Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / Tartalommutató

169 54. Az osztrák hitelező két évvel ezelőtt már esedékes és osztrák koronában kifejezett követelését az osztrák korona értékcsökkenése folytán magyar koronában valorizálva érvényesíthető 79 55. Az az adós, aki lejárt készpénzbeli tartozásának a kikötött időben való megfizetését elmulasztja s igy sajái hibájából abba a helyzetbe jut, hogy tartozásának későbbi megfizetése reá nézve sokkal terhesebb és aránytalanul nagyobb vagyoni hátránnyal jár, mint ha tartozását kellő időben kifizette volna, gazdasági lehetetlenülésre egyáltalán nem hivatkozhatik, hanem saját fizetési késedelmének következményeit viselni tartozik. — A «Depöt» kérdése 122 56. A vételárelőleg visszafizetésével késedelmes eladó köteles az előlegnek oly sokszorosát visszafizetni, mint a hányadrészére a korona a késedelem beálltától csökkent .155 Valuta. 57. A békeszerződés életbeléptéig a Magyarországtól elszakított területen élő polgárok magyar állampolgároknak voltak tekintendők, kiknek ügyleteinél a magyar jog volt irányadó és alkalmazandó. A cseh megszállás alatt kiadott cseh kormányrendeletnek nem volt tehát joga a magyar állampolgároktól a magyar koronában kapott összeget cseh koronában visszakövetelni . . ló 57/a. Amennyiben a lejáratkor még (Ausztria és Magyarország közt) egységes és egyenlő értékű volt a pénznem, az adós fizetési késedelme az osztrák korona elértéktelenedéséből folyó károsodást a hitelezőre nem hánthatja át 15 58. A K. T. 324. §-a csak a kölcsönön és ehhez hasonló jogcimen alapuló tartozásokra nyerhet alkalmazást. Szerződésszegés esetén in integrum restitutio-nak van helye, ami annyit jelent, hogy alperes oly összeget tartozik fizetni, ami teljes egyenértékét képezi annak az összegnek, amit annak idején felvett. A korona értékének csökkenésével tehát annyival több magyar koronát tartozik fizetni, amennyivel a magyar korona csökkent 29 58/a. A K. T. 326. §. 2. bek. értelmében a lejárati napon való átszámítástól való eltérésnek csak határozott kikötés esetében van helye. A cseh koronában tett ajánlat elfogadása, az ez alapon küldött számla elfogadása s az a tény. hogy a felperes maga is cseh koronáért vásárolta a cseh koronáért továbbeladott árut. nem alkalmas a «határozottság" megállapítására 29 59. Idegen pénznemek meghatározott árfolyamon való fizetésének kikötése érvényes. A fizetés napján levő árfolyamon való átszámítás kikötése az effektív valuta követelését kizárja 60 60. Miként valamely külföldi pénznemben való fizetés kikötésével a belföldön forgalomban levő pénzzel való fizetés teljesen kizárható, ugy az is joghatályosan kiköthető, hogy a hazai pénzjegyekben való fizetés meghatározott címletekben történjék s igy nincs annak sem törvényes akadálya, hogy a kikötöttől eltérő címletekben («kék pénz») történt fizetés esetén a hitelező az adóstól a kikötött címletekre való átváltás költségének megtérítését igényelje ('1 61. A nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályai dispositiv természetűek, s a felek akaratától függ, mely állam jogszabályainak akarják magukat alávetni. — Kétség esetében az áruszolgállal helyének joga a pénzfizetés helyének jogát megelőzi. — A perköltségnél a pertárgy értékének a kereset beadása napját követő nagy emelkedése figyelemben veendő . 92 62. A K. T. 326. §. 2. bekezdésének világos rendelkezésével szemben nem foglalhat helyet oly értelmezés, mely szerint a lejárat napja csak akkor szolgálhatna irányadóul, ha a fizetés e napon bekövetkezik, egyébkén i azonban a valóságos fizetési napon levő átszámítási árfolyam volna irányadó 95 63. A szerződés teljesítési helye nem okvetlenül állapítja meg a. pénztartozás fizetési helyét. Ez irányban elsősorban a felek akarata irányadó. Halasztás esetén a meghosszabbított határidő állapítja meg a lejárati napot 95 64. A valósággal idegen pénznemben való fizetés kikötése konkludens tényekből is (korábbi fizetések, levelezés) megállapítható. — A cseh koronának időközben bekövetkezett nemzetközi (zürichi) áremelkedése nem szolgálhat okul az összeg leszállítására, mivel a szer zödésszerint való fizetés esetén már a felperes birtok;; ban érte volna az áremelkedés az ellenértéket. — c&eh korona csökkenésére való spekulálás rizikója az adóst terheli 122 65. Nemzetközi jogszabály hiányában a teljesítési hely törvénye lévén irányadó s a kártérítés az áru kiszolg. tatásának helyén lévén fizetendő, a kártérítési összeg pénzneme a K. T. 326. §-a szerint igazodik .... 138 66. A vételár fizetése cseh koronában köttetvén ki, a vételár helyébe lépő kárösszeg szintén cseh koronában fizetendő s a K. T. 326. §. szerinti átszámításnak ninc helye 151 67. Az okirat tartalmából levonható következtetés nem állapítja meg a K. T. 326. §. 2. bekezdésében megkívánt effektivitást . . . . 152 68. Nemzetközi jogszabály hiányában.a teljesítési hely törvénye lévén irányadó s a kártérilés az áru kiszól gáltatásának helyén lévén fizetendő, a kártérítési összeg pénzneme a K. T. 326. §-a szerint igazodik. Az átszámításnak a kártérítési igény emelésének (perenkivüli felszólamlás) napján levő árfolyamon kell történni 152 69. Az anyagi jog s a bírói gyakorlat szerint a váltóban kitett fizetési hely csak az elfogadóra nézve jelenti a teljesítési helyet; míg a többi váltókötelezett teljesítési helye külön-külön, az általános jogszabályok szerint, határozandó meg. — A törvény nem tartalmaz oly korlátozást, hogy (visszváltónál) a legközelebb' piacnak belföldön kell lennie ... . . 152 69/a. Részfizetés — factum concludens. — A gazda sági lehetetlenülés szabályai csak vételi ügyleteknél nyerhetnek alkalmazást ... 166 69/b. A pénztartozások fizetése tekintetében nem a szerződés megkötésének helye, hanem az a hely irányadó, ahol a hitelezőnek kereskedelmi telepe, vagy ennek hiányában lakása volt . . ... 166 Zsákkölcsön. 70. Ponyva- és zsákkölcsönzés terén oly általános kereskedelmi szokás áll fenn, melynél fogva a kölcsönvevő általában és rendszerint felel minden oly kárért, mely a kölcsönadott zsákban vagy ponyvában a rendeltetésszerű használattal járó természetes rongálódást meghaladóan, akár véletlen és elhárithatlan esemény folytán is keletkezik. Zsákkölcsönzési ügyleteknél álta Iában és nem csupán a hivatásos zsákkölcsönzők ügyleteire korlátozottan a kölcsönadott, de vissza nem szolgáltatott zsákok után a kölcsöndij, más megállapodóhiányában rendszerint csak három hónapra, esetleg legfeljebb csak amaz év végéig, melyben az ügyit köttetett, igényelhető, és hogy a zsákoknak természetbe való visszaadása iránti igény is csak ezen szokásos idő alatt érvényesíthető, annak elteltével pedig csakis a zsákoknak ezen idő elteltekori értéke követelhető . . 29 71. A ponyva- és zsákkölcsönzés" terén oly kereskedelmi szokás áll fenn, amelynél fogva a kölcsönző általában és rendszerint felel minden kárért, mely a kölcsönadott zsákokban vagy ponyvákban a rendeltetésszerű használattal járó rongálódást meghaladóan akár véletlen és elhárithatlan esemény folytán is keletkezett " ... 96 71/a. Oly esetben, midőn valamely áru eladója annak csomagolásához, elszállításához saját göngyöleget (zsák, hordó, ponyva, kosár stb.) szolgáltat azzal, hogy azt a vevő neki visszaadni tartozik, a vevőre hárul a használatra kapott göngyölegért való felelősség mindaddig, mig azt a tulajdonosa valóságos birtokába és rendelkezése alá vissza nem juttatja, minthogy a vevő a megvett áru sorsában osztozó göngyölegért a K. T. 334. §-a értelmében az árunak részére való feladásától fogva felelőssé válik s nincs oly jogszabály, mely kifejezett kikötés híján, felelősség megszűnését a tulajdonos tényleges birtokába juttatástól eltérő egvéb tényhez fűzné . , 107 Vétel. 72. A K. T. 346. §-ának alkalmazása tekintetében állandóan követett birói gyakorlat értelmében oly esetben, amikor a vételi szerződés tárgyát valamely gép vagy olyan készülék képezi, amely a dolog természete szerint csak üzembe hozás által vizsgálható meg kellő alapossággal, a kifogásolás és a rendelkezésre bocsátás a megfelelő vizsgálat befejezte után annak eredményéhez képest joghatályosan közölhető az eladóval . . 29 73. Az e részben állandóan követett birói gyakorlat értelmében olyan esetben, amikor az eladó a vételi ügylettől való elállását kifejezetten tudomására hozza a vevőnek, a vevő ezen közlést követően nem köteles a K. T. 354. §-ában egyébként előirt utólagos teljesítésre