Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 1. szám - Uj irányok és uj kérdések a valutajogban [1. r.]

1. sz. 11 következett nagy emelkedéséből előállott, kül­földi hitelezőjének megtéríteni nem tartozik, mert ez esetben utóbbi az adós rovására an­nak vagyoni romlását előidézni alkalmas, oly aránytalan nagy haszonhoz jutna, mely a Tren und Glauben elvével ellenkeznék, annál inkább, mivel az ügylet felperes gyártmányát képező árura köttetett, nem pedig valutaüzér­kedésre .. .) Mikép számítandó ki tehát ily esetben az adós áttol fizetendő összeg? Az itélet ezt ak­ként oldja meg, hogy a vételárat, az effektiv cseh koronát oly összegre szállítja le, amely •összeg megfelel a kikötött vételár ügyletkötés­kori nemzetközi értékének; vagyis mivel a nemzetközi általános értékmérő Közép-Euró­pában a svájci frank, felperesnek annyi cseh koronát itél meg, amennyi cseh korona kell ahhoz, hogy a (keresetbeli) 0141 cseh koroná­nak a vételkor megfelelő cseh korona a fize­tés napján beszerezhető legyen. — A Deviza­központ jegyzéseiből megállapittatott, hogy a cseh korona átlagárfolyama Budapesten 8.40, Zürichben 7.10, a lejáratkor 8.70, illetve 7.28 -Volt; az Ítélethozatalkor a cseh korona Buda­pesten 78, Zürichben pedig 17.10 .volt; tehát a kereseti 6141 cseh korona a vételkor 51,584 magyar koronának, illetve 436 svájci frank­nak felelt meg, mig az * itélethozatalkori ár­folyama szerint 478,988 koronát, illetve 1044 svájci frankot tesz ki. Tehát a cseh korona az ítélethozatalkor a magyar koronának közel tízszeresére, a svájci frankkal szemben közel kétésfélszeresére emelkedett. — A hitelező te­hát ezen számítás mellett ugyanazon értékhez jut a nemzetközi piacon alkalmazásban levő svájci frankban, mint amennyit kitett az áru eladáskori vételárkövetelése. Ezen 436 svájci frank az itéletkori árfolyamot véve alapul (0.17 sv. fr. == 1 cs. kor.) 2565 cseh koronát tesz ki. (Minthogy azonban az árfolyamok a tényleges fizetés napjáig folyton változnak, az itélet a számszerű meghatározás helyett ugy marasztalt, hogy: alperes köteles felperesnek 436 svájci franknak megfelelő összegű cseh korona tőkét, annak kamatát stb. megfizetni; azt meghaladó részével pedig a keresetet eluta­sította. Tehát végeredményben a törvényszéki itélet is abban csúcsosodik ki, amiben a lég­ii jabbi knriai ítéletek, hogy t. i. a hitelező azt kapja meg effektiv valutakikötés esetén, ami­hez jutott volna, ha ezen valutát a lejáratkor aranyban megkapta volna; sem ennél többet nem követelhet, sem ennél kevesebbel beérni nem tartozik. (Befejező közlemény következik.) ELŐFIZETŐINKHEZ! Miként decemberi számunkban már közöltük, kénytelenek voltunk lapunk előfizetési diját felemelni s a 300 korona negyedévi dijat az első évnegyedre korlátozni. — Az emelést előidézett okok közismertek; lapunk előállítási ára 1922. év elejétől 6szorosára emel­kedett; mi az előfizetési dijat csak 4szeresére emeltük. — Kárpótoljuk előfizetőinkei ez előző évhez hasonló jó tartalommal és azzal, hogy sű­rűbb szedés által körülbelül 3 oldallal több anya­got nyújtunk. Kérjük előfizetőinket, hogy a ne­gyedévi dijat mielőbb postán beküldeni szívesked­jenek. Újév küszöbét léptük ismét át és sikerült la­punkat fennállásának huszadik évébe is átsegíte­nünk. Megértő olvasóinknak nem kell elmonda­nunk, hogy mit jelent ma és mit jelentett az el­múlt nehéz esztendők alatt egy tudományos, ob­jektív szakfolyóiratnak a szerkesztése és közzé­tétele. A nagy szellemi és anyagi áldozatra ben­nünket tisztán az a meggyőződés késztet, hogy az értékleromlás mai korszakában valósággal nemzet elleni vétek, bármily szerény kulturális értéknek is a szétporladni engedése. Korunk aktuális prob­lémáihoz legközelebb a kereskedelmi jog férkő­zött, amely a múltban is első csatasorban küzdő úttörője volt a magánjog terén beállott minden haladásnak. A kereskedelmi jog teremtette meg a középkorban a szabad polgárságot (a harmadik osztályt) és a városi gazdálkodás korszakát, a kereskedelmi jog vetette meg szilárd alapjait ko­runk gazdasági nagyhatalmainak: az óriás válla­latoknak, és a kereskedelmi jogtól várja a meg­értést az a mozgalom, amely a negyedik osztályt, a munkásságot akarja a nemzet egyetemes érde­keit szolgáló társadalmi osztályok között az öt megillető jogokban és védelemben részesíteni. A kereskedelmi jog tehát elvezet mindnyájunkat ko­runk legégetőbb problémáinak kohójába. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek és egyenesen szükség­szerűségnek, hogy a kereskedelmi jog magyar művelői olyan orgánum felett rendelkezhessenek, amely helyet ad minden komoly, a nemzet érde­két szolgáló gondolatnak és hogy hazai kereske­delmi köreink is megbízható és a gyakorlati élet­tel állandó kontaktusban álló útmutatót kapjanak a kereskedelmi jog mindenkori arculatáról. Ugy érezzük, hogy amikor olvasóinkat és az érdekelt köröket önzetlen törekvéseinknek hathatós támo­gatására kérjük, ami nélkül minden fáradozásunk meddő maradna, — a magyar gazdasági élet megerősítésének érdekéhen járunk el. Uj hiteljogi fanács a Kúrián. Az uj tanács­beosztás csak intézményesítése annak a helyzet­nek, mely a munkatorlódás folytán előállott, hogy t. i. a IV-es tanáes két turnusban, két tanácsban működött. Kolos Jenő kúriai bíró eddig is a IV-es tanács legerősebb oszlopai közé tartozott: az uj Vll-es tanács vezetése az ő vállaira fog nehezedni s neki kell versenyezni abban, hogy a régi IV-es tanács nívóját, erkölcsi súlyát a maga tanácsa részére megszerezze, — növelje. Ha valakire rá­illik: le style est l'homrae (Buffon), ugy ő róla el­mondhatjuk. Minden betűje olyan, mint maga az ember: egyenes, sűrű, nem hajló betűk, tömör fo­galmazás, éles distinkció, hasonlóan az ő testtar-

Next

/
Thumbnails
Contents