Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 11. szám - A specialista ügyvéd fogalma ...

11. S2. történt szóbeli közlés után állhatolt be; mert az eladásnak 1918. áprilisban történt kilátásba helyezésétől fogva felperes joggal várhatta az elszámolást; legkésőbb azonban, amikor felperes a papírok kiadását keresettel követelte, tartozását kifizetnie, vagy a megfelelő összeget birói letétbe helyeznie kellett volna. Ennek elmulasztása — a magyar korona időközi elértéktelenedésére való tekintettel — kártérítési kötelezettséget von maga után, amelynek mérve még tárgyalandó és megállapítandó. Ezenfelül: habár alperes a szóbanforgó két rendbeli részvénymennyiség után az alaptőkefelemelések kapcsán igénybe vehető uj részvényekre a sajátjából befizetéseket eszközölni nem tartozott, mindenesetre köteles lett volna az elővételi jogokat a felperes érdekében értékesíteni. Felperes tehát nem követelhet uj részvényeket, de ehelyett jár neki az az összeg, amely az elővételi jogok értékesítéséből befolyhatott; a tényállás azonban ebben az irányban sincs megállapítva. Valorizáció. 135. A vételárelőleg visszafizetésével késedelmes eladó köteles az előlegnek oly sokszorosát visszafizetni, mint a hányadrészére a korona a késedelem beálltától csökkent. (Kúria P. IV. 7231/1922. sz. a. 1923. szept. 21.) Indokolás: Mivel az e részben állandóan követett birói gyakorlat értelmében az ügyleti felek egyike sem hagyhatja bizonytalanságban a másikat afelől, hogy az ügyletre vonatkozó joglépéseknek huzamos időn át tartó abbanhagyása esetében a teljesítéshez ragaszkodik-e s ilyen esetben attól a féltől, aki a másik félnek hallgatását jóhiszeműen az ügylettől való elállásnak tekinthette, a huzamos időn át nem nyilatkozó fél az ügylet teljesítését nem követelheti, ezért a felperest a fenforgó esetben a teljesítés iránti kereseti kérelmével, a fellebbezési bíróság ítéletének e részben való megváltoztatása mellett elutasítani kellett.. Mivel azonban a felperes a nem vitás tényállás és alperesnek a felülvizsgálati kérelmében is kifejezett beismerése szerint 1921. évi november 21-én az alperestől az utólagos teljesítést követelte, mely naptól fogva az alperes, aki a teljesítést a kifejtettek szerint jogosan tagadta meg, az 1917. május 25-én vételárelőlegül már jóhiszeműen meg nem tarthatta, ezért az előbbi állapot helyreállításának volt helye, de ezzel az alperes késedelmes maradt. Ebből kifolyóan az a kár, amely abból származott, hogy a korona vásárlóereje időközben csökkent, az alperes által viselendő, mivel az 1921. évi november 21-ik napjától mindenesetre fennálló késedelmét mivel sem mentette ki. Alperes ezért a 4000 K-t és ennek fenti ka155 malait a korona vásárlóerejének 1921. évi november 21-ik napjától, vagyis a késedelem beálltától fogva köztudomásúan bekövetkezett csökkenése arányában, tehát, mivel a korona azóta egyhuszonhetedére csökkent, a 4000 K tőkének és a fenti időre 900 K-t kitevő kamatainak 27-szeresével köteles vissza-, illetve megfizetni, ami összesen 132,300 K-t tesz ki. Ezeknél fogva az alperes az előbbi állapot helyreállítása végett ennek az összegnek a megfizetésére volt kötelezendő. Mivel pedig az alperes késedelmével a perre okot adott, ezért részben való nyertessége mellett is alperes a Pp. 426. §-a értelmében az összes perbeli és fellebbezési eljárási költségek viselésére köteles, e részben tehát a felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt. Vétel. 136. A gőzlokomobil nem oly áru, melynek tőzsdei vagy piaci ára volna, miért is a K. T. 352. illetve 347. §-ai esetén szabad kézből nem adható el. (Kúria P. IV. 5772/1922. sz. a. 1923. szept. 11.) Indokok: I. A K. T. 352. §-a értelmében a vevő fizetési késedelme esetén az eladó az eme szakaszban felsorolt jogok közül azzal a jogával, hogy a vevő által át nem vett árut a vevő rovására szabad kézből eladhassa, a K. T.-nek a 352. §-ában felhívott 347. §-a és az annak alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint csakis olyan árura nézve élhet, amelynek tőzsdei vagy rendes piaci ára van. Azt, hogy a felperes által eladott gőzlokomobilnak tőzsdei ára volna, felperes maga sem vitatta; abból a megállapított és meg nem támadott tényből pedig, hogy a kereseti gőzlokomobil «feljavított» állapotban volt a vételügylet tárgya, a m. kir. Kúria megítélése szerint is helyes a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy miután az ilyen feljavított gépnek az ára a javítás körülményei szerint szerfelett változó lehet, ilyen árura nézve rendes piaci ár már ez okból sem alakulhat ki: következésképpen a fellebbezési bíróság azzal, hogy a kereseti gépre nézve azt állapította, meg, mikép az rendes piaci árral nem bir s hogy ennek folyományakép az e tekintetben felperes részéről felajánlott szakértői bizonyítást mellőzte; sem anyagi, sem alaki jogszabályt nem sértett. II. Súlytalan a felperesnek az az érvelése is, hogy miután ő az alperest előzetesen felhívta arra, hogy a gépet vegye át, mert különben kénytelen lesz azt költségére és veszélyére szabadkézből eladatni és erre a levélre az alperes csak több napi késedelemmel válaszolt tiltakozással, joggal tehette fel, hogy az alperes a szabad kézből való eladáshoz a maga részéről is, hozzájárult. Súlytalan pedig azért, mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a már fennálló jogviszony lebonyolítására és megszüntetésére irányuló nyilatkozat, mint amilyen a felperes fenti közlése is, nem tekinthető a K. T. 320. §-a alá eső olyan KEMSKEDET.MJ^TOG