Kereskedelmi jog, 1924 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1924 / 3. szám - A valorizáció dogmatikai oldala
KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóh iratai: BUDAPEST V., Visegrádi utca 14. sz. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., ny. igaisagügyminiszter ny. kúriai tan&OBolnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: \ Negyedévre: 12000 korona. Egyes szám ára 4n0O kor. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM 3. 8'/. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDA FEST, 1924. iMÁRCIUS 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Dávid Istváu, debreceni kir. it. táblai biró. A valorizáció dogmatikai oldala. Dr. Szenté Lajos, ügyvéd. Kereskedelmi joggyakorlatunk 1923-oan. SZEMLE : Jelzálogos tartozások valorizációja — Németországban, ÍZ. — Osztrák jelzálogbank elleni. törlési per és a békeszerződés. a Magyar Joqászegyletben. IRODALOM: Hazai irodalom.HAZAI JOGGYAKORLAT 35. Krkö'csi kar. — 36 Ceq. • 38., 39. Valwa. — 4i>. Vetél, ság. — 42. Ltnckereskedés. — let. — 44. Vasúti fuvarozás. - A külföldi kölcsön - Külföldi irodaiont. 33., 34. Általános. - '61. Stövetkezet. — - 41. Átlutszuvatos43. Külöi(bö<eti üypA valorizáció dogmatikai oldala. Irta: Dr. Dávid István, debreceni kir. it. táblai biró. Lehetetlen észre nem venni azt a bátortalanságot, melyet ugy a törvényhozás, mint a bírói gyakorlat a kötelmek átértékelésének, az u. n. valorizációnak kérdésével szemben tanúsít. Kétségtelen, hogy a beláthatatlan következmények, melyek egy következetesen keresztülvitt álláspont elfoglalásából eredhetnek, indokolttá teszik, hogy a törvényhozás nem akarja szabályozni az egész joganyagot, a birói gyakorlat pedig esetenként tétovázva keresi a megoldás eszközeit. Elvégre is azonban az élet parancsol, a kérdés fel van vetve. Sőt nem csak hogy fel van vetve, hanem az 1923. évi XXXIX. t.-c. 3. §-a, mely feltételezi, hogy átértékelésre alapitott Ítéletek keletkezhetnek, magát az elvet is elismeri. A szabályozásra, vagy egységes állásfoglalásra tehát szükség van, ha nem akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás hajója kormány nélkül tévelyegjen s jobbára a méltányosság nagyon is rugalmas fogalmának alkalmazása folytán a döntések ellentóteket mutassanak fel. Nézetem szerint a kérdés egyik fö nehézsége 8 a megoldás késedelmességének egyik oka az, hogy noha a rendkívüli idők kiáltóan mutatnak arra, hogy a gazdasági forgalom ós jogélet rendkivüli jelenségével állunk szemben, nem rendkivüli megoldást keresünk, hanem a jog rendes kategóriáin belül, a rendes forgalmi életre szabott fogalmak utján igyekszünk a felmerült eseteket a rendszerben elhelyezni s elbírálni. A jogalkalmazásnak ezt a mondhatni természetes módszerét tapasztaltuk már az u. n. gazdasági lehetetlenülés jogi szabályzatának kiépítésénél. Az a szabály, mely a rendkivüli idők felidézte bizonytalanságból mint már határozottan körvonalazott tétel kiemelkedett, az volt, hogy senki sem kötelezhető oly szolgáltatásra, mely méltánytalanul súlyos, anyagi tönkretételére vezető terhet ró reá akkor, midőn a másik fél méltányosan nem igényelhető, meg nem indokolt vagyoni előnyhöz jut. Szembeötlő, hogy a judikatura a megoldást kereső nehéz helyzetben egy régi jogi fogalmat, a méltányosságot hivta segítségül és az egészben csak az volt uj, hogy mig addig a jogalkalmazás helyes elvei szerint a méltányosság oly jogelv volt, mely valamely jogszabály lényegének érintése nélkül, csak annak keretei között, a jogalkalmazás körében jöhetett tekintetbe, addig az u. n. gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó szabályok komplexumában a birói gyakorlat álláspontja szerint a méltányosság önállóan ható szabállyá vált, amelynek alkalmazása döntött a kötelem teljesítése, vagy nem teljesítése kérdésében. Később a judikatura egy merész fordulatot vett és függetlenítette magát a méltányosságtól, mint a szabályok oly elemétől, mely a kérdések elbírálásánál döntő szerepet játszik és kimondta, hogy nem követelhető oly teljesítés, melynek körében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti arány a rendkivüli idők folytán megbomlott. Látnivaló, mig amott a szolgáltatás terhének méltánytalansága, mint szubjektív szempont döntötte el a kérdést, addig itt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás objektív aránytalan-