Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 2. szám - A részvényesek védelme

2. sz. KERESKEDELMI JOG 33 szolgáltatást kap, a 4. §. rendelkezésének alkalmazása méltánytalan, káros és igazságtalan lenne, a 6. §-ra vonatkozó részletes indokolásban (27. old. első bekezdés) pedig azt mondja, hogyha a pénztartozása az államnak vagy törvényhatóságnak valamely kereskedelmi vagy általában valamely gazdasági célú vállalatát terheli, nem lehet az állaim vagy a törvényhatóság általános helyzetét venni alapul, hanem e tekintetben ugyanazon szempontok irányadók, mint más adós esetében. A törvényjavaslat ezen rendelkezéseit és indokolását figyelembe véve, méltán kívánhatja meg a Magánmérnökök Országos Szövetsége, hogy az állam vagy törvényhatóság részéről megrendeli közmunkákért a vállalkozó szemben fennálló tartozása, jobban mondva a vállalkozónak az állammal vagy törvényhatósággal szemben fennálló követelése is valorizáltassék. A vállalkozó jobb korona befektetésével végezte el az állam vagy törvényhatóság által nála megrendeli müvet. Az állaim vagy törvényhatóság a létesített műben értékálló ellenszolgáltatást kapott s igy az indokolás szavait idézve, méltán káros és igazságtalan, ha annak ellertértékéül kikötött pénzösszeget kisebb értékű koronában kapná meg, mint amely értékű a korona volt. amidőn a vállalkozó az állammal vagy a törvényhatósággal szerződött és amily értékű koronát a létesitett műbe befektetett. A 6. §. második bekezdése szerint az államnak vagy törvényhatóságnak vállalatánál (üzeménél) biztosítékul leteti vagy visszatartott óvadék, biztosíték, bánatpénz stb. az átértékelésből akkor is ki van zárva, ha ily pénztartozásnak átértékelése az eset körülményei szerint különben meg lenne-engedve. A gyakorlatban készpénzben' a "biztosíték a vállalkozó kiérdemelt kereseti pénzüszszegéből történt levonások utján képződött, vagyis a vállalati összeg egy részét képezte. Azon okok tehát, amelyeket felhoztunk arra nézve, hogy a vállalkozó követelése oly értékű koronára valorizáltassék, amely értékű korona alapján a mü vállalati összege kalkuláltatott és amily értékű koronát a vállalkozó a vállalati műbe befektetett, téríttessék vissza, szólnak amellett is, hogy a vállalati összegből biztosítékul visszatartott hányad is valorizáltassék. Az állam vagy törvényhatóság ily természetű pénztartozásnak az átértékelésbe')I való kizárása az államot vagy törvényhatóságot azáltal, hogy ők jobb koronában létesitett értékálló ellenszolgáltatáshoz jutottak, azonban érte kisebb értékű koronában fizetnek, jogtalan előnyt érnek el, a vállalkozót pedig ez az elbánás súlyosan károsítaná, sőt anyagi romlását is vonhatná maga után. Ezen káros helyzet forog fenn a vállalkozó által biztosítékul letett értékpapírokra is, mert csak lekötve lévén aiz államnál vagy törvényhatóságnál, a vállalkozónak rendszerint nem volt módjában a viszszatartott értékpapírokban beállóit értékromlás ellen védekezni. A vállalkozó miatt, hogy nem gyakorolta a korona romlása miatt támadt gazdasági lehetetlenités alapján a bírói gyakorlat szerint őt megillető és a javaslat II. S-ában is elismert elállási jogát, hanem az elvállalt munkál ennek dacára befejezte, nem sújtható még a korona romlásából származó kárral is. Az ügyvédi tanács. Az i.-azságiigyminiszter az ügyvéfii tanács tagjaivá Báööcsay Sándor egri. dr. A'. Bedő Sándor Budapesti, dr. Éerger Miksa, budapesti, dr. Dési Géza budapesti, * dr. Eisenbarth Károly székesfehérvári, dr. Elitcher Vilmos budapesti, dr. Enessey Pál budapesti, dr. GlückUch Emil budaipesti, dr. Gold Simon budapesti, dr. Gyöngyösi József budapesti, dr. Herczeg Béla kisújszállási, dr. Héder Lajos budapesti, dr. Palócai Horváth Zoltán budapesti, dr. Hulényi Győző esztergomi, dr. Korányi Endre nyíregyházi, dr. Körösi Kálmán debreceni, dr. Lénárd János keszthelyi, dr. Lovrieh István budapesti, dr. Matolcsif Sándor kaposvári, dr. Metzler Gusztáv budapesti, dr. Molnár Gyula miskolci, dr. Tusnádi Nagy András budapesti, dr. Niamessny Mihály budapesti, dr. Nyulászy János budapesti, Pap Gyula salgótarjáni, dr. Platthy György budapesti, dr Posch Gyula budapesti, dr. Rásó Lajos budapesti, dr. Rohrer Ödön szombathelyi, dr. Rose Henrik budapesti, dr. Szabó Iván kecskeméti, dr. Szilúani A. Károly buda/pesti, dr. Szűcs Miklós budapesti, di". Ujj József szegedi, dr. Vámos Gyula kalocsai, dr. Visy László pécsi, dr. Weiss Ödön budapesti, dr. Wenczel Árpád budapesti, dr. Zergényi Jenő soproni gyakorló ügyvédet három év tartamára kinevezte. A részvényesek védelme. Ismeretesek azok a viták, melyek a Rima-eset kapcsán az u. n. «Schutzaktien», a társaság nagy érdekeit védő és kiváltságos pozíciót teremtő, mert többszörös szavazattal biró részvények körül felmerültek. Ez a kérdés foglalkoztatta a Vereinigung für AktienK'chtnek Berlinben 1925 nov. 10-én tartott ülését, melyen Dernburg ny. miniszter elnöklete alatt I. R. Hugó Hofrwitz, a kiváló részvényjogász tartott előadást «Schutz- und Vorratsaktien» címen. Az előadásból (a D. J. Z. 1926. évi első száma nyomán) kiemeljük a következőket: Már 1920-ban foglalkozott a berlini keresk kamara ezekkel a részvényekkel űzött visszaélésekkel. A legtöbb részvénytársaság kibocsátott ily részvényeket, melyeknek leggyakoribb formája a többszörös szavazatra jogosító részvény volt. Átlag az ily részvények az öszszavazatok egyharmadát vagy felét képviselték, noha részvényértékük az alaptőkének csak elenyésző töredékét képezte. Vannak r.-t.-ok, melyeknél az ily többszörös szavazatra jogosító részvények az alaptőkének csak cg\ háromezred, sőt egynyoleezred részét képezik, mégis majd felét birják az öszszavazatoknak. Ez a jogi helyzet a Hgb. 252. § (Abs. 1 és 3) és 282. §, (Abs. I.) intézkedésében bírja alapját. (§ 25:2. <<Wordén mehrere Gattungen von Aktién ausgegeben, NO kann der Oeséllschaftsvertrag den Aktién der cinen Gattüng ein höheres Stimvnrecht beilegen uls den Aktién einer anderen Gattung.» — §v 282: «Jedém Aktionár muss . . . ein seinem Anteil an dem bisherigen Grundkapital entsprecherider Teil der netten Aktién zugeteilt werden, sotveit nichi in dán Beschluss über die Erhöhung des Grundkapitals ein Anderes bestimmt ist.» (Vagyis a német Hgb. a társaságokat erre direkte feljogosítja, triig nálunk ez a törvénybe csak belemagyaráztatok.) Ez azonban kivétel a részvényjog azon általános elve alól, mely szerint minden részvény után szavatzati joi> jár. Ezek az u. n. Vorratsaklien-ek gyakran beleütköznek a részvényjog ama -elvébe, mely szerint a társaság saját részvényeit nem szerezheti meg vagy zálogul nem tarthatja. De főleg sértik a kis részvényesek jogait. Annak a megállapításával, hogy Németországban a mim-