Kereskedelmi jog, 1923 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1923 / 7-8. szám - Részvénytársaságok cégbejegyzéséről

102 KERESKEDELMI JOG 7—8. sz. sát, hogy törvényben kifejezetten nem tiltott dolgot megtilt. IV. Összefoglalva a kifejtettek eredméayét, a következő mérleget állíthatjuk fel. Az egyik oldalon áll az, hogy 1. a. Kt.-nek abból a szabályozásából, amelyben a belföldi fiókot és annak képviselőségét (belföldi igazgatóságát) részesiti, nyilvánvalóan következik, hogy amennyiben a belföldi részvénytársaság igazgatósága kirendelhet cégvezetőt, ezt a belföldi fiók képviselősége is megteheti; 2. birói gyakorlatunk — meghajolva a gazdasági élet szükséglete előtt — szakitott azzal a régi merev álláspontjával, amely tisztán teoretikus és nem is helytálló érvek alapján minden részvénytársaságtól megtagadta a cégvezető kirendelésének jogát, és ugyanazt a belföldi fiókra nézve mindezideig azért nem tette meg, mert nem volt alkalma a kérdést ujabb megfontolás tárgyává tenni; 3. nincsen egyetlen olyan jogpolitikai, etnikai, közgazdasági vagy szociális szempont sem, amelynek alapján a törvényesen nem tiltott cégvezetőkirendelést a belföldi fióknál meg lehetne tiltani. A mérleg másik oldalán áll viszont az a tény, hogy a külföldi rés/vénytársaság belföldi fiókja épp ugy rászorul a cégvezetőre, mint bármely, nagyobb üzletet folytató, belföldi részvénytársaság, és a semmivel sem indokolható tilalomhoz ragaszkodás jelentékenyen hátráltatná, a külföldi tőke beözönlését éppen olyan időben, amidőn arra szerencsétlen országunknak existenciális szüksége van. Ad B) Hogy a külföldi részvénytársaság belföldi fiókja létesithet belföldön a képviselőség irányítása alatt, álló «fióktelepeket» is, az a fent kifejtettek után részletesebb megokolásra nem is szorul. A belföldi fiók a Kt. világos rendelkezései szerint nem azonos a Kt. 18. és 159. §-aiban szabályozott fiókteleppel (miként a német jogban; v. ö. a. német Kt. 201. §. ut. bek.-vei), hanem ugyanolyan jogállással bir, líiii/f a belföldi részvénytársaság. Ha, tehát a belföldi részvénytársaság létesithet fióktelepet, akkor a belföldi fiók is megteheti azt. V Részvénytársaságok cégbejegyzéséről. Irta: ifj. dr. Dajkovich Istr.án. Érdekes jogi felfogásról tesz tanúbizonyságot a budapesti kir. törvényszék és ítélőtábla gyakorlata uj részvénytársaságok cégének bejegyzését illetőleg. Régebbi gyakorlata ugyanis a kir. törvényszéknek és a kir. táblának, hogy uj részvénytársaság cégének bejegyzésénél semmikép sem engedélyezi az egyéni név felvételét a részvénytársaság cégébe. Ezzel szemben a részvénytársaság cégbejegyzéséről a magyar K. T. 14. §-a a következőképpen intézkedik: «A részvénytársaságok és szövetkezetek határozottan mind ilyennek jelölendök meg.» E rövid intézkedésen kivül más megállapítást a részvénytársaságok cégbejegyzésére vonatkozólag a K. T. nem -tartalmaz. Tehát egyszerűen megjelölendok a cégben, mint részvénytársaságok, illetőleg szövetkezetek és emellett egyéb korlátozások alá nem esnek. Ezek szerint a részvénytársaságok cége lehet tárgyi, névbeli, vagy vegyes cég is. Neuman Ármin a K. T. magyarázatában a 14. §-nál következőket mondja: «Itt is alkalmazandó a 14. §., amely szerint a kereskedők oly toldásokat használhatnak, amelyek a személy, vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál.» A német K. T. 20. §-a máskép rendelkezik. Eszerint a cégben nem lehet társaságok, vagy más személy nevét felvenni. A magyar törvény szerint azonban a cég nemcsak tárgyi, hanem személy is lehet, vagy vegyes is. E kérdésre vonatkozólag Klupathy Antalnak alábbi a véleménye: «A magyar kereskedelmi törvény, amellett, hogy a cégre vonatkozó határozatok a társaságokra is vonatkoznak, a 14. §. a részvénytársaságok és szövetkezeteknél csak azt a korlátot állítja fel, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek cégükben határozottan mint ilyennek jelölendök meg: lehet tehát a cég névbeli, vagy tárgyi, vagy vegyes.» Nagy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi Jog kézi könyvében e kérdésről a következőképpen ir: «A cég valódiságára vonatkozó szabályok általában a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók ugyan, mindazonáltal a cégvalódiság elve ezekre szigorúan már nem alkalmazható, amint ez a kereskedelmi törvény 13. §-ának első, második bekezdéséből kitűnik. A részvénytársaságok és szövetkezetek a 14. §-a szerint más korlátozás alá nem esnek, mint csak, hogy ilyeneknek jelölendök meg. Tehát nem szükséges, hogy a részvénytársaság és szövetkezet az üzlet tárgya után állapittassék meg, amint azt a német K. T. 20. §-a és a szövetkezeti törvény megköveteli, hanem lehet névbeli, "tárgyi és vegyes cég is.» A fenn idézett irók tehát (kiváló európai hirü kereskedelmi jogászaink valamennyien egy állásponton vannak ezen kérdést illetőleg. Ezzel szemben a budapesti kir. törvényszék és a kir. tábla gyakorlata részvénytársaságok uj cégének bejegyzését illetőleg az, hogy ezek cégének bejegyzésénél semmikép sem engedélyezi egyéni név felvételét a részvénytársaság cégébe. Tehát, hogy ha például Kovács János kapagyárat alapit és ezen uj gyár tőkéjét részvénytársaság formájában bozza létre, nem engedik meg a biróságok, hogy ezen uj gyár cége «Kovács János kapagyár r.-t., vagy Kovács János r.-t.» legyen. A kir. törvényszék, e gyakorlata lehet valamely más, esetleg célszerűségi szempontból belyes, de a magyar K. T. világos szavaival s a jogirodalom álláspontjával teljesen ellenkezik. A kir. biróságok szemei előtt valószinülog a külföldi keresk. törvények lebegtek, továbbá a névbeli cégbejegyzéssel esetleg űzhető szélhámoskodás. Esetleg egy létező név használata könnyen félreértésre és megtévesztésre adhat okot. Ez azonban nem képezhet akadályt, hogy valamely részvénytársaság alapitója törvényadta jogával ne élhes-