Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 10. szám - A kényszeregyezségi eljárás reformja

144 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. kötött teljesítési határidőben gazdaságilag lehetetlenné vált, s az alperes a háború alatt jóhiszeműen várhatta a gazdasági viszonyok jobbrafordulását és ezzel a szerződések teljesítésének lehetőségét. Az 1919. év végén kibocsátott körlevél szétküldéséig tehát nem terheli őt késedelem sem ügyfeleinek a gazdasági lehetetlenülés bekövetkeztéről való értesítése, sem az előbbi állapot visszaállítása tekintetében, ellenben tartozott — amikor a gazdasági lehetetlenülést megállapította — az előbbeni állapotot helyreállítani. Jogszerűen igényelheti tehát a felperes az anyagi jog szabályai értelmében azt, hogy az alperes a vételárrészletekből az ő rendelkezése alá került s igy a saját üzlete körében felhasználhatóvá vált. 10% fejében 60 koronát abban az értékben térítsen neki vissza, amellyel ez az összeg az alperes visszatérítési kötelezettségének beálltakor, vagyis a körlevél elküldése idején birt, mert az alperes ezt az összeget akkor sem ki nem fizette, sem bírói letétbe nem helyezte. A véterlártöbblet tekintetében azonban valorizálásnak nem lehet helye, mert az alperes kellő időben eleget tett értesítési kötelezettségének s igy a felperes nem háríthatja át az alperesre a saját mulasztásának azt az anyagi következményét, ami beállott annak folytán, hogy az addig a 60 koronán felül befizetett s az alperes rendelkezése alá nem került részleteket a banktól vissza nem vette s a további befizetéseket meg nem szüntette. Ezt a 10%-ot meghaladó vételárat tehát az alperes csak valorizálatlanul tartozik visszaszolgáltatni. Gazdasági lehetetlenülés. 154. A gazdasági lehetetlenülés nemcsak a teljesítés alól mentesít, hanem rendszerint a kártérítés alól is. (Kúria P. II. 928/1925. sz. a. 1925. szept. 22-én.) Indokok: Felperes az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítását azon az alapon kéri, hogy a teljesítés iránt lefolytatott perben keletkezett ítélet alapján ellene vezetett kielégítési végrehajtás a gazdasági lehetetlenülés következtében megszüntettetett; vitatta, hogy a gazdasági lehetetlenülés alperest a teljesítés elmaradásából eredő kár megtérítése alól fel nem menti. Jogszabály, hogy az adós felszabadul a teljesítés kötelezettsége alól, ha a szolgáltaiás hibáján kívül, oly körülménynél fogva, amelyért nem felelős, lehetetlenné válik. Jogszabály az is, hogy a munkavállaló nem kötelezhető a szerződésben megállapított feltételek mellett a teljesítésre, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között időközben a munkavállalón kivül álló rendkívüli események hatása alatt olyan értékkülönbség áll elő, aminek következtében a teljesítés a megrendelőt a munkavállaló rovására nem várt vagyoni előnyhöz juttatná, a munkavállalóra pedig nagy veszteséget hárítana. Ilyen esetben a teljesítés gazdaságilag lehetetlen, amely a munkavállalót nemcsak a teljesítés alól menti fel, hanem ez alapon tőle rendszerint kártérítés sem követelhető. Ezekből következik, hogy felperes azon az alapon, hogy a teljesítésre kötelezett alperes ellen elrendelt kielégítési végrehajtás a gazdasági lehetetlenülés folytán eredményre nem vezetett, nevezettől kártérítést nem követelhet. Alkuszdij. 155. Külön kikötés nélkül csak a hivatásos alkusz követelhet jutalékot. — Áruügynök (több cég képviselője) nem tekinthető kereskedőnek. *) (Kúria P. II. 1298/1925. sz. a. 1925. okt. 1-én.) Indokok: Aki nem iparszerüleg foglalkozik üzletek közvetítésével, csak abban az esetben követelheti eljárásának díjazását, ha ezt a K. T. 284. §-a értelmében is követelheti vagy amennyiben eljárásának díjazása ki volt kötve. Halasztó feltétel alatt kötött ügyletnél a jutalék csak akkor követelhető, ha a feltétel teljesülése által az ügylet feltétlenné vált; a jutalék tehát akkor nem követelhető, ha az ügylet a feltétel meghiúsulása miatt hatályát veszti, ellenben követelhető, ha valamelyik fél a hatályos ügylet valamely kikötését megszegi. A fellebbezési bíróság a felperesnek azon előadása alapján, hogy nem hivatásos alkusz és saját 'névéiben kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg nem foglalkozik, hanem egyes cégek képviselője, hogy a kerskedői minőségének igazolására 1922 március 31-én kiállított és a felperest a piacon szövött és rőfös árucikkek eladására jogosító hatósági engedélye a keresetének alapjául szolgáló közvetítői tevékenység: üzletátruházás, illetve társulás közvetítése, üzleti körébe eső tevékenységnek nem minősíthető, tekintettel a K. T. 3. §-ának azon rendelkezésére, amely a kereskedői minőséget nem az iparengedély megadásától, hanem a kereskedelmi ügyletek saját nevében való iparszerü megkötésétől teszi függővé, nemkülönben a K. T. 284. §-ának azon rendelkezésére, amely szerint a más részére teljesített szolgálatért előleges kikötés nélkül dijat csak a saját üzleti körében eljárt kereskedő igényelhet, jogszabály megsértése nélkül zárta ki a felperes kereskedői minőségét és tagadta meg igényének ezen az alapon való megítélését. *} És a K. T. 259. § 7. pontja (keresk. ügyletek közvetítése iparszerüleg) nem állapítja meg a kereskedői minőséget ? Szerk. A Magvar Országos Központi Takarékpénztár közli, hogy október 10-én tartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóságnak az alaptöke felemelésére vonatkozó javaslatát eltogndta. Ennek alapján az igazgatóság közli, hogy a részvényesek minden öt darab régi részvény után három darab uj ré^zvéi-yre elővételi joggal birnak. Az uj részvényekre daiabonként 150 000 korona tízetendő he, meiy összeg után a befizetéskor jövő évi március hónap 31-ig számított évi 8°/o kamat téríttetik meg. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.