Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 5. szám - A részvényváltság lerovásának egynehány vitás kérdése

84 KERESKEDELMI JOG helyesen alkalmkzta a fennforgó esetre azt a jogelvet, hogy a kereskedelmi könyvnek a kereskedelmi ügyletek nem teljesitéséböli származtatott kártérítési követelésekre vonatkozó bejegyzései ilyen követelések perlésénél azi ezekre kiterjedő bizonyitó erő hiánya miatt nem szolgálhatnak törvényszerű alapul a könyvvitel helye szerinti bíróság illetékességének a Pp. 32. §-ában engedett megállapítására. I 59. Az a körülmény, hogy az alperes által a felperesnek eladott, de nem szállított gózekegarniturának a szerződéses teljesítési helyen és időben piaci ára nem volt, nem zárja ki a nem teljesítésből származott és kellően igazolt valóságos kár megítélését. {Kúria P. IV. 3540/1921. sz. a. 1921. március 21.) Borvételi ügylet. 60. A 4375/1919. M. E. sz. rendelet kifejezetten csak az 1919. évi március hó 21. napja előtt boradásvételi ügyletekre vonatkozik, az tehát, mint kivételes jogszabály a peres felek között 1919. évi március hó 21. napján létrejött ügyletre nem alkalmazható és így alaptalanul vitatja a felperes, hogy az ügylet a rendeletnél fogva hatálytalan. (Kúria P. IV. 2872/1921. sz. a. 1922. március 28.) Gazdasági lehetetlenülés. 61. Az olyan eladó, aki raktárában meglévő megtekintett, kész árut ad el, de ehelyett más és használhatlan minőségű árut szállít, nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy az általa eladott áru értéke időközileg tetemesen emelkedett. (Kúria P. IV. 3269/1921. sz, a. — 1922. febr. 28.) Indokok: Mert azt a hátrányt, ami az időközi áremelkedés folytán beállott, maga idézte elő, holott a szerződésnek megfelelő áru szállításával azt elhárítani módjában állott. Nem alapos tehát az alperesnek az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság az alperesnek a gazdasági lehetetlenülésre alapított kifogását jogszabály sertésével hagyta figyelmen kivül. Tőzsde. 62. Ámbár a kir. Kúriának 53. sz. teljes ülési polgári döntvénye értelmében a tőzsdei választott bíróság hatáskörének az 1881 : LIX. t.-c. 94. §. b) pontja alapján kikötése hatályos akkor is, ha csak az alperesként perbe vont fél vetette magát írásban alá a tőzsdei választott bíróságnak; mégis az idézett törvény indokolásából kitetszően ez az egyoldalú alávetés csak akkor kötelező, ha a felperesként fellépő fél az alperesként perbe vont felet ez utóbbinak alávetése folytán a tőzsdei választott bíróság előtt perli, ellenben egyedül az alperes alávetése esetében is az 53. §. t. ü. döntvény nem alkalmazható, ha a felperes, aki magát a tőzsdei választott bíróság hatáskörének írásban alá nem vetette, e rendes bíróság előtt indította meg a pert. (Kúria P. IV. 3923/1921. síz. a. 1922. márc. 16-án.) Az Angol-Magyar Bank igazgatósága közli, hogy megállapította az 1921. december 31-ikével zárult 31-ik üzletóvre vonatkozó mérlegét. Az tizletév bruttonyerosége az előző évi áthozattal együtt 123,347.578.46 korona (az 1920. évi 80,028.459.51 koronával szemben), mig a tiszta nyereség-egyenleg 52,056.308.39 korona (az 1920. évi 40,523.085.19 koronával szemben). A nyereség hovaforditása tekintetében az április 25-ón tartott évi rendes közgyűlés elhatározta, hogy abból 13V2°/o, azaz részvényenként 54 korona osztalék fejében (tavaly 12V2°/o = 50 korona) a részvényesek között 31,050.000 korona fizettessék ki. , A Magyar, Országos Központi Takarékpénztár közli, hogy az intézet 50. üzletéve 14,712.951.72 korona nyereséggel zárul. Az április hó 29-én tartott közgyűlés 120 korona osztalék fizetését, 4V2 millió koronának jubileumi adományokra való fordítását ós az alaptőkének 60 millió koronára való fölemelését határozta el. A Magyar-Olasz Bank számadásai. A MagyarOlasz Bank Részvénytársaság igazgatósága a legutóbb tartott ülésén megállapította az 1921. üzletóv mérlegét. Az 1920. évi mérleggel szemben a betétállomány 660,540.624.89 koronáról 1.127,108.007.42 koronára emelkedett, a tiszta kamatjövedelem 77.700.671.51 koronát (1920-ban 53,950.457.01 koronát), jutalók és különféle nyereségek 25,968.411.91 koronát (1920-ban 18,857.423.20 koronát), konzorciális üzletek nyeresége 25,872.642.12 koronát (1920-ban 15,975.842.64 koronát) tesznek ki. A mérleg az 1920. évi 38,197.894.60 koronával szemben 43,626.284.94 korona tiszta nyereséggel zárult, ehhez képest az igazgatóság 8V2°/o = 17 korona osztalék (1920-ra 71/a°/o = 13 korona) kifizetését fogja a május 15-őn tartandó közgyűlésnek javasolni. A Budapest-Lipótvárosi Takarékpénztár Rt. 1921. évi mérlege 60 millió korona alaptőke és 16 millió korona tartaléktőke mellett, az előző évről áthozott 334.337 korona felesleg betudásával 14,594.207 korona nyers bevételt tüntet fel és a költségek és adók levonása után 7,038.946 korona tiszta nyereséggel zárul. A Magyar Altalános Koszénbánj a társulat a május 6-án tartandó XXX-ik közgyűlésnek a társulat igazgatósága rószvényenkint 150 korona osztalék kifizetését fogja javasolni, továbbá a tisatviselői nyugdíjalapnak 3,000.000 korona, a bányatárspénztáraknak 3,000.000 korona, a munkások üdülési szabadságalapjának 2,000.000 korona, a jubileumi jutalomalap megteremtősőre 4,000.000 korona ős végül kulturális jótékonysági célokra 1,000.000 korona adományt javasol. Az Urikány-Zsilvölgyi üzletévé. Az UrikányZsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a május hó 6-ára egybehívott közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az 1921. üzletévi osztalék részvényenként 150 koronában állapittassék meg. A Belvárosi Takarékpénctár osztaléka. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. 1921. évi mérlege 6,469.844 korona tiszta nyereséggel zárul. Az április 29-ón megtartott közgyűlés 40 korona osztalék kifizetését határozta el. A Hazai Bank Rt. osztaléka. A Hazai Bank Rt. április 29-én tartotta ez idei évi rendes közgyűlését és a tavalyi 20 K (10°/o) osztalékkal szemben 25 K (12V2°/o) osztalák fizetését határozta el. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivataléban. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.