Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 2. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadó­hivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPITÓ: FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. kir. igazságügyminiszter curiai tanácselnök SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTE LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő Előfizetési ár: Egész évre... 300 kor. Félévre 150 kor. Negyedévre... 75 kor. Ezen füzet ára 40 kor. A cikkek Dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár ur cimére (VIII., Üllői-ut 36. Telefon: József 119—13) küldendők. TIZENKILENCEDIK ÉVFOLYAM 2, sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1922. FEBBUÁR 1. TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Reitzer Béla. Grosschmiedt. Dr. Nitsche Győző a m. kir. szab. biróság elnöke. A cég és védjegy oltalma a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatban. Dr. Kohner Arthur, a Magyar Általános Takarék­pénztár Részvénytársaság jogtanácsosa. A meg­hitelezés jogi természete. SZEMLE: A birói és ügyvédi vizsgálóbizottság teljes ülése. — A részvényváltság. — A uj francia bizto­sítási törvényjavaslat. — A m. kir. igazságügyminisz­ternek 800/1922. I. M. számu rendelete a moratórium fokozatos megszüntetése tárgyában. — A m. kir. kor­mánynak 402/1922. M. E. sz. rendelete a részvény­társaságok és szövetkezetek mérlegének készitése tár­gyában. — A tisztességtelen versenyről szóló törvény. IRODALOM: Hazai irodalom. — Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 12. Tartozás átvál­lalás. — 13. Szövetkezet. — 14. Pénzintézet felelős­sége a kifizetés körül. — 15. Árdrágítás. — 16. Fehér pénz, — 17, 18, 19, 20, 21, 22. Vétel. - 23. Gazdasági lehetetlenülés. — 24. Vasuti fuvarozás. — 25. Tőzsde. Grosschmiedt. * Cui parem Hungaria nullum, Europa paucos dedit. Azon kiváltságos egyéniségek közül való, akik már életükben történelmi magaslatra tud­nak emelkedni. Tudósoknál és művészeknél erre csak igazi lángész képes, mert a kortársak osztatlan elismerése lélektani okokból sokkal nehezebben szerezhető meg, mint az objektív itéleten nyugvó utókoré. Emberi gyöngeség, hogy a hálátlan jelenkor az ösmert mondást igy aplikálja: de viventibus nihil bene. Gros­schmiedt megjelenése a magánjog égboltoza­tán több, mint egy hatalmas bolygóé. Fel­tünése egy egész uj csillagképet jelent. Szán­dékosan beszéltem magánjogról és nemcsak magyar magánjogról, mert bár, sajnos, nyel­vünk hozzáférhetetlenségénél fogva munkái a külföld jogászai számára egyelőre még nem voltak gyümölcsöztethetők, de semmi kétség az iránt, hogy egyes problémák megoldásával, amelyek az egyetemes magánjog fejlődésében egyformán alapvetők, olyat produkált, ame­lyet kivüle csak még igen kevesen. Igy, hogy csak néhányat emlitsek: A kétoldaluság és visszterhesség, a veszély és felelősség, az érdek­eszme, a pénztartozás, alapítvány, érvénytelen­ség stb. problémáinál. Amit pedig a magyar magánjog részére alkotott, ez egyértékü a te­remtéssel. Nem ambicionálhatom annak a fel­adatnak a megoldását, hogy Grosschmiedt mű­* Grosschmiedt (Zsögöd) Béni 70 éves születésnapja alkalmából. ködését összemérjem Werbőczi és Frank al­kotásaival. Nálamnál hivatottabbak fogják ezt majd megtenni. Annyit azonban talán szabad megállapitanom, hogy amig Werbőczi mint kodifikátor tette nevét halhatatlanná, addig Grosschmiedt mint teremtő lángész véste be nevét nemzetünk legnagyobbjait megörökitő márványtáblába. Erejének nagysága a plasz­ticitás utólérhetetlenségében legnagyobb. Ugy látja lelki szemeivel a legbonyolultabb jogi té­mákat, mintha eleven alakokkal állna szem­ben és ezt képes hallgatóira és olvasóira is át­vinni. Egy-egy kifejezéssel vagy hasonlattal egy pillanat alatt nyitját adja annak, ami fölött hosszu időn át hiába töprengtünk. Tudo­mányos fantáziája oly magasan szárnyaló, hogy a magánjog egész irodalmában nem leli párját. Perspektivája Leonardo ecsetjére em­lékeztet. Ha ajkára vesz egy fogalmat, mint a tenger habjait szeldelő óriási hajó reflektora a végtelenségig megvilágitja lángelméje az egész jogterületet. Nyelvezetének nagyrészt ezzel járó klasszikus tömörsége a tömegjogászt visszariasztja a munkáiba való mélyebb be­hatolástól, ez azonban értékéből mit sem von le. Sokoldalusága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a magánjognak csaknem vala­mennyi alapvető kérdését tárgyalja és meg­oldja, hanem abban is, hogy a jog egyéb ágai­ban: a perjog, kereskedelmi jog, a váltó-, a csőd-, a bánya-, sőt a büntetőjog anyagi jogi területein is korlátlan ur. Az osztrák polgári

Next

/
Thumbnails
Contents