Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 3. szám - Az elévülés félbeszakítása és a tőzsdei áruüzleti szokások 69., 70. §-ai

3. sz. KERESKEDELMI JOG 35 per folyamán lejárhatna, és ennek következtében a perbehivó a perbehivotf elleni követelését többé nem érvényesíthetné, jóllehet ennek előfeltételei egészben vagy részben csak a per folyamán állapittatnak meg. Gyakorlati jelentőséggel ez a szabály főleg azon követelések tekintetében bir, amelyeket a vevő az eladó ellen szavatosság vagy kártérítés cimén érvényesíthet. Ellenben nem vonatkozik a perbehivásnak azon esetére, midőn a fél, pervesztés esetére, egy harmadiknak követelésétől tart.» IV. Amikor a ptkjav. a perbehivásnak elévülést-félbeszakitó hatályt tulajdonit, ez az álláspont rokon jellegű azokkal a jogszabályokkal, amelyek az elévülési határidő folyásának megkezdését bizonyos előfeltételektől teszik függővé. Ide vágó határozatok: Ad 1886 : XXII. t.-c. 86., 87., 95. §. «A közigazgatási hatóság döntése előtt nem határozható meg, vájjon a károsult község indithat-e és ki ellen keresetet; tehát a közigazgatási hatóságnak a felelősség megállapítására irányuló eljárása az elévülést félbeszakítja.)) (Marosvás. tábla felülv. tan. 103/1903, Térfy VIII. 467. sz.). Ad optk. 1489. §. «A megsemmisített adóárveréssel okozott kár megtérítése iránti kereset jogalapjának előfeltétele az árverés megsemmisítése. Tehát az elévülés csak a közigazgatási bir óság Ítéletével kezdődik.» (Marosv. tábla felülv. tan. 334/1911, Térfy XVI. 631.). Ad 1874: XXXV. t.-c. 189. §.: «A közjegyző elleni kártérítési kereset elévülésének ideje a közjegyző hibája folytán elvesztett ingatlan elvesztésének időpontjától számítandó.)) (Kolozsvári tábla felülv. tan. 379/1912, Térfy XVII. 697. sz.). Ad optk. 933. §.: «Az elévülés azon időpontban kezdődik, amikor a keresetbe vett jog keresettel érvényesithetövé vált, amikor tehát a megvett ingatlant a vevőtől elvonó ítélet jogerőre emelkedetU (Kol. tábla felülv. tan. 141/1909, Térfy XIV. 554. sz.) illetve «amikor az ingatlan a vevőtől az eladó tartozásai miatt, árverés utján elvonatotU (Mar. tábla felülv. tan. 80/1911, Térfy XV. 693. sz.). Ad 1894 : XXXI. t.-c. 98. §.: «A házasság felbontása után az egyik házastárs az ajándékul adott ingatlan visszaadása iránt a vétkesnek nyilvánított másik házastárs és ennek telekkönyvi jogutódja ellen keresetet indított, de elutasittatott, mert a telekkönyvi jogutód a megajándékozott házastárstól jóhiszeműen szerezte meg az ingatlant. Csak az elutasító ítélet folytán keletkezik a megajándékozott házastárs elleni kártérítési követelés, amelynek elévülése tehát csak ekkor kezdődik» (Kúria III. 4424/1916, Magánjogi Dtár X. 228. sz.). Ad ker. t. 487. §.: «Ha az igény el nem ismerése után a biztosító társaság az ügyet újból vizsgálat alá veszi, az elévülés csak a végleges elutasítással kezdődik (Kúria VII. 1026/1920.). — «Ha a biztosító a kárt — a feltételek szerint — az ártatlansági bizonyítvány bemutatása előtt megfizetni nem tartozik, és a biztosítottat a bizonyítvány beszerzése körül mulasztás nem terheli, az elévülés a bizonyítvány beszerzése előtt meg nem kezdődik.)) (Kúria IV. 1314/1919, Ker. Jog 1920. 75. L). Hasonlóképpen akkor, amikor az orvosi bizonyítvány bemutatása a biztosítási igény érvényesítésének mellőzhetlen előfeltételéül köttetett ki (Budapesti tábla felülv. tan. 949/1911, Térfy XV. 63. sz.). Mindezen határozatoknak — egyes tételes jogszabályokban (pld. ker. t. 487. §.) határozottan kifejezésre is jutott — alapgondolata az, hogy amíg az igény keresettel érvényesithetövé nem vált, az elévülés nem kezdődhetik (ptkjav. bsz, 1055. §.). Ha tehát az igény sikeres érvényesítése egy más személy ellen indított per kimenetelétől függ, nem kívánhatjuk a jogosítottól, hogy igényét, a másik per befejezése előtt, keresettel érvényesítse: mert ez a keresetnek mint idöelöttinek elutasítását, vagy — jobbik esetben — a tárgyalásnak a Pp. 234. §-a értelmében való felfüggesztését eredményezheti. Célszerűbb, mert egyszerűbb és mert költséget kímél az a szabályozás, hogy az elévülés elhárításához a perbehivás (Pp. 89. §.) ily esetben elegendő legyen. V. A tőzsdei áruüzleti szokások 69. §-a szerint az az igény, hogy az átadásban vagy átvételben késedelmes féltől a szerződéshez hű fél a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kára megtérítését követelheti, — elenyészik, ha azt a szerződésszerű, illetőleg a 67. §. értelmében kitűzött ujabb teljesítési határidő lejártát követő 30 nap alatt birói uton nem érvényesiti; a 65. §. c) és d) pontján alapuló követelés pedig (árkülönbözet és egyéb kár megtérítése, fedezeti vétellel illetve eladással kapcsolatban, vagy anélkül) a 70. §. szeTÍnt elenyészik, ha azt a fél a szerződésszerű teljesítési határidő lejártát követő 90 nap alatt birói uton nem érvényesiti. Kérdés, hogy itt a jogelenyészés elhárítására egyedül a keresetindítás alkalmas-e, avagy pedig a perbehivásnak is megvan-e ugyanaz a hatálya? Első sorban azt kell vizsgálni, hogy elévü-