Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 3. szám - Részvényjogi gyakorlatunk 1924-ben

a. sz. KERESKEDELMI JOG közgyűlési határozattal megváltoztatható. A régi részvényesek azonban orvoslást kereshetnek az ellen, hogy az uj részvényeknek mások részére való átengedése kényszeritő ok nélkül az ő vagyonrészesedésüktől a törvénybe és jó erkölcsökbe ütköző módon való megfosztásukra vezessen. (P.IV.3521/1924. K. J. 1925. 6.) Az olyan közgyűlési határozat, amely felhatalmazza az igazgatóságot, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egy részét tetszés szerinti időben értékesítse, a részvényekből tetszésszerinti időben és mennyiségben bocsásson ki és ekként az alapszabályoknak vonatkozó rendelkezését tetszése szerint módosíthassa: beleütközik a K. T. 179. §-ának 5. és 7. pontjaiba. (P. IV. 1244/1924. K. J. 1925. 5.) Az alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy a közgyűlésen csupán oly részvényesek vehetnek részt, akiknek részvényei három hónappal előbb, a részvénykönyvben nevükre átírattak, — nem fosztja meg az egyébként igazolt részvényeseket a közgyűlésen való felszólalás jogától. (P.IV. 4363/1924. K..1.1925. 4.) Amig a közgyűlés az igazgatósági tagok elleni kártérítési per megindítását el nem határozza, a társaság kártérítési követelése létezőnek nem tekinthető és tehát hitelezői által addig le sem foglalható. (P. IV. 3457/1923. K. J. 104.) Nem érvényesítheti árügyletből eredő követelési jogát az a felperes, aki — mint alperesi rt. igazgatósági tagja — tudta, hogy alperesi rt. alapszabályai szerint annak üzletkörébe áruügyletek nem tartoznak s a közgyűlés az igazgatóságot ilvennek kötésére fel nem hatalmazta. (P. VII. 2737/1923. H. Dt. 77.) VIDÉKI ELŐFIZETŐINKHEZ! Kérjük hátralékban levő vidéki előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat haladéktalanul postára adni szíveskedjenek, elleneseiben a lap további küldését beszüntetni volnánk kénytelenek. SZEMLE. Az Iparjogvédelmi Egyesület újjáalakulása. Az eszmei javak fejlesztése, félbemaradt reformok felvétele és irányítása oly feladatok, melyek kellő célkitűzésül szolgálnak egy feladatát komolyan tekintő egyesületnek. A háború előtt szép reményekkel indult útnak a régi Iparjogvédelmi Egyesület s annak agilis vezetősége. Nem rajtuk múlt, hogy nem sikerült nagyot alkotniok. — Az Üzhti tisztességet védő egyesület mint ilyen még ismeretlen a jogászközönség előtt. Annál inkább ismert a budapesti kereskedelmi és iparkamara jurybizoitsága, mely előtt volt alkalmunk tárgyalni s annak rátermettségét tapasztalni. — E két egyesület a folyó hó 12-én megtartott közgyűlésen fuzionált s életre keltette az uj Iparjogvédelmi Egyesületet, mely a jogi, műszaki és gazdasági erők bevonása utján az eszmei javak minden ágára (szabadalmi, védjegy, szerzői jog, üzleti verseny, minta- és cégoltalom) kiterjedő propagandamunkát fog kifejteni. Ha az alakuló közgyűlésen megjelent előkelő közönséget tekintjük, nem kételkedhetünk az uj egyesület sikeres működésében. Az elnökség következőleg alakult meg: Tiszteletbeli elnökök: Nagy Ferenc, a Jogászegylet elnöke, Heinrich Ferenc v. keresk. miniszter; elnök: dr. Baumgarten Nándor egy. tanár; társelnök: Saxlekner Kálmán; ügyvezető elnök: dr. Fazekas Oszkár ügyvéd; főtitkár: dr. Bányász Jenő keresk. kamarai titkár. — A szabadalmi szakosztály elnökei: Schimanek Emil és dr. Lévy Béla; előadók: Bérezi Róbert, dr. Urbach Lajos; a védjegyszakosztály elnökei: Pollák Illés, Saxlehner Ödön; előadók: dr. Szenté Lajos, dr. Szász János, dr. Richter Béla; azonkívül külön szakosztály alakult az üzleti verseny és a szerzői jog számára. Kosztkamat és valorizáció. A heti kosztkamat törvényessége s az a kérdés, vájjon a rendes bíróságok el fogják-e ismerni a néha igen magas kosztkamat kikötésének érvényességét, sokáig vitás volt. — Előttünk fekszik a Kúria VII. tanácsának jelen számunkban közölt P. VII. 7294/1924. sz. Ítélete, mely megmagyarázza, hogy miként a valorizációnak, ugy a heti kosztkamatnak kikötése is «nem valamely indokolatlan nyerészkedés elérését, hanem csak a már meglevő készpénzvagyon, illetőleg fennálló pénzkövetelés értékének a korona értékcsökkenésével szemben való megóvását s igy a hitelező gazdasági egyensúlyának lehető biztosítását célozzá, tehát jogos magánérdek megóvására irányul». — Ez képezi okát, célját, de — amint a határozatból kiderül — egyben felső határát is az ilyen kikötéseknek. — Épp azért, ha az egyik kikötéssel (kosztkamat vagy valorizáció) a hitelező ezt a célt elérte, akkor ezenfelül a másiknak kikötése már «a hitelezőre nézve aránytalan vagyoni előnnyel, az adósra n-ézve pedig aránytalan vagyoni hátránnyal járhat». — A Kúria tehát kimondta, hogy a valorizációnak és a heti kosztkamatnak együttes kikötése birói oltalomra nem tarthat számot. sz. I. Részvényelővételi jog gyakorlása. A közelmúltban hozott részvényjogi döntéseket, melyek az elővételi jog körébe tartoznak, méltán egészíti ki a Kúriának néhány hét előtt hozott P. IV. 2722/1924. számú ítélete, melyet jelen számunkban ismertetünk. — Ez az ítélet ismét a részvényest védi meg a többség hatalmi önkényével szemben. — Uj részvények kibocsátása határoztatott el. Habáx a kibocsátandó 91,176 drb részvényből 88,240 drb a régi részvényeseknek ajánltatot't fel, ámde az elővételi jog november 14-től november 18-ig az ellenérték egyidejű megfizetése mellett, tehát négy nap alatt volt gyakorlandó. A bíróság azonban ezt az időt oly rövidnek tekintette, hogy ez alatt a részvényesek az őket a K. T. 163. §-ából folyó jogaikat nem gyakorolhatták (mint ahogy tényleg senki nem is gyakorolta!); miért is a Kúria a közgyűlési határozat e részét megsemmisítette. Hazai irodalom. Eljárás az adófelszólamlási bizottság előtt. A vonatkozó összes törvényes jogszabályok szószerinti szövegükben való rendszeres egybeállitásával, a becslési és értékelési táblázatok és adóskálák közlésével, továbbá a kir. közigazgatási bíróság előtti panaszeljárás ismertetésével, irta és összeállította dr. Nagy Dezső ügyvéd. A Pallas kiadása 1925.