Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1924 / 3. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1923-ban

48 KERESKEDELMI JOG 3. sz. és nem szükséges közbeékelődést képezett s ez esetben a felperes nem végzett volna szükségtelen és az üzleti tisztességbe ütköző közbenső keres­kedői ténykedést azáltal, hogy a szintén keres­kedő alperestől árut vásárolt és azt tovább eladta, mert ténykedésével azt idézte elő, hogy vevőjét, mint fogyasztót, az általa szükségelt áruhoz jut­tatta. . , Ennélfogva a fellebbezési biróság íteletet fel kellett oldani mindenekelőtt avégből, hogy a fel­peresnek az ammoniákszóda sajátos tulajdonsá­gaival kapcsolatos fenti tényállításai a valóságnak megfelelnek-e. De nem forogna fenn árdrágító visszaélés az állandó birói gyakorlatban elfoglalt jogi állás­pontnál fogva az esetben sem, ha való volna a felperesnek az a tényállítása, hogy az alperes a szóbanforgó ammoniákszódát külföldről impor­tálta s hogy ezen áru külföldön állíttatik elő s ezért annak behozatala a belföldi fogyasztás ki­elégítése végett szükséges, mely esetben az impor­tőr alperes a termelővel esik egy tekintet alá. Különbözeti ügylet. 43. Tőzsdei árkülönbözetre irányuló fogadásszerü szerencsejátékról csakis az esetben lehet szó, ha a vétel tárgyának természetben való szolgáltatása a szerződő felek megállapodása szerint előre ki­záratott ugy, hogy az ügylet tárgyának lényegi­ben csak a mutatkozó árkülönbözet tekintendő. Az a körülmény, hogy a szerződő felek az ügylet megkötésével akár hallgatólag, akár kifejezett ki­jelentésük szerint nyereséghez kivártak julni, egy­magában nem szolgálhat tárgyi alapjául annak, hogy az ügylet pusztán árkülönbözetre irányuló ügyleinek minősíttessék. (Kúria P. VII. 2577/1923. sz. a. 1923. dec. 12-én.) Mert a kereskedelmi forgalom körébe eső ügy­letek létesítésének rendszerinti célja az üzleti nyereség s a kereskedő azért köt ügyleteket, hogy hozzájusson ahhoz a nyereséghez, amelyre neki az üzleti tőkéjének hozadéka s üzleti tevékenységé­nek ellenértéke fejében jogszerű igénye van; egymagában abból a körülményből tehát, hogy a keresetben megjelölt ügylet megkötésével a vevő alperes a felperestől megvett bécsi kifize­tésekkel nyerészkedni szándékozott és a felperes az alperesnek erről a szándékáról tudomással birt, nem következik az, hogy peres felek a szer­ződéskötés idején a bécsi kifizetések tényleges szállítását eleve kizárták, és csupán a szerződéses és a tőzsdei árkülönbözetet kívánták egymással elszámolni. Vasúti fuvarozás. 44. Filmküldemények általánosságban nem sorol­hatók «a más drágaságokra" vonatkozó kivételes jellegű rendelkezések alá. (Kúria P. IV. 1090/1923. sz. a. 1924. jan. 8-án.) A m. kir. Kúria a fellebbezési biróság amaz állásfoglalása ellen emelt panaszt, amely szerint a kereseti filmküldeményt fuvarjogi szempontból drágaságnak minősítette, alaposnak ítélte. Ugyanis figyelemmel arra, hogy a csatolt fu­varlevél szerint feladott «Femina» cimü 6 felvo­násos filmkép 60—70 cm. magas és 20—25 cm. átmérőjű bádogdobozban 17 kg. elegysullyal került szállításra, s igy a küldemény súlya és terjedelme az értékéhez viszonyítva nem jelentkezik szembe­tűnően jelentéktelennek; • és minthogy a bádogdoboz tartalmának anyaga közönséges celluloid-készítmény, s feldol­gozását tekintve — bármily művészi is legyen egyébként — csak az eredeti negaüv-felvétel sok­szorosított pozitiv-másolatának jelentkezik: a m. kir. Kúria nem látja a kereseti filmkóp­küldeménynek a vasúti fuvarozás szempontjából drágaságnak rainősültét kétségtelenül fennforogni. Minthogy pedig a felek egyező előadásából, sőt a fuvarlevélbe benyomtatott amaz adatból, hogy ott címzettként egy szállítmányozó vállalat fihnszálliló osztálya van megjelölve, nyilvánvaló az az egyébként köztudomásúnak is tekinthető tény, hogy az országszerte bemutatásra szánt s igy siirü helyváltoztatás alá eső filmképek töme­ges számban szerepelnek a vasúti küldemények sorában, a m. kir. Kúria azt az állásfoglalást látja helyénvalónak, hogy a filmküldemények általános­ságban nem sorolhatók a V. Ü. Sz. 54. §. (2.) B. 1. t. a. jelzett «más drágaságokra» vonatkozó, az általános szabályoktól eltérő kivételes jellegű ren­delkezések alá, mert ily küldemények rendszeresen és sűrűn szolgálván a vasúti szállitás tárgyául, a V. U. Sz.-ban való külön kiemelés, vagy a V. Ü. Sz. 2. §-ában megadott felhatalmazás alapján kibocsátható végrehajtási határozmányban kifeje­zésre juttatott világos rendelkezés hiányában, még a drágaság fogalma egyes ismérvei fennforgása esetében sem tekinthetők kétségtelenül és szükség­kép a kivételes rendelkezések alá tartozóknak, még pedig annál kevésbé, mert az id. §. (2.) B. 1. p. példaszerű felsorolásában szereplő tárgyakkal se anyagukat, se művészi értéküket, se nehezen pótolható voltukat tekintve nem jelentkeznek egy tekintet alá esőknek. Az adott esetben tehát nem is lehet helye az id. 54. §-hoz tartozó II. végr. határozmány (6.) pontjában foglalt kivételes rendelkezés alkalma­zásának. A Magjur Cukoripar R -T. február 23-án tartott rendkívüli köi­gyűlésén elhatározta, hoiry a társaságnak jelenlogi 90 millió korona alaptőkéje 3600. millió korona alaptőkére emeltessék fel olyképpen, hogy az eddigi részvények 600 koronás névértéke 20,00 > koronára omeltetik fel és 30,0' 0 darab, egyenkint 20,0D0 korona névértékű uj részvény bocsáttatik ki. Az uj részvények már az 1923—1924 üzlelővre osztalékjogosultak lesznek és teljes egészükben a régi részvényeseknek kinftltstnak fel. Minden öt régi részvényre egy nj részvény jut, darabonként 200,000 koronás kibocsátási árfolya­mon, AZ ilyként befolyó összegekből a régi részvények névérté­kének felemeléséhez szükséges összegek is fedeztetnek. Ai elő­vételi jog február 25-tól március 6-ig bezárólag gyakorolható Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út a*.

Next

/
Thumbnails
Contents