Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / Tartalommutató

200 KERESKEDELMI JOG 11. szi 121. A kir. Kúriának 65. számú tel.ies ülési döntvénye értelmében az 1883. évi XXV. t.-c. 19. §-ában meghatározott kamatkövetelés csak a kölcsöu s más hitelezési ügyletekből felmerülő szerződési kamat elévülését szabályozza s a más címen követelt kamatra nem alkalmazható. A fellebbezési biróság tehát azzal, hogy a 3 évet meghaladó kamatokat is megítélte, anyagi jogszabályt nem sértett. 37 V12. A hivői gyakorlat értőimében a kosztkamat cimén támasztott követelés birói jogsegélyben csak annyiban részesíthető, amennyiben annak összege a korona értékcsökkenésének megfelelő valutáris értékkülönbözet s a törvényes kamatok együttes összegét meg nem haladja 37 123. A korona állandósulása idején az 5 százalékos késedelmi kamattal felperes a késedelemért kárpótolva van 55 124. A korona stabilizálódása óta újból feléledt az 1877: VIII. t.-c. 4. §-ának érvénye, melynél fogva 8 százaléknál magasabb kamat ki nem köthető és meg nem Ítélhető, különösen mikor a kamat búzában lett kikötve 55 125. A törvényes pénz értékcsökkenésének megszűnte után keletkezett követelés tekintetében sincs kizárva a fizetési késedeleni esetén a magasabb kárkamat alkalmazhatósága 128 12(i. Nyolc százalékot meghaladó kamat kikötése az 1877: VIII. t.-c.-be ütközik és bíróilag nem érvény esithető akkor se, ha a kikötött kamat összege az országban szokásos kamat mértékén alul van is 142 127. A törvényesnél magasabb kamat kikötésénél közömbös az, hogy a hitelezőt a kölcsönnyújtásból kitolván 50 százaléknál magasabb kár érte-e? A kikötéshez Írásbeli torma nem szükséges 194 128. A törvényesen követelhető kamatnál magasabb kamattartozás elismerése nem hatályos 194 Váltó. 129. A váltókötelezettség teljesítésére 3 napnál hosszabb teljesítési határidő nem szabható 39 130. A járásbíróság! titkár óvás felvételére jogosult. Esetleges túllépése hatáskörének nem teszi az óvást érvénytelenné, mivel az óvás érvénytelensége csak magából az óváslevélből nyilván kitűnő körülmény alapján Ítélhető meg. — A váltónak fizetés végetti bemutatásánál elég a formai legitimáció (üres fogalmazványnál a váltó birtoka) s így nem ütközik a V. T. rendelkezéseibe, ha az óvás a váltóbirtokos ügyvédje részére vétetett is fel, aki nem volt a váltó birtokosa. A hitelező a kölcsön kifizetését lejárat előtt elfogadni nem tartozik 59 131. A váltóbirtokos visszkereseti jogának fentartása végett szükséges óvás időpontja tekintetében a megállapodásszerű lejárati naphoz köteles alkalmazkodni 9fi 132. Váltóbirtokos nem tekinthető jóhiszemű személynek, ha a váltó megszerzésekor az alapügylet s a váltó eladásának körülményeiről tudott, vagy a megkövetelhető gondosság mellett tudnia kellett 115 133. A be nem jegyzett cégnek rendelvényeként való megnevezése megfelel ugy a K. T. 16. §-ának, mint a V. T. 3. § 3. pontjának 116 134. Kitöltetlen váltóürlapok nem megfelelő módon történt aláírása nem állapit meg kezességvállalást sem 143 135. A tilos és semmis megállapodásban vállalt kötelezettség biztosítására adott váltó bíróilag nem érvényesíthető. 136. Váltói uton vállalt kötelezettségből általában csak váltói kötelezettség származik ugyan, ez azonban nem zárja ki. hogv abban az esetben, ha az alapul fekvő magánjogi ügyletből kötelezettség áll fönn, a hitelező váltói uton, vagy köztörvényi uton érvényesítse követelését. Ez attól függ, hogy az ügylet természete mit hoz magával — 180 Csőd. 137 A tnlajdonjogíentartásra alapított visszakövetelési iog csak ugy érvényesíthető sikerrel, amennyiben az igénylő részéről az előbbi állapotba való visszahelyezés is felajánltatott 1« Kényszereiryesség. 138 Vz egyéni cég és a cég birtokosának személye egymással elválaszthatatlanul azonos és ezért valamely egyem cég ellen folyamatba tett kényszeregyessegi eluiras során a cégbirtokos által kötött egyesség — az itt fenn nem iorgo kivételektől eltekintve — a cégbirtokos minden hitelezőjére kiterjed, még akkor is, ha a cégbirtokos ellen kulon eljárás nem indíttatott. S minthogy Ausztria és Magyarország közt a kénvszeregyesség joghatálya tekinteteben viszonosság áll fenn s miután nincs oly jogszabály, amely a kénvszeregyesség joghatályát csak azon országbeli hetelezőkre szorítaná, amelynek területén a kenyszeregyesség létrejött, — az alperes joggal hivatkozhatik a kényszeregvességi eljárásban létrejött és jogerősen Jovahagvott egvességnek arra a tartalmára, hogy hitelezőinek tartozásának csak 30 százalékát köteles megfizetni .... 179 Tőzsde. 139. Az a kérdés, vájjon a perben a tőzsdebiróság, választott vagy a rendes biróság jogosult-e eljárni, hatásköri kérdés. Az e tárgyban hozott fellebbezési bírósági Ítélet ellen felülvizsgálati kérelemnek van helye 116 140. A tőzsdebirósági kikötés érvényességének nincs más feltétele, minthogy az eziránti szerződés Írásba legyen foglalva. Ezzel szemben nincs jelentősége annak, hogy az okirat nincs keltezve s hogy annak aláírása nem az előttetnező tanuk jelenlétében történt 60 Tisztességtelen verseny. 141. A nem vagyoni kárért járó elégtétel szándékos bitorlást feltételez. «Singer» szó használata cégtáblán varrógépek eladásánál megállapítja a szándékos bitorlást 18 142. A tisztességtelen versenyről alkotott törvénybe ütköyő cselekményről csak szándékosság esetén lehet szó 19 143. Az, hogy valaki cégét rövidebb alakban évtizedek óta jogtalanul használja, a cselekményt jogossá nem teszi. — A Tvt. 8. §-ának értelmezése. — Az elégtétel lényegében kártérítés s így az elégtételre irányuló igény is csak az esetben érvényesíthető, ha szándékos cselekménykárosilásra alkalmas 20 144. Az utóbb keletkezett vállalatot nem illeti meg oly cég- használata, mely a korábban alakultnak bejegyzett cégéhez való jogát jellegzetes részének kisajátításával sérti és a céghasználat a két cégnek egymással való összetévesztésére is alkalmas 20 145. Tisztességtelen verseny. — Versenytársi minőség. A versenytársi minőség (Tvt. 30. §.) megállapítása mellett a jogsérelem kimutatása nem szükséges 39 146. A vagyoni elégtétel (Tvt. 35. §.) megítélésénél a szándékosság vizsgálandó, ami mellett a bitorlónak jó- vagy rosszhiszeműsége közömbös 40 147. Hungária Bank r.-t.» és <;Hunnia Bank r.-t.» a Tvt. 8. §-a értelmében nem tekinthetők eléggé összetéveszthetőkiiek. Kézbesítő közegek tévedése nem elég alap a megtévesztő hasonlóság megállapítására (inkább a közegek felületességére vall) 93 148. Annak megállapítása iránti per, hogy valaki nem követett el tisztességtelen versenyt, szintén a Tvt.-ban (38. §) előirt illetékesség alá tartozik 144 149. A jóhiszeműség kérdése a Tvt. alkalmazása szempontjából közömbös, minthogy csak a tanúsított magatartás szándékosságának van jelentősége 180 150. Valamely üzlet előtt elhaladó feleknek az utcán elfogása, ott leendő megrendeléstétel végett az üzletbe csalogatása kétségtelenül a törvény 1. §-ába ütköző, meg nem * engedett tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek. — Kifelé az üzlettulajdonosa felel az üzlet vezetőjének az üzlet vezetése során tanúsított és a tisztességtelen verseny tilalmát áthágó eljárásáért 195 Választott biróság. 151. A választott bírósági szerződés, mint a birói hatáskört megállapító általános jogszabályok alól kivételt alkotó megegyezés kiterjesztően nem értelmezhető. A választott, biróság hatásköre tehát nem terjeszthető ki sem más sezmélyre, sem más ügyre, mint akire és amely ügyre vonatkozóan az a választott bírósági szerződés tartama szerint kiköttetett 40 152. Külföldi választott biróság kikötése esetében is eljárhat a magyar biróság, amennyiben a külföldi biróság Ítélete Magyarországon nem. bír jogérvénnyel • 91 153. A választott biróság ítéletének indokolása nem lehet olyan, mely csupán általánosságban tartalmaz indokolást; nem lehet olyan sem, mely tiltó jogszabályba ütközik vag^ a helyes gondolkodás alapelveivel nyilvánvalóan ellentétes, — ezen. ezúttal fenn nem forgó esetektől eltekintve,— a választott biróság eleget tesz indokolási kötelezettségének, ha az eldöntésre váró kérdéssel vonatkozásban álló indokait előadja 116 154. A választott biróság eljárási módjának megállapítása miatt érvénytelenítési pernek nincs helye 144 155. Választott biróság kiköthető szolgálati szerződés oly pontjai tekintetében, melyek az alkalmazott előnyére válnak, melyek fölött tehát szabadon rendelkezhetik. — Munkaügyi biróság hatásköre nem kizárólagos. — A külföldi választott biróság ítéletének esetleges végre nem hajtha1 ósága (Pp. 414. nem érinti a választott bírósági szerződés érvényességét 164 Az Első Magyar Részvény-Serfőzödé november 30-án tartotta meg dr Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a MOKTÁR lanácstermében. Az elfogadott zárszámadások alapján részvényenként 4 pengő osztalék kifizetése hároztatolt el és a szelvények ez év december 5-löl kezdve a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál és a Festi Magyar Kereskedelmi Banknál válthatók be. A közgyűlés di'. Péterv Ferencet a felügyelő-bizottságba megválaszlotta. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.