Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 10. szám - A kényszeregyezségi eljárás reformja

10. 82. KERESKEDELMI JOG 141 A kifejtettekből folyóan teljesen közömbös a jelen váltóper elbírálásánál az a kérdés, hogy az alperes az említett köztörvényi ügylet feltételei szerint a vételárt valósággal cseh koronában tartozott-e fizetni és hogy erre vonatkozóan a kereseti váltók kiállítása előtt, vagy azt követő időben milyen, — a váltón fel nem tüntetett nyilatkozatokat tett vagy ténykedéseket vitt véghez, mert az előadottak szerint az alperes váltójogi kötelezettségének megállapításánál a kereseti váltók tartalma s a Váltótörv. rendelkezése az irányadó. — Ezért az alperesnek a most emiitett' kérdésekre vonatkozó felülvizsgálati panaszai érdemleges elbírálást nem igényeltek. A kereseti váltók, tartalmuk szerint, cseh koronáról szólanak és nem foglalnak magukban oly kikötést, hogy a váltóösszeg valósággal cseh koronában fizetendő; fizetési helyül pedig Nagykanizsa van megjelölve, ahol nem a cseh korona, hanem a magyar korona a forgalomban levő országos pénznem. — Ezeknél fogva a Váltótörv. 37. §-a értelmében az alperesnek a fizetést a váltóban kitett pénznemben, vagyis cseh koronában kellett, illetve kell teljesíteni (felhívott 37. § első bekezdése). A felhívott 37. § második bekezdése értelmében a váltóadós rendszerint jogosítva van ugyan a fizetést a cseh koronának a budapesti értéktőzsdén, illetve a budapesti Devizaközpont által a váltóban kitett fizetési napot, vagyis a váltók lejárati napját (1922. szept. 15) megelőzően utolszor jegyzett árfolyama szerint magyar koronában is teljesíteni, a m. kir. Kúriának gyakorlata értelmében azonban a felhívott 37. § második bekezdésének az átszámítási árfolyam időpontjára vonatkozó, imént jelzett szabálya nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha megállapítható, hogy a váltóadóst lejárt váltótartozásának megfizetése körül a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség (igy pl. ha az adós a fizetésre időhaladékot kért és kapott halasztás elteltekor sem fizet, vagy ha az ellene indított perben alaptalanul védekezik és a fizetést ilyen uton és módon kitolja stb.) terheli, amely esetben az idegen pénznemben fennálóó tartozását a tényleges fizetés idején jegyzett árfolyam szerint történő átszámítással köteles megfizetni. In integrum restitutio—Valuta. 145. Anyagi jogszabály, hogy a tévedésből juttatott szolgáltatás az ezen juttatás tárgyának viszszaszolgáltatásával adandó vissza. Az idegen valuta tehát valóságos idegen valutában. — Kamatként csak a törvényes 5% állapíttatott meg. (Kúria P. VII. 1401/1925. sz. a. 1925. szept. 23-án.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletének alapjául szolgált és megtámadás hiányában a Pp. 534. §-a értelmében ehelyütt is irányadó tényállás az, hogy az alperes azt a 100.000 cseh K prágai kifizetést, melyet részére felperes utján a H. B. rt. utalványozott, 1922. évi március hó 1-én és a felperes tévedése folytán, másodízben is: 1922. évi október hó 6-án tényleg megkapta és hogy ezen tévedésből másodízben is átutalt 100.000 cseh K prágai kifizetéssel az alperes tényleg rendelkezett is. Nem vitás, hogy ebből a felperes tévedése folytán hozzá másodízben is átutalt 100.000 K prágai kifizetésből 50.000 K prágai kifizetés viszszatéritésével az alperes mindezideig hátralékban van. Az alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati támadása folytán már csakis az a kérdés, hogy ez a már vitássá sem tett visszatérítés az alperes által valóságos cK prágai kifizetés szolgáltatásával avagy az 50.000 cK 1922. évi január hó 25-iki árfolyamértékének megfelelő összegű magyar korona fizetésével teljesitendő-e? Az alperesnek ebben a kérdésben előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. Anyagi jogszabály ugyanis az, hogy a tévedésből juttatott szolgáltatás visszaadandó annak, aki azt tévedésből adta, ez a visszatérítési kötelezettség pedig csakis a juttatás tárgyának visszaadásával teljesíthető. Minthogy alperes a nem vitás tényállás szerint valóságos cseh koronához jutott a felperes tévedéséből, a most kiemelt jogszabályhoz képest valóságos cseh koronát köteles a felperesnek visszaadni. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jog megsértése nélkül kötelezte az alperest a nem vitás összegű cK prágai kifizetésének valóságban való szolgáltatására, az alperes felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. A per és fellebbezési költségekben történt marasztaltatása pedig jogszerű folyománya annak, hogy túlnyomó nagy részben pervesztessé lett s igy a fellebbezési bíróságnak (ez a rendelkezése sem ütközik anyagi jogszabályba!. Ezekből az okokból az alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Felperes 13. sorsz. irásos felülvizsgálati kérelme a megítélt 5%-os törvényes késedelmi kamatokon felül, az 1923. évi XXXIX. t.-c.-ben szabályozott kárkamatoknak is megítélésére irányult, ezt a kérelmet a mai felülvizsgálati tárgyaláson akként módosította, hogy: alperes a fellebbezési bíróság által megítélt 5%-os késedelmi kamatokat meghaladóan az eredeti kereseti kérelemnek megfelelően a marasztalási tőke után 1922. évi január 25. napjától kezdve évi 8% kamatnak és ezenfelül évnegyedenként 1 és fél % jutaléknak megfizetésére köteleztessék, amint azt az elsőbiróság meg is ítélte. Felperes evvel a módosított felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó; mert a fellebbezési bíróság az ide vonatkozó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el a felperest a törvényes késedelmi kamatokon felül támasztott üzletszerű járulékok iránti követelésével; ez az Ítéleti döntése tehát nem sérti az anyagi jogot s igy a felperesnek erre vonatkozó panasza alaptalan. Valorizáció. 146. A valorizáció lényegében kártérítés lévén, tiltott ügyletből kifolyólag valorizációnak nincs helye. (Kúria P. VII. 1171/1925. sz. a. 1925. szept. 16.) Indokok: A megtámadás hiányában a Pp. 534. §-a értelmében ehelyütt is irányadó tényállás alapul vételével a fellebbezési bíróság jogerős döntésével azt az adás-vételi ügyletet, amelyre a kereseti követelés alapítva van: láncolásnak minősítette és ezen az alapon jogerősen állapította meg azt is, hogy felperes az ebből a táncolásból, mint a mindkét ügyleti fél részéről tilos ügyletből szár-