Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 2. szám - Trianoni perfelfüggesztés. Megjegyzések a 9590/1922. ME. sz. rendelethez

24 KERESKEDELMI JOG 2. sz. jed-e a vegyes döntőbíráskodás az átcsatolt területekre is. A 239. b) és 240. cikkek felsorolása nem tartalmazza az átcsatolt területekre vonatkozó VIII. cimet, amiből arra következtetnek, hogy a vegyes döntőbíróságnak csak quoad Altausland lehet hatásköre. Ha azonban a VIII. cimben csak a X. rész többi cimei alól tett eyyes kivételes intézkedéseket látunk, az ellenkező következik, mivel az a vegyes döntőbíróságra nézve épen nem tartalmaz kivételt, Magyar-cseh vegyes döntőbíróság létezik,16 bár aligha azon minimális terület miatt állították fel, melyet Csehország Németországból kapott.17 E kételyeket pedig szintén helyes lenne, ha már nem végleges hatásköriy(recte jurisdictionalis) szabállyal elintézni, ugy legalább ideiglenesen perfelfüggesztéssel érvényesüléshez juttatni, nehogy utóbb a Vegyes döntőbiróságok már meghozott magyar Ítéleteket tömegesen döntsenek meg.18 SZEMLE. ELŐFIZETŐINKHEZ. Tekintette! a nehéz pénz- és pénzbeszedési viszonyokra, kérjük t. előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat (csak az első negyedévre 300 K) postán haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. Grecsák Károly — ügyvéd. Grecsák Károly v. b. t. t, nyug. igazságügyminiszter, lapunk alapitója, V., Tükör-utca 5. sz. alatt ügyvédi irodát nyitott. — Aki Grecsák szikár alakját, élénk szemeit, piros arcát ismeri s aki az «Unfug des Sterbens»-ről való elmélkedését olvasta, az tudhatta, hogy ö nem tud tétlenül élni. On revient toujours ... Ügyvédből lett miniszter, miniszterből lett újból ügyvéd! — Mi sok sikert kívánunk az illusztris kollegának! A m. kir. Kúria évnyitó teljes ülése. A m. kir. Kúria január hó 8-án tartotta évnyitó teljes ülését dr. Töry Gusztáv belső titkos tanácsosnak, a m. kir. Kúria elnökének elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében reámutatott arra a küzdelemre is, amelyet a súlyos anyagi gondokkal folytat a birói és az ügyészi kar. Ebben a küzdelemben, habár azt az állam is iparkodik a pénzügyi lehetőség korlátai közt megkönnyíteni, az ország legfőbb bíróságának tagjai az igazi erőt abból a soha el nem homályosuló tudatból merítik, hogy az igazságszolgáltatás ideáljait, amelyeknek kultuszában egész életüket töltötték, a legnehezebb viszonyok közt sem téveszthetik szem elől, hanem készségesen vállalt kötelességük, hogy a reájuk 19 Eljárási szabályzata. Bp. Közi. 1922. 296. 17 Mint azt a clearingtelen valorizációnak a jelenlegivel területileg analóg kérdésében Sichermann mondja (Jopállam 1920. 294. lap fent). — Az Ausztri ától elcsatolt terület t. i. az elszakadt magyar területekkel esik egy szempont alá. (259. cikk 1. bek.) — Sichermann (Békejog I. 7.-8. füzet) azon a nézeten van, hogy átcsatolt területen nincs vegyes döntőbíráskodás, de pro praxi ugyanő lehetségesnek tartja, hogy az ellenkező felfogás fog érvényesülni (Jogt. Közi. 1920. 156. ut. bek.). 18 Cf. Fodor, Magyar Jogélet, 1922. 2. sz. 5. lap II. hasáb 8. bek. bizolt magyar legfőbb bíráskodásnak évszázadok tanúsága szerint mindig megközelíthetetlen bástyáin helyt állva, dicső biró elődeikhez minden körülmények közt méltóknak bizonyuljanak. Majd ismertette az elnök az ügyforgalom adatait. Az elnök azután a birói karral szemben a legteljesebb elismerését fejezte ki azért a szaktudással párosult ernyedetlen munkálkodásért, melyet az állandóan fokozódó munkateher leküzdésében kifejtett s azt á kérelmét juttatta kifejezésre, hogy a birói kar a jövőben is iparkodjék a bíráskodás magas színvonalának fenntartása mellett a hátralék növekedését minden erejének megfeszítésével meggátolni. Erre az erőfeszítésre annál nagyobb szükség van, mert különösen ujabb időben az Országos Földbirtokrendező Bíróság és több más külön bíróság jelentékeny munkaerőt von el legfőbb bíróságunk rendes feladataitól. Az elnöki előterjesztések után a teljes ülés a folyó ügyekre tért át, végül megalakította a különböző bizottságokat és tanácsokat. A budapesti birói és ügyvédi vizsgálóbizottság, amely a folyó évvel ujabb három éves ciklusát kezdte meg, január hó 22-én tartotta alakuló teljes ülését. A teljes ülést, amelyen a tagok nagy számmal vettek részt, Bubla Ferenc bizottsági elnök magas színvonalú beszéddel nyitotta meg, amelyben hazánk helyzetének és a vizsgálóbizottság működésének kapcsolatát fejtegette. «Általános helyzetünk — úgymond — súlyos lidércnyomásként nehezedik a jogászi pályának és hivatásnak, amelynek mi előkészítői vagyunk, méltó betöltésére. Ezért ennek a bizottságnak a működése is bekapcsolódik a sivár és egyelőre még mindig kilátástalan súlyos közállapotokba. Röviden szólva: nehéz a jogi pályán működőknek a megélhetés, mert az anyagi helyzetünkkel arányban nem álló drágaság, melynek fokát nem a külföldi árak magasságával, hanem a saját egyéni jövedelem forrásainak szerény voltával kell relációba hozni, nemcsak nem szűnik, hanem napról-napra fokozódik, sőt az úgynevezett jóvátétel fenyegető veszélyének hatása alatt előre láthatóan emelkedni is fog. Miért hozom ezeket itt szóba? Jogosan azért, mert ennek a súlyosan beteg közgazdasági állapotnak súlyos ethikai kihatásai is vannak: a jogot kereső pátijára lépöknéLa jog keresésére való törekvést háttérbe szorítja az élelem keresése s ezzel kapcsolatban a nagyobb fokú jólét és megvagyonosodás elérését céljául kitűző igyekvés, sőt hajsza, és hogy minő befolyást gyakorol ez a jog megvalósulásának eszményére és minthogy gyönge emberek vagyunk, az ethikai színvonalra, azt bővebben ecsetelni alig szükséges. És ez a tudat áthatja már a bizottság előtt levizsgázó fiatal jogászokat is. Jogállam létesítésére és az ennek előkészítéséhez szükséges eszközök megteremtésére és igy hivatása magaslatán álló uj jogásznemzedék nevelésére irányuló minden törekvés is dugába dől, ha a közgazdasági viszonyok lényegesen nem javulnak, mert a jog uralma a nyomorúság területén nem kaphat lábra, ott inkább a bűnök özöne, a bellum omnium contra omnes és a gomba módjára szaporodó, a jog kiforgatását célzó s az i igazságszolgáltatás gyors és precíz ellátásának