Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [2. r.]

104 KERESKEDELMI JOG 6. sz. V. Bitorlás. A termelési piacon korábban létezett gazdasági alany követélheti, az azonos avagy megtévesztésre alkalmas névhasználat abban* hagyását, illetve helyésebben annak (a formailag jogos, lényegileg azonban megtévesztő névnek) oly használatát, amely a kereskedelmi közfelfogás szerint alkalmas a szembenálló vállalatokat (a közönséges vevő átlagos figyelmének elgondolásával) egymástól megkülönböztetni. E felfogások irányadók tehát a névnek más iparágban, illetve azonos iparágak más ágazatában való használatának kérdésében, általában a névhasználat (stb.) jogosságának elbírálásánál. (Vb. 4345—1926.) A névhasználat tehát korlátlan, ha jogos és emellett a gazdasági piacon már korábban létező és ismert versenytársak üzleti érdekeit nem érinti. Ez az érdeksérelem már fennforog az összetévesztés valószínűsége esetén. A megtévesztő erő már magában a név- és céghasználatban kifejezésre jut. (Vb. 6364— 1925.) A név, cég és védjegy mint különös jogtárgyak részesülnek védelemben a védelem köre sok tekintetben azonos, mert e jogtárgyak mind az u. n. személyiségi jogok közé tartoznak. Az oltalmi körök, hogy egymást fedők, hol egymást metszők és hol egymáson kivül esők. Kolliziók könynyen előállhalnak. A vállalatok ismertető jele jogrendszerünkben ha nem is nj, mégis oly jogtárgy, amely eddig nálunk vagy fogyatékos, vagy semmi jogvédelemben nem részesült. Ezért Tvt. itt is igen lényeges hiányt pótol a 7., 8., 9. § rendelkezései által. Oltalmat nyújt még akkor is, ha a visszaélő használata egyébként jogos ugyan, de oly módon történik, hogy az összetévesztés veszélye fennforog. Igen fontos, hogy az illető ismertetőjel megkülönböztetésre alkalmas legyen és hogy megkülönböztető hatálya legyen, ő maga ki kell hogy hivja magának az individualizálási erőt. (Vb. 39160—1926.) Az a versenytárs, aki korábban jelenik meg a gazdasági piacon, egyedül jogosult nevét, cégének disztinktiv vezérszavát cégtábláin, üzleti nyomtatványain, áruin stb. stb. kiemelkedő (pld. a vignettát uraló) formában alkalmazni. A később megjelenő versenytárs, a már az illető vagy rokon szakmában gazdasági értéket képező névhez hasonló vagy ezzel azonos nevét már korlátozásoknak tartozik alávetni, vagyis nevét, cégét a maga egészében (család és keresztnévvel, a cég teljes szövegével, egyforma nagyságú és kivitelű betűkkel), minden megjelenésében (pld. az áru kupakján, a mellékcimkéken stb. stb.) feltüntetni. (Vb. 53193—1926.) A versenytörvény 7. §-a minden versenytársat, tekintet nélkül arra, hogy reánézve közvetlen sérelmet jelent-e a céghasználat vagy sem, feljogosít a sértettként való fellépésre s arra, hogy abbanhagyást követelhessen. (Vb. 3495—1925.) igen fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a J. és Vb. állandó gyakorlata szerint annak megállapításánál, vájjon valakit megilleti-e bizonyos cég (cégtoldat, vállalati megjelölés — «gyár» stb.) használata, nem az alakiságokat (iparigazolvány, cégbejegyzés) veszi figyelembe, hanem kizárólag azt, hogy a cégnek bizonyos szövegű használatát a tényleges viszonyok indokolják-e. (Vb. .1. 24574 — 1924., Vb. 25277—1925., Vb. 32260—1925.) Egy más versenyvállalaltal való összetévesztés lehetőségének a mérlegelésénél a törvény (8. §) nem akármely vállalattal, hanem csupán egy más vers<?/?í/vállalattal való összetévesztés lehetőségére utal. («Albus szappangyár)) — «Albus keményítőgyár hasonló.) (Vb. 4984—1926.) Az érdekeltség kétségkívüli igazolása esetén a felperességi jog a törvény 8. §-án a jogaiban közvetve sértett vállalatok javára is fennállhat. Pld. gazdasági értéket reprezentáló neveknek a versenytársak részéről történő megtorlatlan használata esetén. (J. 5472 — 1924.) Azonos családneveknél a keresztnév is hasonló nagyságú betűkkel és együttesen alkalmazandó. (J. 17650—1924, J. 14572—1925.) Névmagyarosítás avagy vitézzé avatás esetén a korábbi név jogos és megfelelő használata indokolt lehet. «Péry (Perlesz) Dezsőn, «Csókakői (Plökl) Nándor*. (Vb. 5948—1925., Vb. 24575—1925.) Megkülönböztető egy bizonyos meghatározott vállalatra utaló vállalati megjelölés más versenyvállalat részéről történő használatával szemben (cégnév avagy védjegyként) törvényes oltalom (8—9. §§.) alatt áll. (J. 30532— 1925.) Még az esetben is, ha a vállalat tárgykörére (^Élelmiszerszállítás, — «Éléstár», — < Posztókereskedelmi*) utal. (J. 29564—1925.) Maga az árunév és foglalkozási ág is tehát individualizáló erővel bírhat, vagyis az ily jelzés, cégtoldat más versenytárs által cégtoldatként, vállalati megnevezésként nem, illőivé csak ((megfelelően* alkalmazható. (J. 30532—1925.) A jogsértő céghasználat, már valamely nyomtatvány tartalmában is megnyilvánulhat. (Vb. 12952—1925.) A cégbejegyzéstől eltérő használat a fennforgó körülmények mérlegelésével (telefonkönyvben történő képviselet esetében) indokolt lehet. (Vb. 25274—1925.) A cimbitorlás is a versenytörvény tiltó rendelkezései alapján üldözendő (kőművesmester, aki építőmesterként jelentkezik), miután a versenytárs nemcsupán cimbitorlást követ el, hanem a versenytársai üzleti érdekeit