Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 10. szám - A kényszeregyezségi eljárás reformja

144 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. kötött teljesítési határidőben gazdaságilag lehetet­lenné vált, s az alperes a háború alatt jóhiszeműen várhatta a gazdasági viszonyok jobbrafordulását és ezzel a szerződések teljesítésének lehetőségét. Az 1919. év végén kibocsátott körlevél szétküldé­séig tehát nem terheli őt késedelem sem ügyfelei­nek a gazdasági lehetetlenülés bekövetkeztéről való értesítése, sem az előbbi állapot visszaállítása te­kintetében, ellenben tartozott — amikor a gazda­sági lehetetlenülést megállapította — az előbbeni állapotot helyreállítani. Jogszerűen igényelheti tehát a felperes az anyagi jog szabályai értelmében azt, hogy az al­peres a vételárrészletekből az ő rendelkezése alá került s igy a saját üzlete körében felhasználha­tóvá vált. 10% fejében 60 koronát abban az érték­ben térítsen neki vissza, amellyel ez az összeg az alperes visszatérítési kötelezettségének beálltakor, vagyis a körlevél elküldése idején birt, mert az alperes ezt az összeget akkor sem ki nem fizette, sem bírói letétbe nem helyezte. A véterlártöbblet tekintetében azonban valori­zálásnak nem lehet helye, mert az alperes kellő időben eleget tett értesítési kötelezettségének s igy a felperes nem háríthatja át az alperesre a saját mulasztásának azt az anyagi következmé­nyét, ami beállott annak folytán, hogy az addig a 60 koronán felül befizetett s az alperes rendelke­zése alá nem került részleteket a banktól vissza nem vette s a további befizetéseket meg nem szün­tette. Ezt a 10%-ot meghaladó vételárat tehát az alperes csak valorizálatlanul tartozik visszaszol­gáltatni. Gazdasági lehetetlenülés. 154. A gazdasági lehetetlenülés nemcsak a teljesí­tés alól mentesít, hanem rendszerint a kártérítés alól is. (Kúria P. II. 928/1925. sz. a. 1925. szept. 22-én.) Indokok: Felperes az alperes kártérítési köte­lezettségének megállapítását azon az alapon kéri, hogy a teljesítés iránt lefolytatott perben keletke­zett ítélet alapján ellene vezetett kielégítési végre­hajtás a gazdasági lehetetlenülés következtében megszüntettetett; vitatta, hogy a gazdasági lehetet­lenülés alperest a teljesítés elmaradásából eredő kár megtérítése alól fel nem menti. Jogszabály, hogy az adós felszabadul a telje­sítés kötelezettsége alól, ha a szolgáltaiás hibáján kívül, oly körülménynél fogva, amelyért nem fele­lős, lehetetlenné válik. Jogszabály az is, hogy a munkavállaló nem kötelezhető a szerződésben megállapított feltételek mellett a teljesítésre, ha a szolgáltatás és az ellen­szolgáltatás között időközben a munkavállalón kivül álló rendkívüli események hatása alatt olyan értékkülönbség áll elő, aminek következtében a teljesítés a megrendelőt a munkavállaló rovására nem várt vagyoni előnyhöz juttatná, a munkavál­lalóra pedig nagy veszteséget hárítana. Ilyen esetben a teljesítés gazdaságilag lehetet­len, amely a munkavállalót nemcsak a teljesítés alól menti fel, hanem ez alapon tőle rendszerint kártérítés sem követelhető. Ezekből következik, hogy felperes azon az ala­pon, hogy a teljesítésre kötelezett alperes ellen el­rendelt kielégítési végrehajtás a gazdasági lehetet­lenülés folytán eredményre nem vezetett, nevezet­től kártérítést nem követelhet. Alkuszdij. 155. Külön kikötés nélkül csak a hivatásos alkusz követelhet jutalékot. — Áruügynök (több cég kép­viselője) nem tekinthető kereskedőnek. *) (Kúria P. II. 1298/1925. sz. a. 1925. okt. 1-én.) Indokok: Aki nem iparszerüleg foglalkozik üzletek közvetítésével, csak abban az esetben kö­vetelheti eljárásának díjazását, ha ezt a K. T. 284. §-a értelmében is követelheti vagy amennyiben eljárásának díjazása ki volt kötve. Halasztó felté­tel alatt kötött ügyletnél a jutalék csak akkor kö­vetelhető, ha a feltétel teljesülése által az ügylet feltétlenné vált; a jutalék tehát akkor nem köve­telhető, ha az ügylet a feltétel meghiúsulása miatt hatályát veszti, ellenben követelhető, ha valame­lyik fél a hatályos ügylet valamely kikötését meg­szegi. A fellebbezési bíróság a felperesnek azon elő­adása alapján, hogy nem hivatásos alkusz és saját 'névéiben kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg nem foglalkozik, hanem egyes cégek képviselője, hogy a kerskedői minőségének igazolására 1922 március 31-én kiállított és a felperest a piacon szövött és rőfös árucikkek eladására jogo­sító hatósági engedélye a keresetének alapjául szolgáló közvetítői tevékenység: üzletátruházás, illetve társulás közvetítése, üzleti körébe eső tevé­kenységnek nem minősíthető, tekintettel a K. T. 3. §-ának azon rendelkezé­sére, amely a kereskedői minőséget nem az ipar­engedély megadásától, hanem a kereskedelmi ügyletek saját nevében való iparszerü megkötésétől teszi függővé, nemkülönben a K. T. 284. §-ának azon ren­delkezésére, amely szerint a más részére teljesített szolgálatért előleges kikötés nélkül dijat csak a saját üzleti körében eljárt kereskedő igényelhet, jogszabály megsértése nélkül zárta ki a fel­peres kereskedői minőségét és tagadta meg igé­nyének ezen az alapon való megítélését. *} És a K. T. 259. § 7. pontja (keresk. ügyletek közvetítése iparszerüleg) nem állapítja meg a keres­kedői minőséget ? Szerk. A Magvar Országos Központi Takarékpénztár közli, hogy október 10-én tartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóságnak az alaptöke felemelésére vonatkozó javaslatát eltogndta. Ennek alapján az igazgatóság közli, hogy a részvé­nyesek minden öt darab régi részvény után három darab uj ré^zvéi-yre elővételi joggal birnak. Az uj részvényekre daia­bonként 150 000 korona tízetendő he, meiy összeg után a be­fizetéskor jövő évi március hónap 31-ig számított évi 8°/o ka­mat téríttetik meg. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents