Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / Tartalommutató

192 KERESKEDELMI JOG 11. sz. miként a nyugdíjas élet l eninrlasahoz számottevően boggá- < járuljon, másrészt a nyugdíjfizetésre kötelezettr* se lényen elvisellielellen. — l<] határok között az átértékelésnek a l'p. 271. §-a szerinti birói megállapításánál a tényleges alkalmazottak jelenlegi illetménye figyelembe veendő adat ugyan, de nem lehet egyedül irányadó, hanem az átértékeli nyugdíj mértékét mindenkor az eset körülményei szerint kell meghatározni 10 137. E kérdésben nem az az irányadó, hogy az esetben, ha a nyugdíjas az általa betöltött munkakörrel és szolgálati évekkel az ítélethozatal idejében ment volna nyugalomba, mennyi lett volna a fizetése; ezek az adatok csupán figyelembe veendő körülmények 19 1.-18. Az álladó birói gyakorlat szerint a magánalkalinazottaknak és ezek özvegyeinek a nyugdijáért nem a nyugdíjalap vagy a nyugdíj intézet, hanem a szolgálatadó felelős; ez a kötelezettség onnan ered, hogy a szolgálatadó alkalmazotait, igy a nem vitás tényállás szerint, alperes is a felperes Férjét arra kötelezte, hogy a nyugdíjintézetbe belépjen és járandóságából a nyugdíjalapra meghatározott összeget vont le, ezáltal is a felperes nyugdijáért felelőssé vált 40 188. A birói gyakorlat szerint az átértékelt nyugdíj rendszerint csak a kereset beadásától számítva jár. E szabályt azonban nem lehet akkor alkalmazni, ha a kei-eset korábbi beadásának elmulasztása nem a nyugdíjjogosult indokolatlan késedelmére, hanem a nyugdi-j fizetésre kötelezettnek ténykedésére vezethető vissza 58 140. A birói gyakorlat szerint a magasabb nyugdíj a kereset beadása előtt letelt időre csak akkor jár, ha felperes kimutatja, hogy igényének érvényesítésében elháríthatatlan akadály gátolta 58 141. Figyelembeveendő szempontok 58 142. l()07o-os valorizáció 76 143. Irányadó szempontok 110 144. A lényleges alkalmazottak jelenlegi illetményei csak egyik adatul szolgálhatnak az alperes teherbíró képessége és ebből folyóan valorizálási kötelezettsége mértékének meghatározására, de annak egyediili alapjai nem lehetnek 110 14."). A perre nézve lényegtelen, hogy mi volt a nyugdíjazás valódi oka s hogy az intézet azt mivel indokolta. — A törzsfizetés nem mindig lehet alapja a nyugdíjnak, különösen midőn az intézet a törzsfizetést folyton kiegészíti s azt ebbéli jellegétől megfosztja. 111 146. Nyugdíjigény megállapítása iránti per folyamatba tételének MÁV ellen nincs akadálya ........ 112 147. Mindenki kénytelen lévén igényeit a jelenlegi gazdasági viszonyoknak megfelelően mérsékelni, a magánalkalmazottaknak a békebelinél alacsonyaid) illetményekkel kell megelégedniük 125 148. A pénzromlás folyama és befejezése után történt nyugdíjazásoknál nem lehet az alapfizetésekre visszamenni, hanem a bíróság feladata az összes körülmények vizsgálatával (összilletmény stb.) a nyugdíjigény mértékét megállapítani 125 14*1. Irányadó szempontok 144 150. A nyugdíj magassága nem állapítható meg csak a nyugdíj szabályzat rendelkezései és az alperes alkalmazottai által jelenleg élvezett illetmények alapján . . . 159 151: Az uj nyugdíjtörvény (1926 : XVI. t.-e.) nem zárja ki a törvény életbelépését egy évnél hosszabb idővel megelőző időre járó nyugdíjnak az akkor kialakult joggyakorlat szerinti átértékelését. (Havi 480.000 K jelen nyugdíjjal szemben havi 860.000 korona nyugdíj az elmull évekre megállapítva!) 175 Kegydij-valorizáció. 151. A kegydij nem ajándék, hanem a teljesített szolgálatra való tekintettel a nyugdíjt pótló s a megélhetést célzó szolgáltatás. 80% valorizáció 59 Száll itmányozás. 152. K. T. 390. §-ában jelzett rövidebb, 1 évi elévülés el nem veszteti áru követelésére nem vonatkozik. — Feladó és ál vevő kereshetőségi joga . . 35 153". A keresk. törv. 390. §-ában szabályozott egyévi elévülési időt csakis a kereset beadása szakítja meg, de nem a kártérítés iránt időközben netalán folyamatban volt egyezkedési alkudozás is 127 Vasúti fuvarozás. 154 A vasúti fuvarlevél átvétele — az áru átvétele nélkül nem állapítja meg a vasúti felelősséget 36 155. Nyitott vasúti kocsiban szállított butorkocsi elégéséért a vasút — vétkessége esetén kivül — nem felelős 127 Biztosítás. 156. Azért, mert a biztosító a biztosítási összeget csupán papirkoronában akarja fizetni, a dijak valorizált visszafizetése nem kötelezhető 77 Ügynöki jutalék. 157. A közvetítés üzletszerűnek tekintendő, ha az jutalék kikötésével történt és pedig akár rendszeresen, hivatásszerűen, akár egyetlen esetben történt 10 158. Olyan jogszabály nincs, mely szerint határozott ügylet közvetítésénél, a közvetített ügyletnek részletekben való teljesítése esetére az alkuszdij külön kikötés nélkül is csak a teljesített részletek arányában volna fizetendő és amely szerint az ügynök az alkuszdijától akkor is elesnék, ha a teljesítés elmaradása nem az ő hibájára vezethető vissza 95 159. Az alkuszdij csak akkor jár a közvetített ügylet megkötése után, ha a félek ellenkezőleg nem állapodtak meg. Nincs telial akadálya annak, hogy a felek megegye zésc az alkuszdij fizetését valamely feltétel bekövetkezésétől tegye függővé 95 160. Nincs oly jogszabály, amely szerint az ügynököt közvetítési díj az ügylet közvetítésével meg nem bizó fél részéről is megilletné azon az alapon, mert az Ügylét létrejötte a megbízást nem adott félnek is érdekében állván, igy az ügynök ennek az érdekét is szolgálta . . 96 Különbözeti ügylet. 161. Kjilönbözeti ügylet kellékei 73 162. Ennek a kérdésnek elbírálásánál a megbízási szerződés tartalma irányadó és közömbös, hogy a megbízás miként effektuáltatott. . 71 K?3. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a tőzsdei megbízásból eredő követelések bíróilag érvényesíthetők-e, a megbízási sezrződés tartalma a mérvadó 94 164. Az árkülönbözet i ügylet ebbeli jellegén nem változtat az a körülmény, hogy az ügyletkötő felek valamelyik'; a netán őt terhelő árkülönbözet biztosítása ténylegesen vesz, vagyis veszteség esetére magát fedezi, mert hisz az ily célból vett búzát tényleg átvenni nem tartozik . 108 126. Az állandó birói gyrakorlat értelmében bíróilag nem érvényesíthető tőzsdekiilönbözeti ügylet fenforgását csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a megbízó álta! a megbízottnak adott megbízás kifejezetten arra irányul, hogy a tőzsdebizományos a megbízás folytán vásárolandó értékpapírokkal a megbízó számlájára belátása szerint üzérkedjék, amely esetben a megbízónak akarata nem a megbízott által megvett értékpapírok tényleges megszerzésére irányult, hanem a valódi üzleti célzat az árkülönbözet i nyereségnek a megszerzése 125 Váltó. 166. Váltóhitelező lehel az a váltóbirtokos is, aki a váltó alapjául szolgált köztörvényi kötelem tekintetében az adós kezese volt s ebből kifolyóan teljesített fizetést az adós helyett V/í^ST 167. A váltóadós a részletfizetést a tartozás bármely részére (tőke, kamat, perköltség) teljesítheti s a váltóbirtokos azl nem utastihat ja vissza 95 Í67a. óvás kellékei. — Óvatoló közeg 128 (söd-kényszeregyesség. 168. A csődválasztniány felhatalmazása nélkül beadott megtámadási kereset az elévülést nem szakítja meg. . 80 169. A csődönkivüli kényszeregyezségi eljárásban, tehát perenkivül eljárásban csupán a szavazati jog tekintetében hozotl az a birói döntés, hogy felperest zálog-, illetve külön kielégítési jog nem illeti meg, a kézizálog jogérvényességét nem érinti 176 Trianon. 170. A trianoni szerződés folytán román alattvalóvá lett felperes és francia alperes közti perre nem vonatkozik a trianoni szerződés 15 171. Sem Trianon, sem az olasz-magyar egyezmény a volt magvai állampolgárok k&zbtl katíttt szeizódtstkie nem vo natkozik .52 Választott bíróság. 172. A cégvezető — főnökéhek külön felhatalmazása nélkül is — cégvezetői jogosítványából folyóan feljogosítottnak tekintendő választót! bírósági szerződést a főnöke nevében megkötni . . . 91 173. A választott bírósági kikötést is tartalmazó szerződés engedményezéséhez Írásbeli megállapodás nem szükséges s a választott bírósági kikötés ily esetben is érven-, ben marad \'f 174. Csak Írásba foglalt, vagyis a szerződő felek kétségbe nem vont aláírásait is tartalmazó választolt bírósági szerződés lehel érvényes 155 A Tröszt tőkeemelése. A Részvénytársaság villamosés közlekedési vállalatok számára (Trust) igazgatósága közli, hogy a december 1-ére összehívott rendkívüli közgyűlésnek javasolni fogja az alaptőkének 14 millió pengőről 21 millió pengőre való felemelését. Az összes, 1927 január 1-től osztalékjogosult uj 280 000 darab 25 ptngő névértékű részvény a régi részvényeseknek 2:1 arányban 350.000 K-ás árfolyamon iog fclajánltatni. Az eset'eg át nem vett részvényeket a tenti kibocsátási árfolyamon a Magyar Altalános Hitelbank, a Gesellschatt für elektrisehe Unternehmuniien (Berlin) és a Société Fimuiciérc de Transpoi te et d'ILntreprises Industrielles (Rriisszel) fogják átvenni. Atáisaság üzletmenete kielégítő és az 1926. évre előreláthatólag 25.000 K (tavaly 18.000 K oszlalék fog kifizetésre kerülni. Az Első Magyar Részvényserfőzöde november 30-án tartotta meg dr. Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a MOKTAR tanácstermében. Az elfogadott zárszámadások alapján részvényenként 30.000 korona (2.40 pengő) osztalék kifizetése liatároztatolt el és a szelvények ezévi december 2-től kezdve a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál és a l'esti Magyar Kereskedelmi Banknál válthatók be. Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V , Vilmos császár-út 34. — Felelős : Sch-midek Géza.