Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - A kisebbségek nyelvjoga tekintetében ...

108 KERESKEDELMI JOG 7- 8. sz. költséggel járó árverésen az értékesítés eredményét a verseny esélyei befolyásolhatják. (Kúria P. VII. 5329/1922. sz. a. — 1923. május 15.) Vasút felelőssége. 102. Habár csak feltételesen szállítható tárgyak helytelen bevallása a vasúti közegek által a megőrzés és kezelés körül kifejtendő gondosságra hátrányos befolyással lehet és ugyanezért a vasúti közegek gondatlan eljárása, vagy mulasztása még nem vonja maga után azt, hogy az Ü. Sz. 96. §-ának a vasút felelősségét kizáró rendelkezése félretétessék: oly esetben azonban, amikor a kár — a feladó mulasztásától függetlenül — a vasút saját közegei által elkövetett és igy a magánjogi következmények tekintetében a vasútnak felrovandó szándékos büntetendő cselekményből ered, a vasút a kártérítés kötelezettség alól nem mentesülhet. (Kúria P. IV. 4806/1922. sz. a. 1923. május 15.) Vasút felelőssége a vasúti hordárért. 103. A vasút felelős a hordárnak átadott kézi podgyászért, még ha az elveszés a vasút épületén kivül fekvő bérkocsiállomásnál történt is. (Kúria P. IV. 5356/1922. sz. a. 1923. máj. 29-én.) Indokok: Alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozik, hogy a vasúti Ü. Sz. 38. §-ának 1. bekezdése értelmében a podgyászhordár feladata arra szorítkozik, hogy az uti- és kézipodgyászt az állomás területén belül az utasok által megjelölt helyre vigye, ha tehát a hordárnak oly podgyász vitelére van megbizása, amely a vasúti Ü. Sz. 30. §. 1. pontjában meghatározott utipodgyász fogalma alá nem vonható, akkor a vasútnak a podgyász elveszéseért a 38. §. 4. bekezdésében megállapított felelőssége ki van zárva; de a 38. §. fent idézett 1. bekezdése értelmében a vasút felelőssége a jelen esetben azért is ki- van zárva, mert a Budapest-keleti pályaudvar bérkocsiállomása, ahová a hordár a podgyászt a felperestől kapott utasítás folytán kivitte, s ahol az elveszett, az állomás belterületén kivül fekszik. • Az alperes panasza mindkét irányban alaptalan. A vasúti Ü. Sz. 30. §. 1. bekezdése ugyanis csak a vasúti szállítás végett feladott utipodgyászra nézve állítja fel azt a korlátozást, hogy ahhoz csak az utazásnál szükséges tárgyak tartozhatnak; eltekintve tehát attól is, hogy az alperes maga sem jelölte meg közelebbről, hogy az A) alatti jegyzékben felsorolt ruhanemüeket és egyéb ingókat miért kellene az utazáshoz nem szükséges tárgyaknak tekinteni; nyilvánvaló, hogy a 30. §. 1. bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján a 38. §. 1. és 4. bekezdéseivel egybevetve, a vasút a hordárnak átadót kézipodgyász elveszéséből származó felelősség alól mentesülhetne. De észszerűen nem lehet a 38. §-t csak azzal a korlátozással értelmezni, mintha a vasút felelőssége csak addig állana fenn, amig a hordár a neki átadott podgyásszal az állomás belterületén, a felvételi épületben vagy ezen belül a vonatok fogadására rendelt területrészen tartózkodik és mintha a vasút felelőssége abban a pillanatban megszűnnék, amikor a hordár a podgyásznak a bérkocsira helyezése végett a felvételi épületből kilép; mert a 38. §. 1. bekezdése nem az állomás belterületéről, vagy épületéről, hanem az állomás területéről tesz említést, amelynek fogalmához a közvetlenül az épület kijáratánál elhelyezett bérkocsiállomás is, rendeltetésénél fogva kétségtelelenül hozzátartozik; és ennek a hozzátartozásnak a rendeltetés természetétől, valamint a közvetlen kapcsolatból folyó jellegen mit sem változtat az eldöntendő kérdés szempontjából nem lényeges az a körülmény, hogy a szóban forgó keleti-pályaudvari bérkocsiállomás — eltérően például a Budapest-nyugatitól — külön bekerítve nincs. Az alperes által alkalmazni kivánt értelmezés oda vezetne, hogy a podgyásznak a bérkocsira felrakásakor és azt közvetlenül megelőzően, tehát a hordár tevékenységének éppen abban a szakában, amikor az ellopás és elcserélés veszélye fokozottabb' mérvben fenforog és igy az utas a hordár gondos eljárására legjobban reá van utalva, e gondosság elmulasztásával szemben az utas — a podgyászhordárok rendszerinti kedvezőtlen vagyoni helyzetére tekintettel — teljesen védtelenül állana; ez pedig nem állana összhangban a vasutat az alkalmazottakért terhelő felelősségnek az Ü. Sz. 5. §-ban kifejezett alapelvével. Ezért az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Mercur Váltóüzlet Rt. június 30-iki közgyűlésén 100 mill. K alaptőkéjét 500,000 drb. 200 K n. é. részvény kibocsátása utján 200 millió K-ra emeli. Az alaptőkeszaporitást a bank üzleteinek fejlődése és részben az is teszi szükségessé, hogy az általa kezelt idegen tőkékkel arányba hozza saját tökéit. Az Angol-Magyar Bank Rt. a július 7-iki közgyűlésnek javasolni fogja 345 millió alaptőkének 520 millió K-ra való fölemelését. Az uj részvények a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon 2 : 1 arányban a régi részvényeseknek fognak fölajánltatni. A 400 K-ás részvények névértéke 1000 K-ra egészíttetik ki. Angol-Magyar részvénytökéje 1.300,000 drb., 1000 K, összesen 1.3 milliárd névértékű részvényből fog állani, kimutatott saját tökéi pedig a 21h milliárd K-t megközelítik. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Glóbus nyomdai műintőzct r.-t. Hungária hirlapnyomdája Budapest, V., Vilmos császár-út 34.