Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 3. szám - A pénznemekre és külföldi kifizetésekre vonatkozó szokások

40 KERESKEDELMI JOG 3. sz. hogy a 13. §. szerint minőségi kifogás esetén részteljesítésként átvenni köteles a vevő a nem kifogásolt darabokat akkor is, ha ezek mennyisége nem egy egész tőzsdei kötés mennyisége, hanem legalább ennek 95%-a. A kifizetés iránti ügylet tényállását jellemzi, hogy lejátszódásának szintere az ügylet megkötésének és a teljesitésre vonatkozó előkészitésnek szakában belföldön, a teljesités szakában azonban általában külföldön, «a kifizetési helyen» van. Szereplői az ügyletnek belföldön a vevő és az eladó, külföldön rendszerint a vevő megbizottja, a «fizetési eim» és az eladó megbizottja a «fizető cim». Más megállapodás hiányában a vételárat előre, a kifizetésnek úgynevezett «szállitása» ellenében kell kifizetni, amely szállitás nem az ügyletnek az eladó által való teljesitése, hanem csupán formális cselekmény, t. i. az ügylet feltételeinek az eladó által való formaszerü, jegyzék átnyújtása utján történő Írásbeli igazolása. A Szokások 19. §-a részletesen szabályozza a «szállitás» helyét és idejét, valamint a jegyzék tartalmát. A szállitás, és a szállitás ellenében, tehát előre esedékes vételár fizetése körül beálló késedelem esetén lényegileg ugyanazok a késedelmi jogok nyílnak meg, mint a pénznemek iránt kötött ügyletek teljesítésénél beálló késedelem esetén. Áll ez a teljesítési igény kizárására, az óvás jelentőségére és az elévülésre vonatkozólag is. Az eladó külön megállapodás nélkül is táviratilag köteles intézkedni legkésőbb a szállitás napján az idegen pénznem kifizetése iránt, s azt, hogy ez kellő időben megtörtént, köteles a vevő kívánságára Írásbeli nyilatkozat adásával igazolni. Ennek elmulasztása esetén a vevőnek joga van elállni, vagy árkülönbözetet kérni, vagy fedezeti vételt kötni, ha azonban e jogok valamelyikének választását az igazolás megtagadásának napjár óvással nem közli, az ügylet — az Áruüzleti szokások 71. §-ának intézkedéséhez hasonlóan, hatályban változatlanul fennmarad. A vevő külföldi 'megbízottjának, a fizető cimnek, vagyis annak a személynek kijelölése, akinél az idegen pénznemet a kifizetési helyeri szolgáltatni kell, a vevő dolga, Ez a vevő részéről oly közreműködési cselekmény, amely nélkül az ügyletet a felek által szándékolt módon teljesíteni nem lehet. Ha a vevő e közreműködő cselekménnyel késik, lényegileg a hitelezői késedelem esete áll elő. Ez esetre a Szokások feljogosítják az eladót, hogy az ügyletet az idegen pénznem összegének rendelkezésre bocsátása utján teljesítse, mely rendelkezésre bocsátás történhetik «kifizetési számlán» magánál az eladónál, vagy pedig a külföldi teljesítési helyen az eladó által kijelölt fizető cimnél. Ily rendelkezésre bocsátás esetén már a rendelkezésre bocsátás után esedékessé válik a fizetés akkor is, ha az a felek megállapodása szerint csak a kifizetés teljesitése után vált volna fizetendővé s ily rendelkezésre bocsátás esetén a szolgáltatás tárgya tekintetében a veszély a Szokásokban részletesen meghatározott időpontoktól fogva a vevőre száll át. Ezeket a kérdéseket a Szokások általában a hitelezői késedelemre vonatkozó magánjogi elvek szemelőtt tartásával szabályozzák. Kifizetési számla nyitása esetén a külföldi kifizetés iránti kötelesség nem változik át effektív valutának belföldön való szolgáltatására irányuló kötelességgé. Ily esetben is kötelezve marad az eladó arra, hogy a vevő kifizetési megbízása folytán a kifizetést külföldön e Szokások értelmében teljesítse. Az elállás, vagy absztrakt árkülönbözeti követelés, vagy a fedezés joga, a késedelmi következményeknek ez a harmadik fokozata csak a postanapok leteltét követő 8, illetve 16 nap eredménytelen elteltével áll be. A fedezeti vételt vagy a budapesti, vagy az illető külföldi tőzsdén lehet eszközölni. Az óvás jelentősége s az elévülés tekintetében itt is a már ismertetett és a késedelem egyéb eseteire is megállapított szabályok állanak fenn. A teljesítési igény érvényesítését a Szokások ez esetben is kizárják. Más jogok, mint a fentebb felsoroltak, a szerződéshez hü felet nem illetik meg. Látnivaló tehát, hogy a Szokások nem biztosítanak teljes kártérítési igényt a késedelmes féllel szemben. Könnyen lehet, hogy a külföldön szolgáltatandó idegen pénznem összegével a vevőnek valamely lejáró tartozását kellett volna fizetnie, hogy a késedelem folytán ama másik jogviszonyból kifolyólag jelentékeny kárt szenved, vagy haszontól esik el. Ennek a kárnak az eladóra való áthárítására a Szokások nem nyújtanak alapot s legfeljebb az általános magánjogi elvek alapján lehetne például az eladó csalárd magatartása esetén az eladó teljes kártérítési kötelességét megállapítani, amely esetben azonban a kárigény alapja nem maga a teljesítési késedelem, hanem a dolozus károkozás volna. Ez év február 1-én, az uj Szokásokkal egyidejűleg lépett életbe a régi Értéküzleti szokások novelláris módosítása ^s, mely sze-