Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)
1926 / 2. szám - Biró- és ügyvédképzés
KERESKEDELMIJO A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJÉDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhni GrRECSÁK KÁROLY BUBL A FERENCZ b. t. t., igazságügyrniniszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 150. 000 K. Félévre: 75. 000 K. É füzet ára 16, 000 kor. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM 2. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1926. FEBRUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Varghia Ferenc korouaügyész. Biró- és ügyvédképzés. Dr. Tunyogi Szűcs Kálmán, ig. ü. min. titkár. Ingójelzálog a kereskedelemben és iparban. Dr. Rapoch Géza ügyvéd. A mérlegvalódiság helyreállítása. SZEMLE: A valorizációs törvényjavaslat. — A Magánmérnökök Országos Szövetsége. — Az ügyvédi tanács. — A részvényesek védelme. — A m. kir. polgári Kúria tanácsainak beosztása oz 1926. évre. — Tanacsbeosztás (Polg. ) a bpesti kir. itélőtáblán 1926. évre. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 21. Általános. — Árdrágítás. — 23., 24. Alkalmazott. — 25. Szállítmányozás. — 26. Vasút felelőssége. — 27. Valuta. — 28., "Ad. Valorizáció. — 30., 31. Vasutelleni valorizáció. — 32. Valuta-valorizáció. — 33. Kölcsön valorizációja. — 34. Pénzkölcsön valorizációja. — 35. Nyugdíj-valorizáció. — 36. Ügynöki jutalék. — 37. Váltó. Biró- és ügyvédképzés. * Irta: Vargha Ferenc koronaügyész. Azt hiszem, az ügyvégi vizsgálóbizottság uj ciklusát nem kezdhetjük meg önmagunkhoz méltóbban, mint azzal, hogy nagyrabecsült elnökünktől, Bubla Ferenctől, ehelyütt is ünnepélyesen elbúcsúzunk. Nyolc évig vezette s irányította a bizottságot; nyolc évig odaadó lelkesédessel s szeretettel mindent elkövetett, hogy az ügyvédi s birói kar színvonalát magasan tartsa, igazságos s szigorú volt; a rideg törvényességet a humanizmussal kapcsolta össze; a méltányosság s emberies érzés minden szavából kicsillant, de sohasem felejtette el, hogy ennek természetes határai összeesnek a gyakorlati jogászi élet intellektuális és erkölcsi követelményeivel. Egész ember volt, akit partikuláris s szubjektív érdekek nem szédítettek meg s az életnek nem ritkán viharos perceiben mindig megtalálta az arany középutat. Képessé tette őt erre az, hogy izigvérig igazi birói karakter volt. Es mint igazi nagy biró belátta azt, hogy a biró s ügyvéd ugyanazon célnak különböző utakon haladó munkása, ez okból e két kar között mindig az összetartást s harmóniát akarta szilárddá tenni. Felejthetetlen nyomokat hagyott hátra értékes működése nemcsak e bizottság szűkebb körében, hanem a nagy jogászközönség körében mindenütt. Indítványozom, hogy ezt a kedves és értékes emléket, mely a ragaszkodás, nagyrabecsülés és szeretet erkölcsi értékeiből van fonva, jegyzőkönyvileg örökítsük meg s a jegyzőkönyv kivonatát közöljük őméltóságával. * Szerzőnek a birói s ügyvédi vizsgálóbizottság 1926 január 9-i teljes ülésében tartott megnyitóbeszéde. I. Az egységes birói s ügyvédi vizsgát szabályozó rendelet 5. §-a előírja, hogy minden év elején teljes ülést kell tartani, melyen a vizsgálóbizottságot érdeklő kérdésekről kell előterjesztést tenni s a vizsgálatokról szerzett tapasztalatokat kell ismertetni. A teljes ülés tárgya tehát ezekkel adva van. Egyik része a vizsgára vonnatkozó statisztikai adatokat öleli fel, a másik rész pedig a vizsgákon szerzett tapasztalatok rendszerbe foglalása s magasabb szempontok szerint való felhasználása, ami lényegileg nem más, mint a vizsgákon szerzett tapasztalatok szociálpszichológiai értékesítése, mely abban az egy problémában sűríthető össze, hogy miképpen lehetne a birói, ügyészi s ügyvédi pályán működő jogászok értelmi s erkölcsi színvonalát emelni? Ezzel a kérdéssel kívánok a mai teljes ü 1 é s b e n foglalkozni. Már több mint negyedszázada minden ciklusban hallom ismételni refrénszerüleg azt, hogy emeljük az ügyvédi s birói kar színvonalát, tehát legyünk szigorúbbak a vizsgákon; s ha szigorúbbak leszünk, többet tanulnak s többet tudnak a jelöltek s igy automatice emelkedik a jogásznemzedék színvonala. Ez logikus gondolkodás, csak az a kérdés, mit értünk célszerű szigorúságon? Ez a kérdés szoros összefüggésben áll azzal a további kérdéssel, hogy mit kell a jelöltnek tudni, mit követelhetünk tőle a kellő színvonalon álló jogászi tudás érdekében. Vajjon követelhetjük-e a jelölttől az apró részletek teljes ismeretét, vagy meg kell elégednünk az átlagos szakszerű jogászi műveltséggel? Kell-e követelnünk tőle a főtárgyak nagy birodalmának teljes részletekig menő. uralását, mikor mindegyik szakcsoport beható ismerete egy egész ember
