Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7. szám - Tallózások a munkaügyi birói gyakorlat köréből [1. r.]

7. sz. KERESKEDELMI JOG 121 leti magatartását teszi az üzleti tisztesség, vagy a jó erkölcs szempontjából bírálat tárgyává s egyéb szempontok elbírálását a birói szabad mérlegelésre bizza. A Zsűri tagjait a Kamara közgyűlése vá. lasztja, akik esküt tesznek. A Zsűri intenzív tevékenységéről az 1925—26. évi munkastatisztikai táblázatok alábbi adatai nyújtanak áttekinthető képet. Az 1925—26. évben folyamatba tétetett a kamaránál 356 panasz, mig a bíróságok és hatóságok részéről áttétetett 268 per. .4 Kamarához érkezett 356 panasz közül egyezséggel végződött 305, mig a többi 51 peres útra terelődött. A bíróságok és hatóságok részéről áttett 268 per közül Ítélettel nyert befejezést 107 (ezek közül fellebbeztek 97 esetben), a kamara közbenjárásával egyezség jött létre 22 esetben, be lett szüntetve 4, folyamatban van 135 per. A pereknek, illetve panaszoknak tárgyai voltak:. 172 esetben reklámszédelgés, 65 esetben hamis származási jegy, !09 esetben bitorlás és utánzás, 93 esetben hirnév-hitelrontás, 89 esetben hólapdaszerződés, 15 esetben üzleti vesztegetés, 7 esetben jogosulatlan végeladás, 33 esetben üzemi titok elárulása, 41 esetben pedig védjegyek törlése, illetve ipari minták érvénytelenítése. A választott bírákat a peres felek a Jury tagjai sorából választják, mig a bíróság elnökét a választott birák közös megegyezéssel, az igazságügyminiszter által delegált magasabbrangti aktiv szakbirák soraiból jelölik ki. A kamarai választott bíróság előtt folyamatba tétetett 112 per. Ezek közül ítélettel nyert befejezést 33 (ebből 12 esetben fellebbeztek), egyezséggel végződött 36, be lett szűntetve 31 és folyamatban van 12 per. A perek tárgyai voltak 15 esetben reklámszédelgés, 3 esetben hamis származási jegy, 24 esetben bitorlás és utánzás, 32 esetben hirnév-hitelrontás, 25 esetben hólapdaszerződés, 3 esetben üzleti vesztegetés, 5 esetben jogosulatlan végeladás és végül 5 esetben üzemi titok elárulása. A peres ügyek a választott bíróságnál általában 2—3 tárgyalás után nyertek befejezést. Ezekben számoltunk be nagy vonásokban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrijének és választott bíróságának joggyakorlatáról, amely bár még távolról sem adja a magyar kereskedelmi és ipari közfelfogás megnyilvánulásának teljes, kiforrott képét, mindenesetre azonban helyes útmutatásokat ad és a tisztességes kereskedelem és ipar iránti helyes érzék kifejezésre juttatásával hazánk kereskedelmének és iparának, sajnos, a külföld előtt kissé megtépázott tekintélyét a maga emelkedett erkölesi tisztaságában mutatja be. A magyar kereskedő és iparos tisztességérzete, a magyar kereskedelemnek és iparnak sziklaszilárd támasza és talpköve. Tallózások a munkaügyi birói gyakorlat köréből. Irta: Dr. Berezel Aladár ügyvéd. I. A felmondási idő nagysága. Az idei év márciusában volt pontosan hét esztendeje annak, hogy az 1910/1920. M. E. sz. rendelői életbe lépett. Hél év nagy idő egy rendelet életében; különösen manapság. Mindenesetre azonban teljesen elegendő ahhoz, hogy a jogalkalmazó tényezők tudatában közhellyé avasodhassék, sőt, hogy a konkrét esetekben reflexszerüen alkalmaztathassák. Hiszen a rendelet mindössze csak 25 rövid §-t foglal magában. A felmondási idő nagyságával pedig egyik §-ának (2.) egyik bekezdése foglalkozik csupán. Sőt még ez a bekezdés sem szabályozza általában a felmondási időt, hanem fentartja az «érvényben lévő jogszabályokat*, mindössze azt az uji(ásl tartalmazza, hogy a felmondási idő nem fontosabb teendőjü alkalmazattoknál kétévi szolgálat esetén hat hét helyett három hónap, fontosabb teendőjü alkalmazottaknál két évi szolgálat esetén három hónap helyett hat hónap. Ez a kétéves caezura az egyetlen újítás a felmondási idő nagyságát illetően a hét évvel ezelőtt hozott, s azóta is hatályban levő rendeletben. Egy tisztviselő, aki négy évig állott az egyik vidéki város pénzintézetének kötelékében, pert indít volt munkaadója ellen azon az alapon, hogy őt, tekintettel négyévi szolgálatára és fontosabb munkakörére, hathavi felmondás illeti meg, minthogy pedig neki három hóra mondottak fel, kér hátralékos háromhavi felmondási időre járó javadalmazást megítélni. Az x . . . .i kir. Járásbíróság a követelést megiléli. Az y . . . . i kir. Törvényszék 1926 június havában hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperesi keresetével elutasítja. A nem vitás tényállás szerint felperes folyószámlakönyvet vezetett, a váltók leszámítolásával járó teendőket önállóan végezte, a váltókönyvet, az adósok érdekeltségi lapját, valamint a pénztárnaplót vezette. Az indokolásnak a következő részei bírnak az eset szempontjából fontossággal. Hogy ezeket a leendőket (az ítélet a fentieken kívül felsorolja még a könyvelést általában, a levelezést, a pénztárkezelést és a pénztár ellenőrzését is) a beosztott tisztviselő önállóan látja el, ez még nem teszi őt fontosabb teendőkkel megbizott alkalmazottá. Fontosabb teendőjü alkalmazottaknak pénzintézeteknél az egész intézet működését irányító, ügyleteket lebonyolító és a tisztviselők élén álló igazgatót, a mérleg készítésével is megbizott főkönyvelőt, váltóbirálói jogkörrel felruházott főtisztviselőt, cégvezetőt stb. lehet