Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1923 / 3. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [2. r.]
46 KERESKEDELMI 'JOG 8. sz. (Kúria P. IV. 2607/1922. sz. a. 1923. jan. 25-én.) Felperes mint eladó, az ügylet tárgyául szolgáló horganyrudnak az átvételt megtagadó vevő rendelkezésére tartásával inditotta keresetét a kikötött vételár, vagyis az ügylet teljesitése iránt; a per folyama alatt azonban a fenyegető áresésre tekintettel az árut közjegyzőileg elárvereztette, és keresetét az ekként kielégítést nem nyert vételár hátralékos részére szállította le. Az árunak a vevő rendelkezésére tartása nélkül vételárkövetelésnek helye nem lévén, a vételárnak fedezetlenül maradt része tekintetében fenntartott követelés a K. T. 352. §-ában az eladó részére vagylagosan meghatározott jogok másodikának érvényesitését tárgyazza s igy a felperes elj árasa a teljesítés iránt indított perrel megtörtént választástól eltérésnek jelentkezik, ami pedig az előrebocsátott irányadó jogszabály értelmében rendszerint helyt nem foghat s ennélfogva az eladó az árut a vevő rovására többé el nem adhatja, hacsak az áru romlásnak kitett volta vagy egyéb fontos ok nem teszi szükségessé a keresettel érvényesített választási jogtól való eltérést s esetleg az árunak a vevő érdekeinek megvédése céljából a vevő rovására való azonnali eladását. Ez utóbbi esetben azonban mellőzhetetlen a vevő alperesnek a tervezett árverésről való előzetes értesítése már azért is, mert nem zárható el a vevő attól, hogy a peres kérdéshez fűződő érdeke védelmébe maga is befolyhasson. Az alperesnek az elárverezés szándékáról való előzetes értesítése megtörténtére azonban sem tényállás, sem ténymegállapítás, sem pedig ennek hiánya miatt felülvizsgálati panasz nincs. Ily körülmények között, figyelemmel arra, hogy a fennforgó esetben az ügylet tárgyául szolgáló horganyrudáru nem tekinthető a K. T. 347. §. 3. bekezdésében emiitett .romlandó árunak, és minthogy a fenyegető áresés — amit a felperes a perben az elárverezés okául felhoz — nem jelentkezik egymagában elégséges fontos oknak arra, hogy emiatt az eladó a rendelkezésre tartandó árut a vevő rovására ennek előzetes értesítése nélkül értékesítve a teljesítésre irányzott keresettel kimerített választás jogától utóbb eltérjen, a felperesnek az áru eladása következtében felmerült kárának érvényesitését tárgyazó követelése jogos alappal nem bir, miért is alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva, a fent kifejtett anyagi jogszabály sérelmével hozott fellebbezési bírósági ítélet megváltoztatásával a fenntartott keresetet el kellett utasítani. Gazdasági lehetetlenülés a végrehajtási eljárás folyamán. 44. Alakilag nincs akadálya annak, hogy a gazd. lehetetlenülés alapján a végrehajtás megszüntettessék. (Bp. kir. it. tábla 6. P. 6370/1920. sz. a. 1922. december 15-én.)* Az a további kérdés döntendö el, vájjon a jogerős Ítélettel szemben a teljesítésnek utólag beállott gazdasági lehetetlenülése a végrehajtás * Lásd Szemle rovatunkat. Szerk. megszüntetési pernek tárgya lehet-e, és ha igen, alkalmas-e a végrehajtási jog elenyészlelésére? Az 1912 : LIV. t.-c. 39. §-ának a) pontja értelmében végrehajtás megszüntetése iránt kereset indítható bírói határozaton alapuló végrehajtás esetében a végrehajtási jogot elenyésztető olyan ténykörülmény alapján, amely akkor történt, amikor azt a polgári perrendtartás szabályai szerint a határozatot megelőző peres eljárásban érvényesíteni már nem lehetett. Tekintve, hogy az alapperben a felperes védekezett ugyan a gazdasági lehetetlenüléssel, de védekezésnek az akkori árviszonyok között a végrehajtás alapjául szolgáló Ítéletekben nely nem adatott; tekintve, hogy az 1918. évi október hó 5-én kelt E) alatti levélben felperes1 arra való hivatkozás mellett ajánlotta a megállapodás létesítését, hogy az egyezség elfogadása esetében önköltségei ötszörösen meg fogják haladni a kötlevélbeli vételárat; tekintve, hogy az A) alatti megegyezés ennek ellenére létrejött: nyilvánvaló, hogy a felperes által érvényesített gazdasági lehetetlenülés oly időben következett be, mikor már a felülvizsgálati bíróság ítélete is jogerőre emelkedett, amikor tehát ezt a ténykörülményt a Pp. szabályai szerint a végrehajtható határozatot megelőző peres eljárásban érvényesíteni már nem lehetett. Alakilag tehát semmi akadálya annak, hogy a gazdasági lehetetlenülés, mint a végrehajtási jogot megszüntető tény a jelen perben érvényesíttessék. Anyagi jogi szempontból a gazdasági lehetetlenülésnek, mint a végrehajtási jogot minden körülmények között megszüntető körülménynek elfogadása a jogerős ítéletek végrehajthatóságát a napról-napra változó gazdasági körülményektől tenné függővé és a bírói ítéletek erejét, valamint a jogszolgáltatás biztonságát rendítené meg. E szerint a birói ítéletek végrehajtás utján való teljesítésénél nem lehet a gazdasági lehetetlenüléssel olyan mértékben védekezni, mint a birói ítélettel még el nem döntött kötelmek teljesítésénél. Ugyanis, ha az Ítélet az adóst csak egyoldalú szolgáltatásra kötelezi, és pedig azért, mert a szerződéshez hü pernyertes fél a maga részéről telj esitett, pl. a vételárat előre kifizette, ennek a szolgáltatásnak gazdaságilag lehetetlenné válásával nem lehet védekezni akkor, ha az ellenszolgáltatást a hitelező oly időben teljesítette, mikor még a 'szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti nagymérvű aránytalanság nem állott fenn, és a teljesítés idején még megfelelő ellenértéket képviselt, mert ez esetben a teljesítésre kötelezés az adós oly egyoldalú késedelmének folyománya, melyet maga idézett elő. Másként áll a dolog akkor, ha egyik fél sem teljesített és a marasztaló Ítélet a késedelmes adós szolgáltatásával együtt a hitelező viszonyos teljesítését is megállapítja. Ekkor az a helyzet, mint ítélet előtt, t. i. a szerződés egyáltalában nem lévén teljesítve, vizsgálni lehet és kell, hogy a két fél jövőbeli teljesitése milyen viszonyban áll egymással, és hogy a jövőbeni pénzszolgáltatással szemben a kötelezett dologszolgáltatás nem áll-e a szerződés kötésekor előre nem látható oly nagymértékű aránytalanságban, hogy abból az