Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 8. szám - Az ingójelzálogra vonatkozó törvényjavaslatról

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó­hivatal : BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSAK KAROLY BÜBLA FERENCZ b. 1.1., igazeagügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 150.000 K. Félévre: 75.000 K. Egy füzet ára 16,000 kor HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM 8. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1926. SZEPTEMBER l • TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Alföldy Ede nyűg. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. Az ingójelzálogra vonatkozó 1 ÖT vényjavailatról. Dr. Berezel Aladár ügyvéd. Az alkalmazott munka­köre és szolgálati beosztása. Dr. Király Ferenc ügyvéd. Az International Latv Asso­ciation bécsi konferenciája. SZEMLE: Almási Antal kwiai bi ó. — A felügyelő­bizottság reformja. — A nyugdijvaloi izációs arány­tzámügyek külön biróságának eljárási rendelete. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT : 137. A m.Hr. Kúria jogegységi tanácsának 28. számú polgári döntvénye. — 138 , 139. Általános. — 140. Tiltott ügylet. — 141. Üzletátruházás. — 142 Cégbitorlás. — 143. Főnök és alkalmazott. — 144., 145. Részvénytársaság. — 146. Valuta. — 147. Gazdasági lehetetlenülés­valorizáció. — 148. Nyugdíj valorizáció. — 149. Gazdasági lehetetlenülés. Az ingójelzálogra vonatkozó törvényjavaslatról. Irta: Dr. Alföldy Ede nyug. ítélőtáblai tanácselnök, ügyvéd. A jogi fogalmak természetszerű kompli­káltsága azok gondolkozását, akik jogi sza­bályok alkotásával foglalkoznak, a mester­kélt bonyolításra teszik hajlamossá. Ily gon­dolkozás körében mindaz, ami egyszerű és világos, nagyon könnyen a tudománytalan­ság gyanújába keveredik és a tekervényesség túlságosan gyakran bitorolja az egyenes ut helyét. Aki erre vonatkozóan iskolai bizonyí­tékot keres, fáradjon el például a Retek-utcai villamosmegállóhoz, ahol a szabályalkotás rejtélyeskedése tekintetében bámulatos lele­ményességet tapasztalhat. A sinek mellett oda­készített padon naphosszat pipázgat két erő­teljes férfi, kampós póznákkal a kezükben és azt a hivatalt töltik be, hogy a póznák segít­ségével némely villamoskocsiról elől-hátul le­emelik a számjelzőket és ezek helyébe uj számokat helyeznek. így lesz a 15-ből 17, a 33-ból 35 stb. Minthogy az utasoknak nem kell kiszállniok és uj jegyet sem kell itt vál­tani, örök rejtély marad, hogy ennek a sza­bálynak a célja fölér-e azzal a költséggel, fáradsággal és időveszteséggel, amelyet okoz; s hogy a rejtélyes célt nem lehetne-e egyszerűi)!) módon és kevesebb költséggel, sőt talán költ­ségmentesen is, megvalósítani? Az ingójelzálogjogról szóló törvényjavas­lat a cél megvalósítására nem a legrövidebb utat és nem a legegyszerűbb módot válasz­totta, holott ez önként kínálkozik. Az ingójelzálogjog szabályozásánál aligha lehet más kiindulási pont, mint annak a kér­désnek az eldöntése, hogy az uj szabályok mi­képpen alkalmazkodjanak az ingójelzálogjog­nak már érvényben levő intézményéhez? Az ingó jelzálog jog nálunk sem egészen uj intéz­mény, mert a birói végrehajtások nagy terü­letén már régóla gyakorlatban van s ennél­fogva nem uj intézmény létesítéséről, hanem a réginek a kiterjesztéséről van tulajdonkép­pen szó. Ily körülmények között kellemetlen bonyodalmakat okozna és az intézmény élet­képességét csökkentené az, ha az uj szabá­lyok nem kapcsolódnának a régiekbe és a rendszer egységének az elhanyagolásával összhang helyett zűr zavart idéznének elő. Azt nem lehet ugyan alaposan állítani, hogy végrehajtási törvényünk eszményien oldja meg az ingójelzálogjog intézményének a kérdését, de ebből a körülményből csak a reformálás szükségessége következik és nincs ok arra, hogy a végrehajtási törvénynek mondhatni lebecsülésével a szerződéses jel­zálogjog tekintetében más rendszerű jelzálog­jogi intézmény alapittassék. Vagy megfelel a végrehajtási törvény rendszere és ebben az esetben nincs értelme annak, hogy a szerző­déses jelzálogjog intézménye más rendszer alapjára építtessék, vagy nem felel meg a cél­nak a végrehajtási törvény rendszere és ebben az esetben a helyesel)!) uj szabályok nem kor­látozhatók a szerződéses zálogjog körére, ha­nem azokat egyidejűleg ki kell terjeszteni az ingójelzálogjog intézményének egész terüle­tére. Vagy szükséges a jelzálogul szolgáló ingóságoknak külön jelzálogkönyvben való

Next

/
Thumbnails
Contents