Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / Tartalommutató

12. sz. 119. A V. C. Sz. szerint írásbeli alakhoz kötőit előze­tes megállapodás más módon nem pótolható ... 64 120. Habár csak feltételesen szállítható tárgyak hely­telen bevallása a vasúti közegek által a megőrzés és kezelés körül kifejtendő gondosságra hátrányos befolyás­sal lehet és ugyanezért a vasúti közegek gondatlan eljá­rása, vagy mulasztása még nem vonja maga után azt, hogy az Ü. Sz. 96. §-ának a vasút felelősségét kizáró rendelkezése félretétessék: oly esetben azonban, amikor a kár — a feladó mulasztásától függetlenül — a vasút saját közegei által elkövetett és igy a magánjogi követ­kezmények tekintetében a vasútnak felrovandó szándé­kos büntetendő cselekményből- ered, a vasút a kártérités kötelezettség alól nem mentesülhet .... . 108 121. A vasút felelős a hordárnak átadott kézi pod­gyászért, még ha az elveszés a vasút épületén kivül lek vő bérkocsiállomásnál történt is . . 108 122. A kereskedöileg csomagolt áruk az utipodgyász hivarozásából ki vannak zárva s azokért a vasút szava­tossággal nem tartozik 123 123. Egymagában véve az a körülmény, hogy a vas­úton feladott küldemény útközben helytelenül irányit­tatik és a fuvarlevél az áru nélkül érkezik a rendeltetési állomásra, a vasút vétkes gondatlanságát még meg nem állapit ja, ha azonban a tévedés már megtörtént és vala­mely közbeeső vasúti állomás azt észleli, hogy az árut tartalmazó vasúti kocsi ott mint kisérő iratok nélküli fölösleg mutatkozik, akkor ennek a vasúti állomásnak tokozott gondossággal kell arra ügyelnie, hogy az áru hovatartozásának kipuhatolása végett az úgynevezett kiegyenlítő hivatalhoz intézett jelentésében a kocsi szá­mát és tartalmát pontosan megjelölje 139 123/a. A V. Ü. Sz. 91. §. 2. bek. szerint a kártérítésre jogosult még akkor is, ha az elveszett árukért már kártéritést kapott, az áru utólagos megkerülése eseté­ben annak visszaadását — a kapott megtérités vissza­adása ellenében — igényelheti. — A felszólamlás tehát ez igényre is kiterjed 166 Biztosítás. 124. Az állandóan követett birói gyakorlat értelmében •i K. T. 468. §-ának 3-ik bekezdése nem parancsoló ren­delkezés, hanem csak vélelmet állapit meg és igy sza­badon kiköthető az, hogy a biztositó az ajánlatot 48 órai időn tul meghatározott hosszabb határidő alatt vissza­utasíthassa 16 125. Az asthma. mint szervi betegség az ember élet­tartamát köztapasztalat szerint hátrányosan befolyá­solja, ez a betegség tehát oly körülménynek tekintendő, amelynek a biztosítás elvállalására tárgyilag fontos jelentősége van 47 Váltó. 126. A forgatmány jogi hatályát az a körülmény, hogy a váltó átruházásáról a forgatmányon felül még külön engedményi okirat is állíttatott ki, nem érinti, hanem ebből csak az következik, hogy az ilyen váltó­birtokos az átruházott váltóból eredő jogait a váltói kötelezettségben álló előzök ellen — választása szerint — akár a forgatmány, akár pedig az engedmény alap­ján érvényesítheti, és a forgatmány mellett az enged­ményi okirat csak abban az esetben bírhatna jelentő­séggel, ha abban a forgatmány utján átruházott váltó­ból eredő követelés alapját tevő jogviszony is meg van jelölve 31 127. A váltóaláirásra adott meghatalmazás a magán­jog szabályai szerint konkludens tényekből levont kö­vetkeztetés utján is bizonyítottnak vehető . . . .64 128. A V. T. nem zárja ki, hogy a többféle minőség­ben váltókötelezett személy valamely váltócselekményt annak határozott kifejezésével teljesítsen, hogy azt mily minőségben teljesítette; de ennek a váltóra veze­tett nyilatkozattal vagy óvással kell történnie, ellen­esetben a fizetés az által eszközöltnek tekintendő, aki­nek fizetése által legtöbben szabadulnak a váltóköte­lezettség alól 139 Csöd. 129. A Cs. T. 103. §-a minden különböztetés nélkül nevezetesen arra való tekintet nélkül, hogy a másod­bíróság a dijak tárgyában csupán a dijak mennyisége, vagy megfelelő esetben azoknak ki által való viselése kérdésében is volt hivatva határozni és határozott, általános szabályként kimondja, hogy a tömeggondnoki dijak tárgyában a másodbiróság véglegesen határoz, hogy tehát a másodbiróságnak e tárgyban hozott vég­zése ellen további felfolyamodásnak helye nincs . . Í7 130. A közadós ellen sikertelenül a fizetés nélkül vezetett váltó megállapítja a fizetések megszünte­tését 96 131. A bírói gyakorlat által követett (Kúria 206/1910. v. sz., 244/1914. v. sz. stb.) jogszabály értelmében a Cs. T. 27. §-ának 2—3. pontjai alapján nem támadható meg a közadósnak az az ügylete és jogcselekménye, amellyel valakit a csődhitelezőkkel való kiegyeztetés munkájának elvégzésére megbízott és ezen munka diját annak azonnal előre kifizette, vagy a munkadíjra s a fölmerülő készkiadások fedezésére előleget adott . 124 Devizarendelet. 132. A 6700/1922. sz. devizarendelet a lelek által fizetési kötelezettségeket sem hatályon kivül nem he­lyezte, sem nem módosította, sem a külföldi pénznem­ben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítését el nem tiltotta, sem lehetetlenné nem tette; az tehát az irányadó magánjogi szabályok alkalmazását egyáltalá ban nem zárja ki. Felperes követelheti, hogy az al­peres őt oly helyzetbe hozza, hogy felperes az idegen valutában kikötött fizetést künn megkapja . . . 153 Angol-magyar Bank elhatározta, hogy 1300 millió alaptőkét 24C0 millióra emeli. Minden 2 régi részvény alapján 1 aj vehető át 25,000 koronás áron december 4-ig, délután 4 ős 5 óra között (szom­bat kivételével), a bank értőkpapirptfnztáránál. A közgyűlés Deutsch Sándort, a Spódium-koncern vezérigazgatóját és Fuchs Artort, az intézet ügyvivő igazgatóját, az igazgatóság tagjává vá­lasztotta. A Magyar Cukoripar B.-T. legutóbb tartott közgyűlésén az igaz­gatóság javaslatára elhatározta, hogy a március 31-én záródott 1922—1923-iki üzletév szelvényeit d irabonként 3000 koronával be­váltják a Magyar Általános Hitelbanknál. Az l'rlkány-Zsllvölgyl Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság november 30-ára egybehívott rendkivöli közgyűlése elhatárolta, hogy a jelenlegi 20.800,000 konmányi részvénytőke 106,000 darab 5000 korona névértékű uj részvény kibocsátása és a jelenlegi 104,000 darab 200 koronás részvény névértékének 5000 koronára való felemelése utján 1050.000,000 koronára növeltessők. A kibo­csátásra kerülő uj részvényekre az elővételi jog 1 : l arányban ós 12,000 korona átvételi árban a jelenlegi részvénytulajdono­soknak biztosíttatott. Az elővételi jog f. év december hó 10-től 20-ig a Magyar Általános Hitelbank értékpapirpénztáránál gya­korolható. A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság közli, hogy az igazgatóság e hó 12-ón tartandó lendkivüü közgyűlésén java* solnl fogja, hogy az ezidöszerim 10 millió koionát kitevő társasAglc részvénytőke 750 millió koronára emeltessék fel olykőpen, hogy az eddigi részvények névértékét 200 koronáról 3000 koronára fel­emelik további 2OU,O0O darab, ugyancsak 3000 koronás névér­tékű, az 1923. üzlotővro osztalékjogosultsággal biró uj részvény 5000 korona áron bocsájlanak ki, melyek teljességgel a régi rész­vényeseknek ajánltatnak fel átvételre olymódon, hogy minden régi részvény után négy uj részvény vehető át. A befolyó ártöbb­létből a régi részvények névértékének felemelésére forditandó. összeg fedezetet nyer. A „Szikra" Magyar Gynjtógynrak Részvénytársaság közli, hogy alaptőkéiét 60 millió koronáról 120 millió koronára emeli fel. Min» den régi részvény alapján egy uj részvény vehető ál 10,010 koro­náéit az Angol-Magyar Bank értékpapirpénztáránál, december hó 5-től december hó 14-ig bezárólag, délután 4-6 óra között. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Glóbus nyomdai müintézet r.-t. Hungária hirlapnyomdája Budapest, V., Vilmos császár-út 34.

Next

/
Thumbnails
Contents