Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 9. szám - A Vegyes Döntőbíróságok ítélkezése biztosítási ügyletekben

Í48 K I-:HKSK RT] WJM\ JOG o. Kivételes jelenségek, amelyeket ugyan a válságok vetettek felszínre, de amelyekről — mint számos más hasonlóról is — korántsem bizonyos, hogy a válságok idejének lezajlásával ismét nyomtalanul el is fognak tűnni. 5. Abban, hogy jogainak gyakorlása jelenleg a hitelező részéről csak az adós érdekeinek méltányos figyelembevételével és az adós fölös károsodásának, vagy károsodása fölös nagyobb adásának elkerülésével történhetik, a hitelezőre a joggyakorlás körül törvénynél fogva nehezedő gondossági kötelezettség rejlik. Ez szabja meg egyfelől ama kármegelőző intézkedések körét, amelyek a hitelezőt terhelik. Ez adja másfelől az adós nem kellő teljesítésénél törvényileg előirt hitelezői közreműködés mérvét is. A hitelező gondossági kötelessége ugyan elvileg független attól, hogy az adós mily kötelemszegést követett el, hiszen gyakorlatunk tudatosan és élesen hangsúlyozza, hogy a hitelező kárenyhítési kötelességét az adós rosszhiszeműsége (K. 709/1924. M. XVII. 56/39.), vagv pláne annak magánjogi esalása esetében (K. 1486/1921. M. XIV. 77/62.) is megszeg heti. Azonban ez a kötelem mégsem mindig egyféle tartalmú és kiterjedésű. Természetes ugyanis, hogy a hitelező gondossági kötelezettségét annál nagyobb mérvűnek kell tekintenünk, mennél inkább visszterhes alapú, vagy legalább is forgalmi jellegű jogokat gyakorol ő és annál kisebbnek, mennél rosszhiszemübb és forgalomellenesebb az adós kötelemszegése. Innen van az, hogy a gyakorlat nem volt hajlandó annak a hitelezőnek gondossági kötelességét elismerni, akinek kártérítési joga onnan eredt, hogy az adós őt az általa haszonbérelt ingatlanból tilos önhatalommal rosszhiszeműen kitette. Nem ért tehát célt az adós, aki azzal érvelt, hogy az általa okozott kár mérve a hitelező kárenyhítési kötelessége folytán akként lett volna csökkenthető, hogy a hitelező az általa tilosán elvett ingatlan helyébe mást bérelhetett volna (nemrég a gyakorlatomban előfordult eset). Nincs gondossági kötelem akkor sem, amidőn a hitelező azon az alapon áll, hogy az ingatlant a bérleti szerződés leteltével tudatosan visszatartó korábbi bérlője, ebbeli minőségének megszűnte után nincs jogosítva részére bérösszeget teljesíteni, vagy bírói letétbe helyezni (K. 107/1925.), vagy egyáltalán akkor, amidőn a hitelező ebbeli minőségét a kötelem alapja és terjedelme miatti indokolt vita okából alaposan kétséglx' vonhatta. 6. A hitelező törvényes kárenyhítési kötelessége ezek szerint mégis a kötelem tartalmához simuló gondosságot ir elő. Ennek megszegése merőben oly hatásokkal jár ugyan, amelyek a hitelezői jogok gyakorlásának elmulasztásával kapcsolatosak és a hitelezői késedelem jellemző vonásait mutatják. Tényállási részében azonban e kötelem mégis az adóskötelességek teljesítésének és elmulasztásának analogonja. A hitelező kárenyhítési kötelme tehát vegyes jellegű: tényállásában az adókötelezettségek teljesítéséhez, joghatásaiban a hitelezői jogok gyakorifisaihoz hasonló. 7. Ez a magyarázata annak, hogy a hitelező a gondosság elmulasztását és a közreműködés megtagadását kimentheti. Azzal érvelhet, hogy a körülmények méltányos figyelembevételével nem volt abban a helyzetben, hogy közremiiködhessék, kártenyhitő intézkedést tehessen, vagy, hogy vétlenül volt abban a meggyőződésben, hogy nem kell közreműködnie, vagy hogy az adós tette részére leheletlenné a felajánlt nem kellő fizetés elfogadását, vagy egyéb kárenyhítő cselekmánvét (K. 3025/1925 HT. VII. 102/83., K. 6033/1924. H. D. XVIII. 19/20. és számos más eset). Azonban annak dacára, hogy kárenyhítési kötelem nem létesül is, ha a hitelező közreműködése vétlenül maradt el, vagy ha ez utóbbi neki fel nem róható okból nem érte el az egyébként törvényileg előirt mértéket, a közreműködés vétkes elmulasztása vagy megszegése mégsem jár az összes és tehát a törvényen alapuló kötelmek vétkes megszegésének rendes hatásával: azzal, hogy a vétkes kötelemszegőt ellenfelével szemben az ennek rovására beállt kár megtérítésére kötelezi. A hitelező kárenyhítési kötelmének vétkes megszegése ugyanis az eddig eldöntés alá jutott összes esetekben csupán azzal a következménnyel volt kapcsolatos, hogy a hitelező az eset körülményeihez képest az őt az adóssal szemben megillető hitelezői jogokat vagy csak kisebb terjedelemben, vagy pedig egyáltalában nem gyakorolhatja, vagy azokat egészben vagy részben elveszti. A hitelezőt tehát kárenyhítési kötelességének betartására csupán a saját vagyoni érdeke szorítja. Jogunk e kötelem tényállásába ugyan belevonja az adós érdekét, joghatásait azonban erre való tekintet nélkül szabja meg. A Vegyes Döntőbíróságok ítélkezése biztosítási ügyletekben.1 Irta: Dr. Krahl Vilmos ügyvéd. A békeszerződések szerkesztési és szövegezési ellentmondásosságai és homályosságai miatt a Vegyes döntőbíróságok (Vdbsg) ítéletei is sűrűn panaszkodnak. Habár általában véve azt lehet mondani, hogy a békeszerződések (Bsz.) magánjogi rendelkezései között, relatíve még a biztosítási ügyletekre vonat1 L.: ' Rccueil des décisions des Tríbimaux ar bilraux mixtes» III. kötet 1005., kötet 1035., IV. kötet 116. stb. old.