Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 2. szám - A valorizációs gyakorlat túlhajtásai

2. sz. KERESKEDELMI JOG 27 ban a hitelezőt juttatja inflációs haszonhoz, amelynek kiküszöbölése ugyancsak előfeltétele a gazdasági konszolidációnak. A korona zürichi jegyzésének múltjából a legkiáltóbb esetre hivatkoztam. Ezenkivül is gyakran fordult .elő, ha nem is ily nagy mértékben, hogy a zürichi árfolyam a magyar koronának nem igazi értékét mutatta. Ennek dacára birói gyakorlatunk mereven elzárkózik attól, hogy valorizációs döntéseiben más faktor is figyelembe vétessék, mint a zürichi árfolyam. Pedig igen egyszerű lenne a zürichi árfolyamhoz második tényezőként felvenni az adott ellenérték mai forgalmi értékét, mint olyan határt, melyen túl a valorizált ellenérték nem terjedhet. A zürichi árfolyam alapulvételének vázolt hiányosságán kivül valorizációs gyakorlatunk egyéb hibában is szenved. A korona zuhanásának folyamán senkinek sem sikerült vagyonát az elértéktelenedéstől teljesen megmentenie, senkinek sem sikerülhetett birtokában lévő értékeit valorizálnia. Ilyképen a hitelezőt az adós késedelme folytán ért kára kevesebb, mint a követelés teljes valorizált egyenértéke. E tekintetben a Budapesti Áru és Értéktőzsde választott birósága találta meg a valorizáció alkalmazásának helyes útját. A tőzsdebiróság nem alkalmazza merev érzéktelenséggel a zürichi paritást, hanem minden egyes ügy összes körülményeit mérlegelve, mondhatjuk «individualizált valorizáció)) alapján áll. Kiinduló elv az, hogy a hitelezőnek sem állott volna módjában, ha követelésének birtokában lett volna is, azt teljes értékében konzerválni. Ilyképen a teljes valorizált érték megitélése esetén többhöz jutna, mint amilyen kárt tényleg szenvedett. Figyelembe veszi a tőzsdebiróság az adós vétkességének fokát is és mind e körülmények mérlegelésével részleges valorizációt itél meg. ELŐFIZETŐINKHEZ. 1925. évre az előfizetési dijat évi 120,000 koronában voltunk kénytelenek megállapítani. — Előfizetési dijfizetést V-s Va évre elfogadunk. — Kérjük a t. előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat mielőbb postán beküldeni szíveskedjenek. A Kereskedelmi Jog kiadóhivatala. SZEMLE. A m. kir. Kúria évnyitó ülésén dr. Tóry Gusztáv elnök megnyitóbeszédet mondott, mely méltán vonja magára a közfigyelmet, mivel abban, különösen a valorizáció kérdésében, elvi jelentőségű nyilatkozatot látunk. — A valorizáció kérdése ide-oda ingadozik. A kormány már régóta Ígérgeti a kérdésnek, ha nem is generálisan átfogó, de legalább is egyes igen fontos részleteire vonatkozó törvényhozási szabályozását. Addig is például biztosítási összegek, a nyugdijak valorizációja tekintetében a legmagasabb bíróság a végső döntéstől tartózkodik. Midőn tehát a Kúria elnöke kijelenti, hogy: ha a törvényhozás hallgat, ugy hazai törvényeink szerint a Kúriának jut a feladat, hogy a jogszabályaik hiányait pótolja, illetve a törvényben nem szabályozott esetekben jogszabály erejével törvényt szabjon, és midőn az elnök kijelenti, hogy a most folyó évben a Kúria ezzel a jogával élni akar, akkor mi ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Kúria a valorizáció kérdését — esetleg teljesülési határozattal — fogja a bizonytalanság ködéből kiemelni. — Amennyiben törvényhozási intézkedés ezt meg nem előzné, szeretnők, ha e feltevésünkben nem csalatkoznánk, mivel szilárdan bizunk abban, hogy miként a gazdasági lehetetlenülés káoszában, ugy ebben a fontos kérdésben is meg fogja találni a Kúria a helyes mértéket. (Ebben úgyszólván megerősit bennünket a Kúriának P. II. 4958/1924 sz. a. ez év január 8-án egy nyugdijpörben hozott s jelen számunkban közölt Ítélete is!) Az egységes birói és ügyvédi vizsgáló-bizottság évnyitó ülése. Bubla Ferenc elnök kimagasló megnyitó beszéde által nyert jelentőséget. Bubla az ő nyilt, szókimondó őszinteségével megállapítja, hogy a szanálással kapcsolatban reményeink nem nyertek kielégítést. «Nagyitó üveggel vagyunk csak képesek a javulásnak némi apró csiráit felfedezni, melyek a sok rossz mellett elenyészően csekélyek. Valutánk ugyan, persze a legalacsonyabb fokon stabilizálódott, de'stabilizálódott, sőt számos ponton emelkedett a drágaság is. A politikai helyzet folytonos bizonytalansága, az ezzel együtt járó és meg-megujuló gazdasági krízisek, az elzüllő középosztály (főleg a tisztviselők) szorult helyzete és sokszor nyomora, a számos bűncselekmény, a szellemi és erkölcsi színvonal sülyedése, az államhatalomnak sok beteges tünettel szemben gyakran a legjobb akarat mellett is nyilvánulni kénytelen non possumusa nem engedik szembeötlően lábrakapni és erélyes lökésekkel sikeresen célhoz vezetni az egészséges fejlődést. Bizony akármerre nézünk és bármely szögletből tekintsük az előttünk lejátszódó eseményeket, szanálásnak nyomait alig, vagy csak csekély nyomait észleljük.» Az elnök ezután a bizottság ténykedésével foglalkozott, majd fájdalmasan megemlékezett Grecsák Károlynak legutóbb történt elhunytáról. «Bá,r az utolsó években már nem volt tagja a bizottságnak, előbb sok éven át működött körünkben, kezdetben mint censor, később mint elnökhelyettes. Nagy és sokoldalú tudásának, valamint fáradhatatlan munkabírásának gyümölcseiből ekként a vizsgálóbizottságot is részesítette. Mint rövid ideig igazságügyminiszter is, meleg figyelemmel kisérte a vizsgálóbizottság működését. Kiváló birói, ügyvédi, jogászi, jogi irodalmi és közéleti működése általánosan ismert és elismert azért ehelyütt külön méltatásra nem is szorul.» Utána Pap}) József mondott emelkedett tartalmú beszédet, megemlékezvén Jókai Mórról is, mint aki legmélyebben tudott betekinteni a régi nemes vármegye s a régi táblabírák világába és működésébe. A valorizáció felső határa. A fellebbezési bíróság alperest az eladott áru szállítására kötelezte, azonban az eladás idejekori dollárparitás alapján valorizált vételár fizetése ellenében. Ez ellen felperes (eladó) felülvizsgálattal élt, azt panaszolván, hogy az áru értéke (piaci ára) az Ítélet kihirdetésekor jóval magasabb volt. Szerinte a dollár-