Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 6-7. szám - Fizetési nap a váltótörvényben

82 KERESKEDELMI JOG HAZAI JOGGYAKORLAT. Békeszerződés. 79. Váltó kiadására s ellenesetben biztosíték adására irányuló igény (mint nem «pénztartozás") nem esik a trianoni békeszerződés 231. cikkének rendelkezése alá s igy az eljárás nem függesztendő fel. (Kúria P. VII. 1755/1924. sz. 1924. május 27-én.) Indokok: A felperesek az általuk az alperes budapesli céggel kötött vételügyletből kifolyólag a vételár fedezetére alperesnek adott és előadásuk szerint alperesnek kifizetett váltók kiadása, annak nemteljesitése esetén pedig a felperesnek biztosítására 1801 font sterling 2 shilling és 6 pence tőkeösszegnek és kamatának birói letétbe helyezése iránt indítottak az alperes ellen keresetet. Ezek szerint a felperesek keresete nem valamely pénztartozás, illetve pénzkövetelés érvényesítésére irányul. Minthogy pedig áz 1921. évi XXXIII. t.-c.-kel az ország törvényei közé iktatott trianoni békeszerződés 231. cikkének világos rendelkezése és az ahhoz tartozó Függelék intézkedései szerint a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal közvetítésével és szükség esetén a Vegyes Döntőbíróság utján csak a felhívott 231. cikkben meghatározott fajú pénztartozásokat kell rendezni, ez okból a kir. Kúria az alperesnek a felfolyamodásban felhozott azt az érvelését, mint nyilván alaptalant, figyelmen kivül hagyta, hogy a jelen kereseti igénynek elbírálása a magyar rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik, hanem hogy az annak folytán, hogy az alperes budapesti cégben angol állampolgárok vannak érdekelve, a békeszerződés felhívott 231. cikke értelmében a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal és szükség esetén a Vegyes Döntőbíróság elé volna utalva, és hogy erre való tekintettel a jelen perben az eljárás nem — amint azt a megtámadott végzés tartalmazza — a Pp. 234. §-a alapján felfüggesztendő, hanem a per hivatalból is figyelembe veendő pergátló körülmény folytán megszüntetendő volna. Ugyancsak abból az okból, mivel a felperesek keresete nem valamely pénztartozás, illetve pénzkövetelés érvényesítésére irányul, alaptalan az alperesnek az a további érvelése is, hogy a jelen perben az eljárás a 9590/1922. M. E. sz. rendelet alapján volna hivatalból is felfüggesztendő. Ezért a kir. Kúria az alperesnek ezt az érvelését is figyelmen kivül hagyta. . Ellenben a felperesek felfolyamodása folytán a kir. Kúria a megtámadott végzés megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében határozott a következő okokból. A keresetben előadott tény- és jogalapra való tekintettel a jelen perben döntés tárgyául csak az a kérdés szolgál, hogy az alperes budapesti közkereseti társascéget, a közte és a felperesek között fennálló jogviszony értelmében terheli-e az a kötelezettség, hogy a felperesi előadás szerint a felperesek által neki, mint hitelezőjüknek adott és már kifizetett kereseti váltókat a felpereseknek a V. T. 48. §-ából folyóan kiadja: illetőleg miután az alperes a váltókat saját kibocsátói és forgatói aláírásával ellátva, tovább adta, de a per adatai szerint azután is a felperesekkel szemben váltóhitelezőként viselkedett és eljárt, a váltókat jelenlegi birtokosuktól visszaszerezze és a felpereseknek átadja, s amennyiben azt nem tenné, a felpereseket a velük szemben a váltók alapján John Fowler et Go. (Leeds) Ltd. londoni részvénytársasági cég, mint a váltók jelenlegi birtokosa által támasztott követelésre nézve biztosítsa. Ennek a kérdésnek s igy a jelen pernek eldöntése pedig egyáltalán nem függ a megtámadott végzésben felhozott és a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal közvetítésével rendezendő annak a "kérdésnek mikénti megoldásától, hogy a jelenlegi felperesek, mint a kereseti váltók elfogadói, a ne\ezett londoni cégnek az azáltal a váltók alapján érvényesített pénzkövetelést a V. T. 91. és következő szakaszaihoz képest megfizetni tartoznak-e? mert az utóbbi kérdés egyedül és kizárólag a nevezett londoni cég, mint váltóbirtokos és a jelenlegi felperesek, mint váltóelfogadók közötti váltójogi viszonyra tartozik, a jelen perben eldöntendő kérdés pedig viszont egyedül és kizárólag a jelenlegi peres felek között fennálló jogviszony alapján és csak a jelenlegi peres felekre kiterjedő hatállyal bírálandó el és annak elbírálására a nevezett váltóbirtokos londoni cég és a jelenlegi felperesek, mint váltóelfogadók közötti jogvita mikénti eldöntésének semminemű kihatása nincsen. És nem függ az utóbb emiitett jogvita mikénti elbírálásától a jelen pernek eldöntése azon az alapon sem, hogy a megtámadott végzésben foglaltak szerint a nevezett londoni cég az alperes budapesti cégnek anyaintézete, mert a londoni cég nem az alperes budapesti cégnek, mint leányintézetének jogán, hanem az alperesnek forgatmánya alapján a kereseti váltókra váltójogilag szerzett saját jogán érvényesiti a kérdéses váltókat, és mert a 3. pont alatt csatolt cégjegyzékkivonat tartalmából megállapíthatóan az alperes a budapesti kir. törvényszéknél önálló közkereseti társascég gyanánt, tehát a nevezett londoni részvénytársasági cégtől alakilag is különböző társasági cég gyanánt van bejegyezve és — amint erről a Kúriának az alperes ellen folyamatban volt és a Kúria által P. VII. 5527/1923. sz. a. hozott ítélettel befejezett hasonló perből is hivatalos tudomása van —, a cégnek bejegyzésében egyáltalában még utalás sincsen arra, hogy ez a budapesti cég a nevezett londoni cégnek leányintézete vagy expoziturája volna, vagy hogy azzal valamely szervezeti vagy másnemű viszonyban állana. Ezzel szemben pedig az alperes a per adatai szerint nem is állította, hogy a felperesek — akik az alperessel léptek jogügyletre és a kereseti váltókat az alperesnek, mint hitelezőjüknek adták —, tudták volna azt, hogy az alperes milyen viszonyban áll a nevezett londoni céggel. Következésképen az alperes erre a viszonyára a K. T. 9. és 19. szakaszaiból folyóan a felperesekkel szemben sikerrel nem is hivatkozhatik. Cég. 80 Az egyéni cég a cég tulajdonosának a kereskedelmi forgalomban használt megjelölése csupán s nem a cégtulajdonos személyétől különálló jogalany s igy az egyéni cég a perben nem szerepelhet a perbevont cégtulajdonostól különálló alperesként. (Kúria P. VII. 7330/1923. sz. 1924. május 14-én.)