Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [1. r.]

1. sz. 11 következett nagy emelkedéséből előállott, külföldi hitelezőjének megtéríteni nem tartozik, mert ez esetben utóbbi az adós rovására annak vagyoni romlását előidézni alkalmas, oly aránytalan nagy haszonhoz jutna, mely a Tren und Glauben elvével ellenkeznék, annál inkább, mivel az ügylet felperes gyártmányát képező árura köttetett, nem pedig valutaüzérkedésre .. .) Mikép számítandó ki tehát ily esetben az adós áttol fizetendő összeg? Az itélet ezt akként oldja meg, hogy a vételárat, az effektiv cseh koronát oly összegre szállítja le, amely •összeg megfelel a kikötött vételár ügyletkötéskori nemzetközi értékének; vagyis mivel a nemzetközi általános értékmérő Közép-Európában a svájci frank, felperesnek annyi cseh koronát itél meg, amennyi cseh korona kell ahhoz, hogy a (keresetbeli) 0141 cseh koronának a vételkor megfelelő cseh korona a fizetés napján beszerezhető legyen. — A Devizaközpont jegyzéseiből megállapittatott, hogy a cseh korona átlagárfolyama Budapesten 8.40, Zürichben 7.10, a lejáratkor 8.70, illetve 7.28 -Volt; az Ítélethozatalkor a cseh korona Budapesten 78, Zürichben pedig 17.10 .volt; tehát a kereseti 6141 cseh korona a vételkor 51,584 magyar koronának, illetve 436 svájci franknak felelt meg, mig az * itélethozatalkori árfolyama szerint 478,988 koronát, illetve 1044 svájci frankot tesz ki. Tehát a cseh korona az ítélethozatalkor a magyar koronának közel tízszeresére, a svájci frankkal szemben közel kétésfélszeresére emelkedett. — A hitelező tehát ezen számítás mellett ugyanazon értékhez jut a nemzetközi piacon alkalmazásban levő svájci frankban, mint amennyit kitett az áru eladáskori vételárkövetelése. Ezen 436 svájci frank az itéletkori árfolyamot véve alapul (0.17 sv. fr. == 1 cs. kor.) 2565 cseh koronát tesz ki. (Minthogy azonban az árfolyamok a tényleges fizetés napjáig folyton változnak, az itélet a számszerű meghatározás helyett ugy marasztalt, hogy: alperes köteles felperesnek 436 svájci franknak megfelelő összegű cseh korona tőkét, annak kamatát stb. megfizetni; azt meghaladó részével pedig a keresetet elutasította. Tehát végeredményben a törvényszéki itélet is abban csúcsosodik ki, amiben a légii jabbi knriai ítéletek, hogy t. i. a hitelező azt kapja meg effektiv valutakikötés esetén, amihez jutott volna, ha ezen valutát a lejáratkor aranyban megkapta volna; sem ennél többet nem követelhet, sem ennél kevesebbel beérni nem tartozik. (Befejező közlemény következik.) ELŐFIZETŐINKHEZ! Miként decemberi számunkban már közöltük, kénytelenek voltunk lapunk előfizetési diját felemelni s a 300 korona negyedévi dijat az első évnegyedre korlátozni. — Az emelést előidézett okok közismertek; lapunk előállítási ára 1922. év elejétől 6szorosára emelkedett; mi az előfizetési dijat csak 4szeresére emeltük. — Kárpótoljuk előfizetőinkei ez előző évhez hasonló jó tartalommal és azzal, hogy sűrűbb szedés által körülbelül 3 oldallal több anyagot nyújtunk. Kérjük előfizetőinket, hogy a negyedévi dijat mielőbb postán beküldeni szíveskedjenek. Újév küszöbét léptük ismét át és sikerült lapunkat fennállásának huszadik évébe is átsegítenünk. Megértő olvasóinknak nem kell elmondanunk, hogy mit jelent ma és mit jelentett az elmúlt nehéz esztendők alatt egy tudományos, objektív szakfolyóiratnak a szerkesztése és közzététele. A nagy szellemi és anyagi áldozatra bennünket tisztán az a meggyőződés késztet, hogy az értékleromlás mai korszakában valósággal nemzet elleni vétek, bármily szerény kulturális értéknek is a szétporladni engedése. Korunk aktuális problémáihoz legközelebb a kereskedelmi jog férkőzött, amely a múltban is első csatasorban küzdő úttörője volt a magánjog terén beállott minden haladásnak. A kereskedelmi jog teremtette meg a középkorban a szabad polgárságot (a harmadik osztályt) és a városi gazdálkodás korszakát, a kereskedelmi jog vetette meg szilárd alapjait korunk gazdasági nagyhatalmainak: az óriás vállalatoknak, és a kereskedelmi jogtól várja a megértést az a mozgalom, amely a negyedik osztályt, a munkásságot akarja a nemzet egyetemes érdekeit szolgáló társadalmi osztályok között az öt megillető jogokban és védelemben részesíteni. A kereskedelmi jog tehát elvezet mindnyájunkat korunk legégetőbb problémáinak kohójába. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek és egyenesen szükségszerűségnek, hogy a kereskedelmi jog magyar művelői olyan orgánum felett rendelkezhessenek, amely helyet ad minden komoly, a nemzet érdekét szolgáló gondolatnak és hogy hazai kereskedelmi köreink is megbízható és a gyakorlati élettel állandó kontaktusban álló útmutatót kapjanak a kereskedelmi jog mindenkori arculatáról. Ugy érezzük, hogy amikor olvasóinkat és az érdekelt köröket önzetlen törekvéseinknek hathatós támogatására kérjük, ami nélkül minden fáradozásunk meddő maradna, — a magyar gazdasági élet megerősítésének érdekéhen járunk el. Uj hiteljogi fanács a Kúrián. Az uj tanácsbeosztás csak intézményesítése annak a helyzetnek, mely a munkatorlódás folytán előállott, hogy t. i. a IV-es tanáes két turnusban, két tanácsban működött. Kolos Jenő kúriai bíró eddig is a IV-es tanács legerősebb oszlopai közé tartozott: az uj Vll-es tanács vezetése az ő vállaira fog nehezedni s neki kell versenyezni abban, hogy a régi IV-es tanács nívóját, erkölcsi súlyát a maga tanácsa részére megszerezze, — növelje. Ha valakire ráillik: le style est l'homrae (Buffon), ugy ő róla elmondhatjuk. Minden betűje olyan, mint maga az ember: egyenes, sűrű, nem hajló betűk, tömör fogalmazás, éles distinkció, hasonlóan az ő testtar-