Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1924 / 4. szám - Magánjogtan [Könyvismertetés]
56 KERESKEDELMI JOG 4. sz. a felperest vezérigazgatói állásában megerősíteni uem'kívánta, de sőt a szolgálatából azonnal való hatállyal elbocsátotta. Felperes a jogtalan elbocsátásból eredő egyévi felmondási időre járó illetményeit követeli az alperes részvénytársaságtól. A kir. Kúria ugy találta, hogy a fellebbezési bíróság a most előrebocsátott tényállásból az alább felhozott anyagjogi jogszabály helyes alkalmazásával állapította meg azt, hogy felperes a r.-t. alapitói által történt alkalmazása tényéből folyólag a később létrejött alperes r.-t. ellen jogosan nem léphetett fel. Felperes elutasítása anyagjogi jogszabályt nem sért. Fenti tényállás szerint ugyanis kétségtelen, hogy a felperest csak az alapítók jelölték ki a r.-t. vezérigazgatójává; de megállapította fellebbezési bíróság azt is, hogy a megalakult r.-t.-nak sem közgyűlése, sem igazgatósága felperest vezérigazgatónak nem választotta, illetőleg nem nevezte ki. Már pedig a fellebbezési bíróság által a döntés alapjául helyesen felhívott K. T. 160. §-ának világos rendelkezése szerint a r.-t. a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekintetik és a törvény, valamint annak alapján kifejlődött birói joggyakorlat szerint az alapítók által a r.-t. nevében a bejegyzést és kihirdetést megelőzőleg vállalt kötelezettségek csak annak a feltétele mellett kötelezik a társaságot, ha az alakuló közgyűlés kifejezetten hozzájárul, ugy, amint ezt a K. T. 154. §. 2. pontja a jelen esetre vonatkozásban az alapítók és a harmadik személy közötti megállapodásra kifejezetten is előírja. Szemben azzal a ténnyel, hogy az igazgatóság már a r.-t. bejegyzést csakhamar követőleg tartott ülésén a felperest vezérigazgatói minőségben megerősíteni nem kívánta, de sőt ebből az állásából azonnal elbocsátották, az a tény, hogy az alakuló közgyűlés az alapitóknak előzetes cselekményeire a felmentvényt általánosságban megadta, itt az utólagos jóváhagyás felvételére azért sem elegendő, mert amint a fellebbezési bíróság helyesen kifejtette, az alapitóknak adott felmentvény a K. T. 152. §-ában érintett vagyoni felelősség alól való felmentést jelenti. Az a felülvizsgálati kérelemben is külön hangsúlyozott tény pedig, hogy az alperes r.-t.-nál a részvényesek 92%-ig ugyanazok, akik mint alapítók is eljártak; a r.-t.-nak önálló jogi személyiségére tekintettel közömbös és annak a jogi következtetésnek megvonására, hogy az alapítók fenti ténye, melyre felperes keresetét alapítja, a r.-t.-ot feltétlenül kötelezi, nem alkalmas; a K. T. 174. §-ával összefüggésben kifejlődött, a felperes által felhívott joggyakorlat, amely a határozatban résztvett részvényest a közgyűlési határozat megtámadásától elzárja, a jogeset eltérő jogi jellegénél fogva szintén nem alkalmazható. Valorizáció. 50. In iniegrum reslitutio a kár megtérítése s a koronaromlás figyelembe vétele mellett. (Kúria P. IV. 624/1923. sz. a. 1924. janurár 24.) Az ebben a tekintetben nem vitás és meg nem támadott tényállás szerint felperesek 1918. január havában egyik látható irásu Remington írógépjüket 1200 koronáért olyan kikötéssel adták el az alperesnek, hogy az utóbbi a háborús állapot megszűntét követő három hónapon belül felperesnek 975 korona vételárért egy uj 'látható irásu Remington írógépet tartozik szállítani. Az alperes a vételárra 200 kor. előleget kapott, azonban habár az alperes teljesítési kötelezettsége a peres főlek egyező előadása szerint 1920. december havában beállott, a teljesítést megtagadta. Arra való tekintettel, hogy felperesek keresetüknek a szerződés teljesítésére irányuló részétől a fellebbezési eljárásban elállottak s ehelyett az eredeti állapotba való visszahelyezésre vonatkozó kérelmüket tartották fenn: vonatkozó okfejtése szerint heljes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperesek, akik a maguk részéről az ügyletet teljesítették, az alperes teljesítésének elmaradása folytán jogosan igényelhetik a szerződés előtti állapot helyreállítását. Ebben az esetben azonban nincs tényállás arra nézve s ezt egyik fél sem sérelmezi, hogy az alperes akár a felperesektől átvett Írógéppel, vagy ahhoz hasonló állapotban levő más írógéppel rendelkeznék, ennélfogva nyilvánvaló, hogy a fennforgó esetben az előbbi állapotnak akként való visszaállítása, hojy a felperesnek az általuk átadott írógépet vagy ahhoz hasonló állapotban levő ugyanolyan rendszerű írógépet kapjanak vissza, keresztül nem vihető. Ámde a felperesek az 1922. november 28-án megtartott fellebbezési tárgyaláson azt is kijelentették, hogy a természetbeni szolgáltatás akadálya esetén, ehelyett hajlandók 50,000 kor. megtérítést elfogadni. Ez a kérelem azonban olykép értelmezendő, hogy a felperesek ezt a nyilatkozatot abban a feltevésben tették, hogy az irógép egyenértékét akkor nyomban megkapják. Ebből pedig okszerűen következik, hogy az alperes kétségtelenül fennálló szerződésszegése folytán és tekintettel a korona árfolyamának időközben bekövetkezett nagymérvű csökkenéséire a felpereseknek az átadott irógép helyett megillető egyenértéken felül kár címén még azt a különbözetet is megtéríteni köteles, amellyel a korona árfolyama 1922. november 28-tól a tényleges kifizetés napjáig romlott, mert a felek között a szerződés kötését megelőző vagyoni helyzet csak ugy tekinthető visszaállitottnak, ha a felperesek természetbeni szolgáltatás helyett az egyenértékként elfogadott összeget egy erre vonatkozó kérelem előterjesztése idején (1922. november 28) fennállott árfolyamnak megfelelő értékben kapják meg. Az ítéleti tényállás szerint az alperes az irógép átvételekor felpereseknek 1200 korona vételárat fizetett, viszont a felperesek a szállítandó gép vételárra ugyanekkor 200 korona előleget adtak az alperesnek. Az ekként az alperesnek adott 200 korona előleg levonása után, még a felperesek kezén maradt 1000 korona vételár a felperesek által egyenérték fejében igényeit 50,000 koronából levonásba hozatván, az alperes 49,000 korona tökét, ennek a kérelem előterjesztése napjától (1922. november 28) járó 5%-os kamatát, valamint a korona időközi nagymérvü__.éxt»kcsökkenése folytán bekövetkezett károsodást tartozik a felpereseknek az előbbi állapot helyreállitásakép megtéríteni.