Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 11. szám - Csehszlovák törvény a tisztességtelen versenyről

194 KERESKEDELMI JOG •11. sz. van kötelezve, minden vagyoni kárt megtéríteni köteles, amely a kötelezettséget megállapító jogellenes magatartásból közvetlenül vagy közvetve a károsultra hárul: a jogegységi tanács szükségesnek találta annak a kimondását is, hogy a zálogos adós nincs elzárva attól, hogy a hitelezőtől a szabálytalan értékesítés következményeképpen szenvedett másnemű kárának a megtérítését is igényelhesse. Kamat-dzsungel. A kamat kérdésének törvényhozási szabályozása immár elemi szükséggé vált. Kanaatt örvény, uzsoratörvény, késedelmi kárkamattörvény, rendeletek, alsó- és felsőbirósági gyakorlat, a Kúria egyes tanácsainak egymással ellentétes döntései, immár valóságos dzsungelt alkotnak. Az állam polgáraival szemben késedelmes adók tartozásáért havi 1%-ot, a munkásbiztositó pénztár a késedelmes díjtartozásokért havi 2% késedelmes kamatot szed; ellenben magánjogi tartozásoknál az ujabbi joggyakorlat csak 5%-ot ítél meg; tehát kevesebbet, mint a Jegybank, sőt még 8%-nál magasabb kamat perenkivüli elismerését sem ismeri el stb. stb. Főideje tehát, hogy az igazságügyi kormánynál különben már régen kész kamatjavaslat a fiókból elővétessék s hogy a kormány e téren kis rendet teremtsen. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Flósz Sándor: Összegyűjtött dolgozatai. A Báró Kornfeld Zsigmond-alapítvány kamatainak felhasználásával. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1927. Ingó jelzálog. Irta: Dezső Gyula. A Debreceni Tisza István tud. egyet. I. oszt. kiadványai. Magyar-Angol kereskedelmi és magánjogi zsebszótárra hirdet előfizetést dr. Révész Vilmos bpesti ügyvéd, kinek német jogi müszótára már két kiadást ért. Előfizetés (fűzve 6 P., kötve <S P.) a szerzőhöz (VII., Damjanich-u.36.) intézendő. Külföldi irodalom. Staubs Kommentár für Wechselordnung von Dr. J. Stranz u. Dr. M. Stranz. II. Aufl. bearb. von ÍR, RA Dr. M. Stranz u. RA. Martin Stranz, 1926. Berlin, de Gruyter & Co. Geb. M. 18. Kommentár zum Gesetz betr. die Gesellschaften m. b. H. Von IR., RA. und Notar Dr. .1. Liebmann und Prof. Dr. .4. Saenger. 7. Aufl. 1927. Berlin. Liebmann. Geb. 17 M. Bürgerliches Gesetzbuch. Von Heinrich Rosenthal. Gemeinverstándlich erláutert. Herausg. von Sen.-Prás. in R. Arnold Freymuth und L. G. R. Dr. Bernhaid Kamnitzer, 11. neubearb. Aufl. 72. bis 75. Tausend. 1927. Berlin, Heymann. Geb. 30 M. Warneyers Jahrbuch der Entscheidungen auf dem Gebiete des Zivil-, Handels- und Prozessrechts verbunden mit einem Jahrbuch des Aufwertungsrechts. Herausg. von R. G. R. Dr. Warneqer R. A. Dr. Kojjpe. 25. Jahrg.. 1927. Berlin. Spaeth & Linde. Geb. 15 M. HAZAI JOGGYAKORLAT. Kamat. 151. A törvényesen követelhető kamatnál magasabb kamattartozás elismerése nem hatályos. (Kúria P. VII. 9014/1926. sz. a. 1927 okt. 12-én.) Indokok: A tartozáselismerés is csak a bíróilag is érvényesíthető jogcímen alapuló tartozás tekintetében hatályos. Minthogy pedig a törvényesen követelhető kamatokat meghaladó mérvű kamatok érvényesítését a törvény kizárja, — a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal sem, hogy vizsgálat tárgyává tette, vájjon a NB. alattiban elismert 105,0000.000 koronában vannak-e a törvény szerint nem érvényesíthető magasabb kamatok is s ezen magasabb kamatokból származott követelést meg nem ítélte. 152. A törvényesnél magasabb kamat kikötésénél közömbös az, hogy a hitelezőt a kölcsönnyújtásból kifolyóan 5 százaléknál magasabb kár erte-e? — A kikötéshez írásbeli forma nem szükséges. (Kúria P. IV. 903/1927. sz. a. 1927. okt. 14-én.) Indokok: Annak a vitás kérdésnek elbírálása szempontjából, hogy a hitelezőt a kölcsönvevő adóssal szemben a törvényes 5 százalékot meghaladó magasabb kamat állítólagos szóbeli megállapodás alapján megilleti-e, merőben közömbös az, hogy a kölcsönnyújtásból folyóan a hitelezőt az 5 százalékos kamat összegénél magasabb kár érte: és igy nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperes kárának mennyiségére, mint ebben a perben közömbös körülményre a felperes által ajánlott bizonyítást nem rendelte el. Azzal sem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság, hogy az alperesnek a törvényest meghaladó kamat megfizetésére való kötelezettségét meg nem állapította azon az alapon, hogy az alperes, aki saját beismerése szerint a felperessel üzleti összeköttetésben és folyószámla-viszonyban áll, ettől az évnegyedi folyószámlakivonatokat ugyancsak saját előadása szerint kézhezvette anélkül, hogy a bennük a törvényest meghaladóan felszámított kamatok ellen kifogást emelt volna. A fellebbezési bíróság Ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint ugyanis az alperes nem kereskedő. Már pedig egymagában az a körülmény, hogy egy másikkal üzleti összeköttetésben áll, a nemkereskedőre oly irányban sem állapit meg különös kötelezettséget, hogy ennek megbízásaira vagy ajánlataira a K. T. 320. §-ában megszabott következmények terhe melleit azonnal nyilatkozni tartoznék; annál kevésbé lehet őt a megbízás vagy ajánlat fogalma alá nem vonható folyószámlakivonat megjegyzés nélkül kézhezvétele esetében olyannak tekinteni, mint aki a folyószámlában terhére irt tételeket hallgatólagosan elismerte. Nem felel meg ellenben az anyagi jognak a fellebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy a felperes a törvényes kamatnál magasabbat csak írásbeli kikötés esetében igényelhet és hogy en nélfogva közömbös, hogy a felek között a kamat mértékére nézve mily tartalmi szóbeli megállapoI dás jött létre.