Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / Tartalommutató

174 KERESKEDELMI JOG 11. sz. részéről a többi részlet tekintetében is elállhat a szerződéstől 46 75. A K. T. 352. §-a alapján a 347. §. szerint történt eladásból előálló árkülönbözet nem vételár, hanem kártérités jellegével bir s a könyvvitel helyének birósága előtt nem perelhető 83 76. Az a körülmény, hogy az alperes által a felperesnek eladott, de nem szállitott gözekegarniturának a szerződéses teljesítési helyen és időben piaci ára nem volt, nem zárja ki a nem teljesitésböl származott és kellően igazolt valóságos kár megítélését .... 84 77. A hamisitott paprika szállításánál a K. T. 346— 349. §-ainak rendelkezései nem alkalmazhatók és az eladó kifogásul az értesítésnek és a rendelkezésre bocsátásnak elkésett voltát fel nem hozhatja, még abban az esetben sem, ha az átvevő, a minőségi hiány vizsgálatánál, az átvétel idején kellő gondossággal nem is járt el, mert a tör/ény kizárja, hogy egészsége ártalmas áru fogyasztási célokra forgalomba hozassék . 99 78. Ha a szerződés értelmében az áru vételára az áru átvételével egyidejűleg («Zug um Zug») volt fizetendő, vevő az áru átvételének elmulasztásával egyszersmind fizetési késedelembe is esett, minélfogva ebben az esetben a jogvita elbírálásánál nem a K. T. 361. §-a, hanem ugyanazon törvény 352. §-ának rendelkezése nyer alkalmazást, amely szerint az alperes eladó az átvételi és egyszersmind fizetési késedelembe esett felperes vevővel szemben az ügylettől eláliani jogosítva volt .99 79. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a vevőnek az ügylettől való elállása jogosult volt-e, csakis azok a körülmények lehetnek mérvadók, amelyek azelállás közlésekor az eladóval szemben az elállás okaiként felhozattak 129 80. A K. T. 347. §-a értelmében és az ennek alapján állandóan követett bírói gyakorlat szerint az eladó az árut az átvételt megtagadó vevő költségére és veszélyére magánkézből is eladhatja, ha annak piaci ára van és ha az áru megromlásnak van kitéve ... . 129 81. A kötés ama kitétele, hogy a vétel «laut vorgelegtem Muster» létesült, csak mintafelmutatást bizonyít, de nem alkalmas annak megállapítására, hogy az ügylet a K. T. 362. §-ában jelzett mustra szerinti vételnek minősülne, melyre a K. T. 363. §-a volna alkalmazandó 129 82. Habár az a vevő, aki a késedelmes eladótól a teljesítést peren kivül követeli és ismételten szorgalmazza, ezzel csak szerződéses jogával él és egyáltalán nincs elzárva attól, hogy a K. T. 353. §-án alapuló választási jogát ezután szabadon érvényesíthesse; ha azonban a vevő a K. T. 353. §-ában biztosított vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesítette, ezzel az ö választási jogát kimerítette és a kereset kézbesítése után valamely másik jog érvényesítésére rendszerint át nem térhet 130 83. Az általános jogszabály értelmében a megrendeltnél nagyobb mennyiségben küldött árut, — amennyiben az elkülönítés nehézséggel nem jár, — a vevő nem tartozik ugyan átvenni s habár ily esetben a K. T. 346. §-a értelmében vett alakszerű rendelkezésre bocsátás a vevőre nézve nem kötelező is, de a kereskedői gondosságnál fogva tartozik értesíteni az eladót arról, hogy a megrendelten felül küldött mennyiséget át nem veszi 143 84. Jogszabály, hogy a vevő a vételi szerződésből eredő jogait, ha azt a szerződés vagy a kereskedelmi szokás ki nem zárja, harmadik személyre az eladó hozzájárulása nélkül is átruházhatja 143 85. A K. T. 347. §-a értelmében a romlásnak kitett áru eladása nemcsak joga, de kötelessége is a vevőnek. Kft art elmulasztása kártérítésre kötelez . . . .157 86. Csak az adós, a hitelező azonban nem hivalkozhatik az öt terhelő késedelem következményei alól való kimentés végett valamely elhárithatlan akadályra . 157 87. Piaci ár alatt az árusnak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő 157 88. A vevő, a vett áru nem szállítása miatt az eladótól az árkülönbözeten kivül az elvont haszon megtérítését csak abban az esetben jogosított követelni, ha kimutatja, hogy a vétel tárgyának megfelelő árut a teljesítés idejében s annak helyén fedezet utján be nem szerezhette 157 89. Piaci ár híján vevő csak az elmaradt hasznot követelheti. — Piaci ár fogalma 157 90. A K. T. 271. §-ából folyik, hogy a vevő, aki nemteljesítés miatt kártérítést igényel, a szerződési és piaci ár közötti különbözeten felüli kárigényét csak akkor érvényesítheti, ha igazolja, hogy a nem teljesített és piaci árral bíró árut a teljesítés helyén és idején a megszabott mennyiségben és feltételekkel be nem szerezhette 157 91. Egységes, oszthatatlan ügyletről csak akkor lehet szó, ha a különböző időben teljesítendő két vagy több szolgáltatás ugy kapcsolódik össze egy egésszé, hogy az egyes szolgáltatások az egész szolgáltatásnak csak hányados megjelenései 158 91/a. Valutaárfolyamoknak időnként, óráról-órára is jelentős hullámzására tekintettel az ügyletnek a kikötött határidőben való lebonyolításához a feleknek fontos érdekük fűződik s így megokolt a megállapított teljesítési határidőnek, annak világos kifejezésre juttatása nélkül is, a K. T. 355. §-a értelmében vett záros határidőként való minősítése 170 Borvételi ügyletek. 92. Az ügylet a rendelet dacára hatályosnak mondatott ki, mivel az ügylet az eset körülményeiből kifolyólag már teljesítettnek vétetett 46 93. Borperekben még a kereset elutasítása esetén is a költségek viselésének kérdése attól függ, hogy felperes keresete az annak indításakor érvényben volt jogszabályok szerint jogos volt-e 47 94. Az eladó által a késedelmes vevő veszélyére történt eladás lényegileg az átadás hatályával bir, feltéve, hogy (az árverés [joghatályosan volt foganatosítható 68 95. A 4375/1919. M. E. sz. rendelet kifejezetten csak az 1919. évi március hó 21. napja előtt boradásvételi ügyletekre vonatkozik, az tehát, mint kivételes jogszabály a peres felek között 1919. évi március hó 21. napján létrejött ügyletre nem alkalmazható és igy alaptalanul vitatja a felperes, hogy az ügylet a rendeletnél fogva hatálytalan 84 96. Az átadás és kárveszélyviselés fogalmához . 158 Gazdasági lehetetlenülés. 97. Az az eladó, aki a szerződés teljesítésére az ítélethozatal idején fenforgó gazdasági lehetetlenülés okából nem kötelezhető, a vevő által erre az esetre kártérités iránt előterjesztett kérelem esetében a teljesítés helyett kártérítésben elmarasztalható akkor, ha ugyanő a szerződésnek a szerződéses teljesítési időben való nem teljesítése által szerződésszegést követett el . " 15 98. Gazdasági lehetetlenülés esetén vevő az eladótól teljesítést nem, csupán a szerződés megszegésének időpontjában felmerült kárának megtérítését követelheti 30 99. Az olyan eladó, aki raktárában meglévő megtekintett, kész árut ad el, de ehelyett más és használhatlan minősége árut szállít, nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy az általa eladott áru értéke idöközileg tetemesen emelkedett , 84