Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 5. szám - A magyar királyi Kúria jogegységi tanácsának 27. számú polgári döntvénye

72 KERESKEDELMI JOG 5. sz. Nyugdíj. 71. Alperes vasút nyugdíjintézetének perben nem állása nem akadálya a kereseti igény elbírálásának, mert a kir. Kúriának több alkalommal kifejezésre jutott jogi álláspontja szerint a vasúttal kapcsolatos végellátási intézmény a vasútnak egyszerűen közigazgatási (adminisztratív) szerveként jelentkezik. (Kúria P. II. 4178/1924. sz. a. 1925 márc. 18.) Yáltó. 72. A V. T. 50. és 51. §§-ai és az 1895. évi XXXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a váltó lejáratától követelhető késedelmi kamat 6%-ot tesz ki és a váltóadós váltónyilatkozata alapján ennél magasabb kamát fizetésére nem kötelezhető még abban az esetben sem, ha a váltó alapjául szolgált ügyletben magasabb kamat fizetése köttetett is ki, mert a váltóadós a törvénynek értelmében csupán a váltó tartama szerint felelős. (Kúria P. VII. 4355/1924 sz. a. 1925 jan. 20-án). Csődönkivüli kényszeregyezség (valuta). 73. A hitelezőknek külföldi pénznemben fennálló követelései a kényszeregyezségi eljárás megindításakor fennálló árfolyamuknak megfelelő összegű magyar koronakövetelésekké változnak át s ehhez képest adós ezeknek egyezségi hányadát köteles fizetni. (Kúria P. VII^ 5335/1924. sz. a. 1925 márc. 24.) Indokok: A külföldi pénznemek adásvételéről szóló jogügyletekre a birói gyakorlat joghasonszerüség alapján a kereskedelmi vételügyletre vonatkozó jogszabályokat alkalmazza ugyan; de ebből még nem következik, hogy az emiitett adásvétel tárgyát tevő külföldi pénzből álló követelés nem pénzbeli követelés, hanem árukövetelés volna; mert a külföldi pénzben meghatározott követelés is kétségtelenül pénzkövetelés. Eszerint tehát a felperesnek 19,000 cseh korona tőke és járulékainak megfizetése iránti kereseti követelése is nem árukövetelés, hanem pénzbeli követelés. A csődönkivüli kényszer egyezségi eljárásról szóló 4070/1915. M. E. sz. rendelet nem tartalmaz ugyan kifejezett rendelkezést arról, hogy a rendelet 4., 21. és 38. §-ai értelmében készítendő ideiglenes mérlegben, vagyonkimutatásban és végleges mérlegben a cselekvő és szenvedő állapot, valamint a hitelező jegyzékben (táblás kimutatásban) a tartozások összegei milyen pénznemben tüntetendők fel, de minthogy ez a rendelet magyar adósokra nézve magyar bíróság előtt folytatott kényszeregyezségi eljárást szabályoz, nem lehet kétséges és magától értetődőnek tekintendő, hogy ugy a vagyon értéke, mint a tartozások összegei is, — amint ez különben az utóbbiakra nézve a felhívott rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 61,000/1915. I. M. sz. rendelet mellékletét képező táblás kimutatás mintából is kitűnik, — magyar koronában tüntetendők fel. S minthogy a rendelet a külföldi pénznemben fennálló tartozásokra, illetve követelésekre nézve különleges rendelkezést nem foglal magában, nyilvánvaló, hogy az ilyen tartozások, illetve követelések is magyar koronára átszámított értékük szerint veendők fel. Következik ez abból is, hogy a mérleget akként kell elkészíteni, hogy az a vagyon és a tartozások végösszegeinek szembeállítását tüntesse fel, ami természetszerűen csak ugy lehetséges, ha az összes tartozások magyar koronában, tehát a külföldi pénznemben fennálló tartozások is magyar koronára átszámított értékükben vétetnek fel. így kell ezt tenni azért is, mert máskülönben a rendelet 47. és 48. §-aiban említett szavazási eredmény sem volna megállapítható. Ezek szerint az alperesre nézve lefolytatott kényszeregyezségi eljárásban a felperesnek emiitett 19,000 cseh korona és járulékai iránti követelése magyar koronára átszámított értékben volt felveendő. Minthogy pedig a külföldi pénznemeknek s igy a felperes ezen követelésének a magyar koronához viszonyított értéke a pénznemek változó tőzsdei árfolyamához képest változásnak van kitéve és ebből az okból a felperes követelésének magyar koronában való értéke összeg szerint kétségkívül határozatlan volt, ennélfogva azt a felperesnek a kényszeregyezségi eljárásban a felhívott rendelet 32. §-a értelmében az eljárás megindításakor fennállott tőzsdei árfolyam szerint kiszámított magyar koronaösszegben kellett érvényesítenie, és az ezen árfolyamok megfelelő értéke szerinti magyar koronaösszegben kellett azt a táblás kimutatásban is felvenni'. A Pénzintézeti Központ Vlil. évi rendes közgyűlését április 23-án tartotta Schmidt József dr. b. t. t. elnöklésével a kormány képviselőinek és á budapesti, valamint a vidéki pénzintézetek nagyszámban megjelent kiküldötteinek részvételével. A közgyűlés tudomásul vette az Elischer Viktor m. kir. udv. tanácsos, az igazgatóságnak vezérigazgatói hatáskörrel megbízott tagja által előterjesztett évi jelentést, amely az osztalékot a törvény erejével biró alapszabályokban megállapított felső batár alkalmazásával 6%-ban állapította meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Bt. igazgatósága a május 2-iki közgyűlés elé azt az indítványt terjeszti, hogy 1924. évi osztalékul 30 000 K-át állapítson meg. Az általános igazgatási költségek csökkentése és a műszaki, kereskedelmi ügyvitel egyszerűsítése érdekében kimondja a közgyűlés a társulatnak a vele szoros viszonyban levő Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt.-gal. az Északmagyarországi Egyesitett Kőszénbánya és Iparvállalat Rt.-gal az Esztergomvidéki Kőszénbánya Rt.-gal és a Hungária Mészipar Rt.-gal való egyesülését és ezzel kapcsolatban határozza el az alaptőkének 160.000 db. 1000 K n. é. részvény kibocsátása állal 750 millióról 910 millióra való emelését. A Mezőgazdasági ipar r.-t. április 30-án tartolta évi rendes közgyűlését Klein Gyula elnöklete alatt. A közgyűlés a kimutatott 11,230.984,010 korona tiszta nyereségbőt 16,000 korona osztalék fizetését határozta el. A szelvények május 1-től 'kezdődőleg a Magyar Altalános Hitelbank pénztáránál kerülnek beváltásra. Az Urikány-Zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t. igazgatósága az évi rendes közgyűlést május 9-ére tűzte ki, melyen 100,000 korona osztalék "fizetését fogja javasolni. A „Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállatok Számára" cég (Trust) 1924. mérlege 6.369,439.652 K 98 f nyereséggel zárul és az igazgatóság a május 15-iki közgyűlésnek 12.000 K osztalék kifizetését (a mult évben 3000 K) javasolja. Megszerezték a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. és a „Phöbus" részvényeinek túlnyomó többségét. A Hungária egyesült gőzmalmi r.-t. ez évi rendes közgyűlését május 14-én tartja, melyen az igazgatóság 10,010 korona osztalék fizetését fogja javasolni. K.£irtÁrs£kk helyettesítéséi eljárásainak ellátását vállalja Budapesten bejegyzett gyakorló ügyvéd, aki telefonnal és írógéppel rendelkezik, a német nyelvet tökéletesen birja és a francia és angol nyelvben is jártas. Közelebbit: 84-01 telefonszám Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.