Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - A magánalkalmazottak nyugdijának átértékeléséről szóló 1926: XVI. t.-c. magyarázata. Irta: dr. Nizsalovszky Endre [Könyvismertetés]

142 KERESKEDELMI JOG 8. sz. Tiltott ügylet. 14D. Tiltott ügylet alapján sem teljesítést, sem kártérítést követelni nem lehet. (Kúria P. VII. 1581/1926. sz. a. 1926 június 8-án.) Indokok: Ezért nem köveiheti a felperes az alperestől a szerződésileg kikötött 173.017.5Q cseh korona vételár megfizetését s nem követelheti meg­térítését annak a kárnak sem, amelyet a felperes azáltal szenvedett, hogy a KK. alatti megállapo­dásban a kir. kincstárral szemben vállalt kötele­zettsége alapján a Devizaközpontnál cseh korona összeget volt kénytelen befizetni s az ennek meg­felelő ellenértéket nem kapta meg annak folytán, hogy a kir. kincstár a KK. alatti 16. pontja értel­mében a befizetett cseh korona összeget a liszt­eladás bejelentésének napján fenállott árfolya­mon számitotta át a felperes javára magyar ko­rona összegre. A peresfelek közti ügylet tiltott volta s ez okból érvénytelensége folytán — a fellebbezési bíróságnak helyes ítéleti döntése szerint — csupán a szerződést megelőző állapot visszaállításának van helye, ez pedig — az Ítéletnek vonatkozó he­lyes indokolása szerint — már megtörtént azzal, hogy a felperes a neki visszajáró, de az alperes által eladott s ez okból természetben vissza nem adható hat vagon lisztnek teljes ellenértékét an­nak idején magyar koronában megkapta. Azon az alapon, hogy az alperes a fentiek szerint tiltott ügylettel megszerzett kiviteli enge­déllyel lisztet vitt ki külföldre, s ezen az uton a részéről felperesnek adott magyar korona összeg­nél nagyobb értékű külföldi valutához jutott, a felperesnek alperes ellenében jogos követelése nem lehet, mert ennek a követelésnek megítélése nem a szerződéselőtti állapot visszaállításával hanem azzal volna egyértelmű, hogy a felperes az alperestől megkapja az ez által tiltott uton szer­zett nyereséget vagy ennek egy részét: ehhez azon­ban bírói jogsegély nem nyújtható. Ezek szerint nem sérti az anyagi jogot a fel­lebbezési bíróságnak a keresetet elutasító ítéleti döntése s ezért alaptalan a felperesnek ezt támadó felülvizsgálati panasza. Üzletátmházás. 141. Az állandó birói gyakorlat értelmében üzlet­átruházás akkor forog fenn, ha az átruházás tár­gyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességé­ben a kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak és nem fogalmi kelléke az üzletátruházásnak az, hogy az üzlethelyiség is átruháztassék. (Kúria P. IV. 1079/1926. sz. a. 1926 június 23-án.) Cégbitorlás. 142. A Kt. 24. §-ában megjelent cégbitorlás esete akkor forog fenn, ha a későbben bejegyzett cég szövege a kereskedelmi forgalomban a korábban bejegyzett céggel való összetévesztésre alkalmas, ez az összetéveszthetőség pedig a birói gyakorlat értelmében megállapítandó mindazokban az ese­tekben, amikor az egymással szemben álló cégek szövegének akár a vezérszavai, akár a jelzőszavai teljesen azonosak. (Kúria P. IV. 5525/1925. sz. a. 1926 június 15-én.) Indokok: A felperes cége Berettyóújfalui ter­ménykereskedelmi r. t. Berettyóújfalu székhellyel 1922. év óta van bejegyezve. Ugyané községben 1924. évben alakult azo­nos üzletkörrel az alperes cége Biharmegyei ter­ménykereskedelmi r. t. bejegyzett cégszöveggel. Mindkét cégnek a kereskedelmi üzlet körére utaló jelzőszava a «terménykereskedelmi» meg­jelelés, tehát az összetévesztésre kétségkívül alkal­mas cégszövegekről van szó s így a fennebb kifej­tettek értelmében az alperes részéről fennforgó cégbitorlás nyilvánvaló. Ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fent kifejtett anyagi jogyszabályokat üt­köző ítélet megváltoztatásával a kereseti kérelem­hez képest kellett határozni. Főnök és alkalmazott. 143. Az állandó birói gyakorlat az ipari és ke­reskedelmi vállalatok csupán azon alkalmazott­jainak biztosit az 1884:XVII. t.-c. 92. §-ában és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában meghatá­rozott felmondási időktől eltérően egyéves fel­mondási időt, akik a segédszemélyzet köréből ki­emelkedő munkakör mellett az egész üzletkörre kiterjedő önálló rendelkezési joggal felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb fizetéssel vannak alkalmazva. Az aligazgatói cím­mel osztályvezetői minőségben alkalmazott fel­perest azonban a fellebbezési biróság jogszabály­sértés nélkül nem tekintette ilyen hatáskörrel fel­ruházott tisztviselőnek. (Kúria P. II. 2157/1926. sz. a. 1926 június 24-én.) Indokok: Mert ha valónak bizonyulna is fel­peresnek az az előadása, hogy alperes bank levele­zési, deviza- és tőzsdeosztályát önállóan vezette és hogy a folyó bankügyek legnagyobb részét is önállóan intézte el: ez sem jelentene erre az egész üzletkörre kiterjedő önálló rendelkezési joggal fel­ruházott vezetői hatáskört, hanem csak azt, hogy az alperes bank részvénytársaság munkamegosztá­sában felperes fontosabb teendőkkel volt meg­bízva, amely teendői körében az egyes ügyleteket önállóan megköthette anélkül azonban, hogy az egész üzletmenet vezetése, irányítása reá lett volna bízva. Nem sértett tehát eljárási jogszabályt a fellebbezési biróság, midőn a nem perdöntő tényállításokra kért bizonyítást mellőzte. Minthogy pedig felperest ezek szerint az 1910/1920. M. E. sz. redelet 2. §-a értelmében hat­havi felmondási időnél több nem illeti, erre az időre pedig illetményeit megkapta: a további hat­hónapi felmondási időre követelt illetmények meg nem Ítélése miatt emelt panasza alaptalan. Részvénytársaság. 144. A részvénytársaság igazgatósága nem létesít­het az igazgatóság egy tagjával annak a társaság érdekében kifejtett közreműködése jutalmazása céljából oly megállapodást, hogy részére a társa­ság vagyonából javadalmazást állapit meg. (Kúria P. IV. 6206/1925. sz. a. 1926 június 16-án.) Indokok: Az egyedüli eldöntendő kérdés az, hogy a részvénytársaság igazgatósága létesíthet-e az igazgatóság egyik tagjával annak a társaság érdekében kifejtett közreműködése jutalmazása céljából oly megállapodást, hogy részére a társa­ság vagyonából nyújtandó javadalmazást álla­pit meg.

Next

/
Thumbnails
Contents