Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Megjegyzések az OHE körüli vitához

1. sz. KERESKEDELMI JOG 9 szeinek egykézbejutása cselén a jogbiztonság érdekélten hivatalból minő intézkedéseket fo­ganatosítson a bíróság, hogy a társasági alak­zat, mely külső megjelenésében a tapasztalai szerint bizonyos tekintéllyel bir, visszaélésekre felhasználható ne legyen.50 Pisko korlátolt fe­lelősségű egyéni cége nem volna jogi személv. mert szerinte sem lokikai, sem célszerűségi okok nem teszik kívánatossá, hogy az egyéni cégnél — még ha korlátolt felelősségű is —­az egyén eltűnjön a vállalat mögött. Az Ein­zelkaufmann m. b. H.» organizációja egyéb­ként is igen messzemenően védi a hitelezők érdekeit, s e célhói szigorú szabályokkal bás­tyázza körül az alapítás köriili tevékenysége! és a cég vagyonának bevallásszerinti valódi­ságáért magán- és büntetőjogi szankciókkal gondoskodik. A korlátolt felelősség elvének alkalma­zása a társasági jogon kivül nem idegen a ma­gyar jogi felfogástól. A ptk. 711. §-a51 ismer oly obligációt, melynél az adós szolgáltatásáért bizonyos nemű vagyonra vagy meghatározott vagyontárgyra korlátozza felelősségét. Ennek az inter partes ható elvnek kiterjesztése inter omnes és megszükitése a kereskedő üzleti kö­rére vezet el a korlátolt felelősségű egyéni céghez. A one man company állapotának eltil­tása és részvénytársaságnál és a korlátolt felelősségű társaságnál legrosszabb jnnktim­ban van a korlátolt felelősségű egyéni cég törvényhozási elismerésével. A korlátolt felelősségű egyéni cég egy tisztult jogi felfogás koncepciója, s az egyet­len valóban komoly és gyökeres megoldása a one man company problémájának. 50 Bozóky Géza: i. ni. 38. 1. 51 A törvény javaslat bizottsági szövege. Megjegyzések az ÖHE körüli vitához. Trta: Dr. György Ernő, az OHE igazgatója* Tudatában vagyok annak, hogy ebben a vi­tában hendikeppelve veszek részt. Mindenek­előtt ellenvethető az a kifogás, hogy aki pedig egy intézmény élén áll, az ne a folyóiratok hasábjain védje álláspontját, hanem csinálja jobban a dolgát. Azonban az ellenvetés jogos ságát csak akkor fogadhatnám el, ha az OHE tisztelt bírálói azt igyekeznének kimutatni, hogy ami az OHE-ben történik, amit olt csi­nálnak, az nincs rendjén, az ellen jogos a ki­fogás. Ezzel szemben azt látom, hogy a bírá­lók nem tudják, hogy mi történik az OHE-ben s voltaképpen nekem sem az OHE állal végzett munka helyénvalóságának igazolásába ke\] bocsátkoznom, mint inkább arra rámutat­nom, hogy itt egyáltalán milyen munkát vég­* Az audiatur et altéra pars elvénél fogva bolyt adtunk fenti vádiratnak, melyre válaszunkat ^később fogjuk megadni. Szerk. zünk. További hátrányom az, hogy nem dol­gozhatom azzal a széles impresszionista ecset­kezeléssel, odavetett színfoltokkal, mint ezt az intézmény bírálói teszik, hanem kénytelen vagyok a való tényálláshoz tapadva, inkább fotografikus hűséggel szemléltetni a tényeket s a jogászi logikának ahhoz a régi igazságá­hoz ragaszkodni, hogy helyes következtetésre (sak a tényállás pontos ismerete alapján le­het jutni. Őszinte sajnálattal állapítom meg, hogy az OHE működésének nagyrabecsült bírálói, a Kereskedelmi Jog decemberi számának cikk­írói sem kivételek az alól, hogy az OHE-vel foglalkozván, nem vették maguknak előzete­sen azt a fáradtságot, hogy közelebbről igye­kezzenek megállapítani azt a munkát, amely :iz OHE-ben folyik, ez intézmény működésé­nek elvi alapját és a számszerű eredmények dokumentáló adatait. Elvi ellenkezéssel, han­gulat- vagy meggyőződésbeli apriorisztikus ellenszenvvel találkozunk, legfeljebb egy-két mellékesen kiragadott momentum kiemelésé­vel, anélkül azonban, hogy az intézmény mű­ködésének lényegét a maga tényleges valósá­gában vizsgálnák. Hangulattal vagy ellen­szenvvel pedig kétségtelenül mindig nehezebb vitába szállani, mint konkrétumokkal és elvi meggondolásokkal. Pedig mindjárt ezen a ponton megállapíthatom, hogy éppen az OH?] működése óta áll rendelkezésre a fizetéskép­telenségi anyagnak az a részletekbe menő rendszeres adatfeldolgozása, melynek jelen­tőségél a közgazdasági élet általános elvi és gyakorlati szempontjaiból túlbecsülni nem lehet. S hogy az OHE ezt a közgazdasági szempontból történő rendszeres anyaggyűj­tést és adatszolgáltatást eszközli, azt nem mint különleges érdemét, hanem csupán an­nak a dokumentálására hozom fel, hogy ez intézmény megalkotóinak és vezetőinek inten­ciója szerint a hitelezői és hitelvédelmi érde­kek általános érdekképviseleti szerveként fejti ki tevékenységéi, melynek működésében lehet ugyan, hogy az egyességek létrehozása körüli tevékenység bir jogilag a legnagyobb relevanciával, de ez intézmény feladatköré­nek ez mégis csak egyik fázisát jelenti. Az OHE működésének megítélése szempontjából tisztában kell lenni azzal, hogy ez intézmény, mint az általános hitelvédelmi és hitelezői ér­dekek képviselője, rendszeresen feldolgozza a hitelvédelemmel kapcsolatos közgazdasági kérdésekel. igyekszik a fizetésképtelenségi jog reformját a közgazdaságilag helyes megoldás irányában tőle telhetőleg előkészíteni a ma­gyar jogászság hivatott hozzáértőinek értékes közreműködésével és működésének egyik leg­fontosabb momentumát abban látja, hogy a preventív hitelvédelem intézményes kiépítése által a fizetésképtelenségek számát csök­kentse. Ez utóbbi vonatkozásban is több irá-

Next

/
Thumbnails
Contents