Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 2. szám - A részvényjog reformja

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPITOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., igazságügyminiszter ny. kuriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 12. — P Félévre: 6. — P Egy füzet ára 1. 20 P HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM 2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1927. FEBRUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Reitzer Béla ügyvéd. A részvényjog reformja. Prof. Dr. Emanuel Adler. A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt) befolyása a védjegyjogra. Dr. Kohner Arthur ügyvéd. A Kereskedelmi Törvény 161. §-a és a Kuncz-féle részv. =társasági törvénytervezet. Dr. Zerkowitz Zsigmond budapesti ügyvéd. Jelzálogadóslevél és telekadóslevél. Dr. Szende Péter Pál. A kereskedelmi törvény kézikönyve. Dr. Bozóky Géza bevezetésével. SZEMLE: Kolos Jenő. — Kuncz Ödön részvényjogi tervezete. — A Magyar Jogászegylet tudományos pályázata. — Országos jogászgyülés. — A magyar Jogászegylet és az International Law Association. — A Magyar Jogászegylet" hiteljogi szakosztálya. — A m. kir. Kurta tanácsainak leosztása az 1927. évre. IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 19., 20, Részvénytársaság. — 21. Kamat. — 22. Kosztkamat. — 23. Valorizació. — 24., 25. Nyugdij-valorizáció. — 26. Kölcsön-valorizáció. — 27., 28. Vétel. — 29. Váltóteljesitési határidő. — 30. Tisztességtelen verseny — versenytársi minőség. — 31. Tisztességtelen verseny. — 32 Választott bíróság. A részvényjog reformja. Irta: Dr. Reitzer Béla ügyvéd. Bernhard Shaw felülmulhatatlan, mondhatni kegyetlen gunnyal ostorozza az angol világpolitikának azt a módszerét, amellyel a maga önző gazdasági terveit magasztos erkölcsi elvek hangoztatásával kérlelhetetlenül a legbarbárabb eszközökkel is keresztülviszi. Nincs az a gazdasági cél. mondja Shaw, amelynek leplezésére, valami magasabb elv ne volna kéznél. Ha valamely exotikus törzs, amely még eddig nem hódolt be az angol világimperiumnak, nem hajlandó az angol áru részére piacot biztosítani, nem riad vissza attól, hogy hittéritőket küldjön ki azzal a megfontolt szándékkal, hogy ezeket legyilkoltatja és aztán megtorlásképpen az emberiség és kereszténység elveinek megvédésére az országot megszállja. Ezzel természetszerüleg biztositotta saját gyártmányainak ujabbi piacát. Körülbelül ezt az eszmetársulást kell, hogy felidézze bennünk az az ujabbi kisérlet, amely a gazdasági élet konszolidációjának és egyéb ismertt jelszavaknak hangoztatásával a részvénytársasági jog reformját tüzte ki céljául. Ennek a törekvésnek igen pregnáns kifejezője a Kuncz-féle részvényjogi törvényjavaslat. Szokatlan tempóban és erővel indult meg a vita, amely a javaslat megjelenése óta eltelt rövid idő alatt előadásokban, napi- és szaksajtókban a reform általános eleveivel és a részletkérdésekkel egyaránt foglalkozik. A birálatnak ezen ellentaktikája nem méltó magának a javaslatnak és a korábbi hason irányu törekvéseknek módszeréhez. Véleményem szerint, — ha szabad magam perjogi nyelven kifejeznem. elsősorban a pergátló kérdés az. ami eldöntésre szorul és magába az ügy meritumába nem is célszerü belebocsátkozni. Az egész kérdéskomplexumot magasabb nézőpontból kell tekinteni. Nem abban rejlik a kérdés lényege, vajjon átvegyük-e a német kereskedelmi törvény rendszerét, en bloc, avagy még azt is tovább fejlesszük, értve ezalatt a szigort. Még kevésbé fekszik a sulypont azokon a részletkérdéseken, amikbe az eddigi birálok belebocsátkoztak, hogy t. i. az alapitási intézkedések jók-e, vagy módositásra szorulnak, hogy a részvénytársaság szerveinek kontemplált felépitése félrevezet-e, hogy a megtámadás jogának kiterjesztése nem-e tulságosan bő, hogy a minoritás védelme nem fog-e jogosulatlan magánérdekek kielégitésére felhasználtatni stb. Minderre csak akkor kerülhetne a sor. ha a legfontosabb előkérdés annyira tisztázva van, hogy a közvélemény tudatában világosan áll, mi az, amiről itt tulajdonképpen szó van, Emlékezetes még. hogy kh. egy és fél esztendő előtt hire járt annak, hogy a kormány elhatározta az egész kereskedelmi törvény, s ebben a részvénytársasági jog reformját is. Ha nem is hivatalosan, de a teljes hivatalosság erejével biró félhivatalos helyről kifejtették a reform szükségességének okait. Ez főleg abban domborodott ki, hogy az ország gazdatársadalma az. amely hosszu idők óta sürgeti a reformot, annyira, hogy ez elől a kormánykörök többé nem zárkózhatnak el. Nem zárkózhatnak el olyan kivánalmak elől, amelyek az ország lakosságának számban és jelentő-