Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 5. szám - A cégjogi gyakorlatról

KERESKEDELMI JOG 5. sz. következő további üres forgatmányokat nem törölte, mert ezeknek törlése a V. T. 55. §-a értelmében jogában állott ugyan, de nem volt kötelessége s igy ezeknek ki nem törlése a felperesnek legitimált váltóhitelezői minőségét és az elfogadó alperes elleni váltókereseti jogát egyáltalán nem érinti. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság az alperesnek a legitimátió hiányára alapított kifogását helyesen vetette el s igy az emiatt használt felülvizsgálati panasz alappal nem bír. Az irányadó tényállás szerint továbbá a peres felek a kérdéses faáruk vételárát cseh koronában állapították meg; az alperes a vételárról szóló kereseti váltót cseh koronaösszegről állította ki s a szóbeli tárgyaláson is fenntartott 2. sorsz. kifogásaiban igaznak jelentette ki, tehát elismerte, hogy ő a kereseti váltó alapján a keresetileg érvényesített cseh koronával tartozik a felperesnek. Az alperes továbbá nem kifogásolta s igy a váltó kiállítása előtt tudomásul vette a felperesnek azt a közlését, hogy a váltót Cseh-Szlovákiában fogja forgalomba hozni. Ekként az alperes a váltónak Cseh - Szlovákiában való forgalombahozatalához előzetesen hozzájárult. Végül a fent előadottak szerint az alperes kifogás nélkül tudomásul vélte s igy hozzájárult ahhoz is, hogy a váltó Pozsonyba, az ottani Fabank r.-t. céghez telepíttetett, hogy tehát annak fizetési helye Pozsony. Mindezekből jogszerűen következik, hogy a felek szerződéses akarata az volt, hogy az alperes a vételárt, illetve az arról cseh koronaösszegre kiállított kereseti váltónak összegét cseh koronában, tehát ebben a pénznemben, vagyis valósággal cseh koronában fizeti és minthogy egyébként is a váltó fizetési helye Pozsony, ahol a forgalomban levő pénznem a cseh korona, az alperes a kereseti váltóösszeget a V. T. 37. §-a értelmében valósággal cseh koronákban tartozik megfizetni. Tózsdebiróság hatásköre. 77. Az olyan ügyletből felmerült peres kérdés, amely a tőzsdén ugyan, de már a hivatalos tőzsdeidö eltelte után köttetett, nem esik az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ának a) pontja alá. (Kúria P. IV. 7514/1923. sz. a. 1924. ápr. 3-án.) Indokok: Minthogy pedig a pergátló kifogás megalapozására alkalmas tényeket, vagyis a jelen esetben azt, hogy az ügylet a tőzsdén, a tőzsdeidő alatt köttetett, a Pp. 269. §-a értelmében az alperes tartozott bizonyítani; és minthogy a tanúvallomás hitelt érdemlőségének kérdése, mint a szabad bírói mérlegelés tárgya, a felülvizsgálat körén kivül esik: a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, amidőn B. K. tanú vallomását elfogadva, az alperesnek, mint bizonyitásra kötelezett félnek eskü alatti kihallgatását mellőzte, és azt, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet a hivatalos tőzsdeidő eltelte után köttetett tényként megállapította. Választott bírósági határozat érvénytelenítése. 78. Az a jogszabály, mely szerint a polgári bíróság a bűncselekmény tényálladékát, mint a magánjogi igény alapját, akkor is megállapíthatja, ha a büntetőbíróság bizonyíték hiján felmentő Ítéletet vagy megszüntető határozatot hozott, nem vonatkozik arra az esetre, mikor a törvény a büntetőbíróságnak bizonyos, törvényesen megállapított tartalmú határozatát mint a magánjogi igény vagy a polgári perorvoslat kizárólagos alapját megköveteli. (Pp. 784. §. 8. p.) (Kúria P. IV. 3136/1923. sz. a. 1924. ápr. 1-én.); Indokok: Felperes saját felülvizsgálati előadása s az általa a felülvizsgálati kérelemhez csatolt okiratok szerint a büntetőbíróság az alperes és B. G. ellen csalás büntette miatt indított bűnügyben bizonyítékok hiánya miatt utasította el jogerős végzésével a felperesnek a vizsgálat elrendelése iránti kérelmét; ily esetben pedig a Pp. 563. §-ának 8. pontjára alapított perújítás az 564. §. 3. bek. világos rendelkezése szerint ki lévén zárva, nyilvánvalóan hiányzik annak az alapja is, hogy a választott bíróság előtt kötött egyezség a Pp. 784. §-ának 8. pontja s utolsó bekezdése értelmében indított érvénytelenítési keresettel meg legyen támadható; és a fennforgó esetben tévesen hivatkozik a felülvizsgálati kérelem arra a jogszabályra, mely szerint a polgári bíróság a bűncselekmény tényálladékát, mint a magánjogi igény alapját, akkor is megállapíthatja, ha a büntetőbíróság bizonyítékok hiánya miatt felmentő Ítéletet vagy megszüntető határozatot hozott: mert ez a jogszabály nem vonatkozik arra az esetre, amikor a törvény a büntetőbíróságnak bizonyos, törvényesen megállapított tartalmú határozatát, mint a magánjogi igény vagy a polgári perorvoslat kizárólagos alapját megköveteli. A Budapesti Lipótvárosi Takarékpénztár Rt. legutóbb megtartott közgyűlése az 51.272,043 K-át kitevő tiszta nyereségből a tartalékalapnak 3,450.000,000 K-ra való kiegészítése után 250 K (125°/o) osztalék (a mult évben 30 K) kifizetését határozta el. Az Urikány-Zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t. igazgatósága az ápr. 26-ra összehívott közgyűlésnek 25,000 korona osztalékfizetését fogja javasolni. Az Első Magyar Biztosító osztaléka. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság közgyűlése az igazgatóság összes jelentéseit jóváhagyta és elhatározta, hogy az 551.975,725.57 kimutatott nyereségből a tavalyi 2000 koronával szemben részvényenként 20,000 K (100 százalék) osztalék e hónap 28-ától kezdve fizettessék ki. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában. Felelős kiadó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34.