Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 8. szám - Részvényjogunk reformjához

116 KERESKEDELMI JOG 8. sz. elő; hogy azonban még közjegyző járjon közbe, nem rendelkezik. (Kúria P. VII. 1363/1925. sz. a. 1925. jun. 18-án.) Indokok: Alaptalan a felperesnek az 1919. évi április hó 7. napján megtartott árverés joghatályossága ellen emelt panasza is. Az irányadó tényállás szerint az árverés közjegyző közbenjöttével a, szerződés teljesitése helyén — Bátaszéken, ahol az áru volt — tartatott meg. A K. T. 347. §-ának harmadik bekezdése a nyilvános árverésinél csupán hiteles személy közbenjárását irja, elő, aziránt azonban, hogy mely közjegyző járjon el az árverés megtartásánál — rendelkezést nem tesz —, az a körülmény tehát, hogy nem az illetékes közjegyző járt el a kérdéses árverésnél, az egyébként az áru tárolása helyén, közjegyző — tehát hiteles személy — közbenjöttével, az alperesnek mint eladónak a rendes kereskedői gondossággal történt eljárása mellett, s a felperes mint vevő érdekeinek kellő megóvásával megtartott nyilvánosi árverésnek a felperes rovására megtörténtére, s joghatályosságára befolyással nincsen. 121. A K. T. 349. §-a kikötött vagy törvényes kellékek hiányáról szól, tehát csak olyan esetben nyerhet alkalmazást, ha a vétel tárgyául szolgált árunak pusztán a minősége eshetik kifogás alá, de nem akkor is, ha az eladó egyáltalán nem szerződésszerű, hanem más árut küldött, mint amelyet a vevő nála megrendeli. Alperes kártérítési felelősségét jóhiszeműsége nem zárja ki. (Kúria P. VII. 5183/1924. sz. a. 1925. jun. 19-én.) A megállapított meg nem támadott tényállás szerint a felperes 1920. évi márciusi hónapban 313 kg. cukorrépa vetőmagot rendelt az alperesnél, a küldött magot ugyanezen év április havában elvetette, azonban a magból kelt növény nem termett répagumót, hanem magbament, felmagzott. A cukorrépa termelése végett rendelt az a mag, amely gumót nem növel, tehát cukorrépát nem terem, nem puszta minőségi hiányban szenvedő, hanem olyan árunak tekintendő, amely a vevő részéről való beszerzés céljainak szempontjából teljesen más, mint ami a vétel tárgya volt. A K. T. 349. §-ában a vevő kereseti jogát illetően meghatározott 6 havi elévülési idő tehát a jelen esetben, amelynél az eladó alperes mást szállított, mint amit a vevő felperes rendelt, a fentieknek megfelelően kifejlődött birói gyakorlat értelmében alkalmazást nem nyerhet. Nem sértett tehát jogszabályt ia fellebbezési biróság azzal, hogy nem adott helyt a K. T. 349. §-ára alapított elévülési kifogásnak s igy alaptalan az alperesnek erre vonatkozó felülvizsgálati panasza.. Alperes azzal, hogy az irányadó tényállás szerint cukorrépatermelés céljára vett cukorrépa vetőmagként olyan magot szállított, amelyből répát termelni nem lehetett, a vételi szerződést megszegte s ennek folytán megtéríteni köteles a felperesnek azt a kárt, amely ezt e szerződésellenes eljárásából kifolyólag érte. Alperes kártérítési kötelezettségére nem lehet befolyással az, hogy őt rosszhiszeműség nem terheli s hogy a magot megbízható cégtől vette, mert nem tartozik ia, vevőre, hogy az eladó az árut honnan szerzi be s hogy a szállított árut a vételi szerződésnek megfelelőnek tartja vagy tarthatja-e. Nem zárja ki az alperes kártérítési felelősségét az sem, hogy ő a magot a forgalombahozataí előtt a m. kir. állami vetőmagvizsgálóállomással megvizsgáltatta s ez a, magról a 2. NB) alatti bizonylatot állította ki, mert ez a vizsgálat és bizonylat ia 2. NB) alatti tartalma szerint a magnak csupán tisztasága és csírázó képességére vonatkozott, nem pedig arra, hogy a mag répatermesztésre alkalmas-e, amit egyébként a fentiek szerint nem is lehet a magnak puszta megvizsgálása utján megállapítani és mert az a körülmény, hogy az alperes a kérdéses magot a mezőgazdasági termények hamisításának tilalmáról szóló 1895. évi XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 38286/1896. F. M. sz. rendelet értelmében fajtisztaság és csirázóképesség tekintetében hatóságilag megvizsgálta s a mag ezekből a szempontokból megfelelőnek találtatott, mentesítheti az alperest a törvényben meghatározott büntetőjogi felelősségtől, de nem az alól a felelősség alól, amely őt mint eladót a vételi szerződésnek meg nem felelő áru szállításából kifolyólag a vevő felperessel szemben a kereskedelmi törvény rendelkezései értelmében terheli. Alkuszdij. 122. A megbízó érdekében kifejteit eredményes közvetitési tevékenység ellenértékét képező alkuszdij nagyságát megállapodás hiányában a biróság állapítja meg. E megállapításnál figyelembe veszi ugyan a helyi szokást, de annál a Jogszabálynál fogva, hogy az aránytalanul magasan kikötött alkuszdijat a biróság az adós kérelmére a méltányosság szerint mérsékelheti, nincs kötve megállapodás hiányában ahhoz az összeghez sem, melyet ki szoktak kölni, ha azt az eset körülményeihez képest aránytalanul magasnak találja. (Kúria P. II. 860/1925. sz. a"! 1925. június 30-án.) Indokok: Már pedig figyelemmel arra, hogy a haszonbérlet tiz évi időtartamára tekintettel az összhaszonbér összegének 2%-a, mint az első évi alacsonyabb haszonbér 20%-át is meghaladó alkuszdij a* haszonbérlő méltánytalan megterhelésével járna; hogy a földbirtokrendezés céljaira való igénybevétel lehetősége a haszonbérlethez fűződő gazdasági érdeket csökkenti; továbbá hogy a mindössze négy hetet igénybe vevő közvetitési tevékenységgel szemben a tiz évi összhaszonbér 2%-a aránytalanul magas alkuszdij gyanánt jelentkezik: nem sértett anyagi jogszabályt a fellebbezési biróság, midőn az alkuszdij mértékét a méltányosságnak megfelelően az összhaszonbér 1%-ában állapította meg. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.