Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [1. r.]

1. sz. KERESKEDELMI JOG 13 HAZAI JOGGYAKORLAT. Választott bíróság. 1. Amennyiben a kereset a rendes bíróság előli indíttatott meg, az 1881. LiX. t.-c. 94. §. d) pontja alapján emelt kifogás csak akkor emelhető, ha a kivételes bíróságnak mindkét fél írásban kifejezetten alávetette magát. (Kúria P. IV. 3251/1922. sz. a 1922. nov. 16-án.) Indokolás: Az 1881 :LIX. t.-c.-nek a Pp. 24. §-a által hatályában fentartott 94. §-a s nevezetesen ezen §-nak a jelenlegi esetre alkalmazandó d) pontja szerint, az ebben a d) pontban megjelölt peres kérdések a felhivott 94. §-ban emiitett kivételes bíróságnak, vagyis a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok választott bíróságainak hatásköréhez vannak utalva. Ebből folyóan az alperes által emelt az a pergátló kifogás, hogy az első fokban eljáró kir. törvényszék a jelen perben nem illetékes, mert a 2'. sz. a. csatolt okirat szerint a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége lett kikötve, a Pp. 180. §-ának 4. pontja alá eső hatásköri kifogásnak minősítendő s így azt a fellebbezési bíróság a Pp. 180. §. 1. pontja alá eső pergátló kifogásnak helytelenül minősítette. A m. kir. Kúriának 53. sz. polgárjogi döntvénye s nevezetesen az abban elfoglalt az a jogi álláspont, amely szerint az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ában említett kivételes bíróságok hatáskörének megállapítására az alperesként perbevont félnek egyoldalú alávetése is elegendő, — a döntvény indokolásában kifejtettekből folyóam csak a keresetnek az emiitett kivételes bíróságok előtt történt megindítása esetében foghatván helyet, rendes bíróság előtt indított keresettel szemben az Slperes jelzett pergátló kifogásához hasonló hatásköri kifogás az 1881 :LIX. t.-c. 94. §-ának d) pontja értelmében eredményre csak akkor vezethet, ha a kivételes bíróságnak mindkét fél írásban kifejezetten alávetette magát. Illetékesség. 2. A Pp. 29. §-a nem kívánja meg azt, hogy a teljesítés helye az okiratban kifejezetten ki legyen kötve, hanem csak azt rendeli, hogy a teljesítés helye, az okiratból megállapítható legyen. (Kúria P. IV. 1308/1922. sz. a. 1922. nov. 8-án.) Cégbitorlás. 3. Abban a kérdésben, hogy az utóbb bejegyzett cég szövege sérti-e a korábban bejegyzett céget jogaiban (K. T. 24. §.), nem egyedül a cégszövegnek a tartalma, hanem első sorban az a szempont mérvadó, hogy a későbbi cégnek bejegyzése a kereskedelmi forgalomban a korábban bejegyzett cég hátrányára elkövethető visszaélésekre alkalmul ne szolgáljon; ebből a szempontból nem engedhető meg a cégszövegben olyan toldatnak használata, amely a köztapasztalat szerint nemcsak a nagy közönséget, hanem a kereskedőt is megtévesztheti abban a tekintetben, hogy a hasonló üzletkörrel biró cégek egymással nem azonosak. (Kúria P. TV. 5988/1921. sz. a. 1921. szept. 13-án.) Indokolás: Helyes tehát a fellebbezési bíróságinak az a jogi álláspontja, hogy a K. T. 17. §-a szempontjából cégbitorlás forog fenn akkor, ha valaki olyan céget használ, amely más, ugyanazon telephelyen levő, már bejegyzett céghez olyan mértékben hasonlít, hogy ezzel az üzleti forgalomban könnyen összetéveszthető, és hogy ezért a régebbi cég telephelyén keletkező minden ujabb cég szövegében határozott világos és a futólagos megfigyelésnél is nyomban felismerhető különbséget kell megkövetelni különösen akkor, ha az ujabb cég a régi céggel azonos üzletággal foglalkozik. Azonban a fenforgó esetben a felperesi cégszövegben levő «kereskedelmi» jelző és «részvénytársaság» kitétel a később alakult és bejegyzett alperesi cég szövegében levő «termény forgalmi vállalat» toldat és a közkereseti társaságra utaló «B. és L.» neveknek felvétele mellett is a két cég világosan és határozottan azért nem különböztethető meg, sőt futólagos megfigyelésnél könynyen összetéveszthető, mert mind a két cég szövegében benne foglaltatik a «Viktuália» szó, mint fő jelző s mivel a megállapított tényállás szerint mind a két cég azonos üzletággal bir, az e részben követett bírói gyakorlat értelmében pedig valamely újonnan alakuló kereskedelmi cég rendszerint nem vehető fel cégének szövegébe egy már korábban ugyanazon telephelyen létező azonos üzletággal biró kereskedelmi cég bejegyzett cégszövegében úgynevezett főjelzőt, vagyis azt a jelzőt, amelyet az üzleti forgalomban a cégnek rövidített alakban való megjelölésére szoktak használni. 4. «Ferrovia» gyáripari kellékek kereskedelmi r.-i. cég használata a «Ferrovia» vasutfelszerelések és mezei vasutak gyára r.-t.-gal szemben cégbitorlás. (Kúria P. IV. 1076/1922. sz. a. 1922. okt. 31-én.) Részvénytársaság. 5. Nem lehet elvi akadálya annak, hogy részvényjognak elismerjen a részvényjogban a kereskedelmi életben egyébként nem ismeretlen olyan részvényeket is, amelyeknek más részvényekkel szemben biztosított előnye, illetőleg kiváltsága nem vagyoni előnyben, hanem a szavazati jog tekintetében megállapított kiváltságban rejlik. — Tiltó rendelkezés hiányában (ha csak az az intézkedés nem olyan, amely a tervezetből vétetett át) az alapszabályok módosítására előirt szabályok betartásával, tehát többségi határozatfal is a részvényesek szavazati joga ki is bővíthető és meg is szorítható. Azonban, amikor az előjogos részvények a szavazati jog tekintetében a többi részvénnyel szemben oly nagymérvű kiváltsággal ruháztatnak fel — annak két előfeltétele kell, hogy legyen: az egyik az, hogy az ilyen rendelkezés indokolt legyen, a másik pedig az, hogy az ellenérdekű részvények akaratának érvényesítése ne váljék lehetetlenné. De egyúttal szükséges az is, hogy garancia nyujtassék arra nézve, hogy a szavazati jog tekintetében adott kiváltsággal viszszaélés ne történhessék és az azzal elérni kívánt cél biztosiftassék. — A közgyűlésen hozott határozat mikénti foganatosításának közelebbi meghatározása a cégbíróság hatáskörébe tartozik. —