Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 10. szám - Néhány kérdés a csendes társasági jogviszony köréből

KERESKEDELMI JOG 10- sz160 nyerhet alkalmazást; hanem ezek tekintetében csakis az elül emiitett általános bizonyítási szabály az irányadó. Betörés elleni biztosítás. 128. A vészcsengő felszerelése joghatályosan köthető ki a biztositási szerződés oly feltételéül, hogy annak elmulasztása a biztosítás hatálytalanítását vonhatja maga után. (Kunk P. IV. 5812/1921. sz. a. 1922. aug. 30-án.) Indokok: A peres felek közt a G) alatti ajánlat alapján létrejött biztositási szerződés értelmében a felperes köteles volt az V. ker., Honvéd-utca 2. szám a. ház földszintjén levő üzlethelyiségének utcai ajtaját 14 nap alatt riasztó csengővel felszereltetni. A nem vitás tényállás szerint a felperes ezt elmulasztotta és 1920. március 27-ről 28-ra virradó éjjel épen az utcai ajtón ebbe a helyiségbe betörtek s ott loptak. A C) alatti: ajánlaton foglalt általános biztositási feltételek 7. §. c) pontja értelmében a biztosító társaság kártérítési kötelezettsége megszűnik, ha a szerződés megkötése után a biztosított a biztositási szerződésben megállapított bármely óvórendszabállyal felhagy. A C) alatti ajánlatra 1919. december 22-én kiállított kötvényben pedig a biztosítás érvényességéhez kiköttetett, hogy az ajánlatban foglalt biztonsági intézkedések pontosan betartassanak. A szakértői megállapítás szerint a riasztó csengő alkalmazása a betörést és lopást meghiúsította volna. Következéskép ennek felszerelése a betörés veszélyének, illetve az arra vonatkozó kockázat mérvének csökkentésére alkalmas lévén, annak felszerelése a biztosítás elvállalására lényeges befolyással biriól fontos körülményként jelentkezik. A K. T. 472. §-a értelmében a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire, amennyiben azok a törvényben megállapítva nincsenek, a biztositási szerződés feltételei szolgálnak irányadóul. A törvény a veszély és kockázat mérvének enyhítését célzó óvóintézkedések tekintetében a felek jogai és kötelezettségei felől külön megállapításokat fel nem állítván, arról a felek szerződésileg szabadon rendelkezhettek és ennek folyományakép a jelen esetben a vészcsengő felszerelését is a biztositási szerződés oly feltételéül köthették ki, amelynek aj biztosított részéről való elmulasztása, a szerződés hatálytalanságát, illetve a biztosító kártérítési kötelezettségének megszűnését vonhatta maga után, különösen, mikor annak lehetősége forog fenn, hogy eme kikötött feltétel teljesítésének, a biztosított részéről történt elmulasztása nélkül, a kár esetleg be sem állott volna. Váltó. 129. A váltóban kitett fizetési nap nemcsak a váltóadós, hanem a váltóhitelező érdekében is van meghatározva. A váltóhitelező lejárat előtt nem tartozik a felajánlott fizetést elfogadni. (Kúria P. IV. 310/1922. sz. a. 1922. szept. 26.)1 Indokok: Az alperesnek az a felülvizsgálati panasza is alaptalan, hogy a váltóhitelező a lejárat előtt kínált fizetést elfogadni tartozik. Ilyen rendelkezést a váltótörvény nem tartalmaz; ellenben a váltótörvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a váltó a lejárat napján déri 12 óráig fizetendő, önként következik, hogy a fizetési határnap nemosak a váltóadós, hanem a váltóhitelező érdekében is van meghatározva. Ebből következőleg a felperes az alperestől a lejárat előtt nem tartozott a váltó kifizetését elfogadni s igy teljesen közömbös az, hogy a felperes az alperes által a lejárat előtt kínált fizetést mily indokból utasította vissza, illetőleg az alperest az időelőtti fizetés felajánlása tekintetében mily indokok, avagy mily körülményeknek ismerete vezették; éppen azért az ebben az irányban esetleg téves, de nem döntő tényállás megállapítása miatt előterjesztett felülvizsgálati panasznak nincs jogos alapja. 1 (Állandó gyakorlat) Salgótarjáni köszénbánya r.-t. Az okt. 20-án tartott rendkívüli közgyűlés elhatározta a jelenlegi 64-5 millió korona •alaptőkének 100 millió koronára való felemelését. 161,250 drb részvény a régi részvényeseknek 2 : 1 arányban ajánltatott fel 5000 korona elővételi jog ős 150 korona költség megtérítése ellenében. Hungária Egyesült gőzmalmok r.-t. Az okt. 21-én tartott rendkívüli közgyűlés a társaság alaptőkéjének 28 millió koronára való felemelését határozta el. Az uj kibocsátás alkalmával a már korábban elhatározott 17,500 drb részvényen felül 35,0l0 dr,b uj, összesen tehát 52,500 drb részvény ajánltatott fel a régi részvényeseknek ős pedig 1:1 arányban 2000 korona megfizetése ellenében. A Wiener Bank-Verein közli, hogy közgyűlése az alaptőkét egy milliárd koronáról két milliárd koronára emelte fel. Egyelőre 500 millió n. ó. részvény bocsáttatik ki, melyek az 1923. üzletév eredményében részesülnek és a részvényeseknek 2 : 1 arányban ajánltatnak fel. A Bimamurány-Salgótarjáni vasmű r.-t. igazgatósága közli, hogy az október hó 31-ére egybehívandó rendes évi közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az 1921—22. üzletévre az osztalőkjogosult 870,000 drb részvény után részvényenként 50 korona osztalékot adjon. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület rendkívüli közgyűlése az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy az alaptőkének 80 millió koronára történő felemelése folytán 150,000 darab 1923. január hónap 1-tol osztalékjogosult uj részvényt bocsát ki. A régi részvényeseket 25,000 korona és 520 korona bélyegilleték befizetésével 2 : 1 arányban illeti meg az elővételi jog, amely október hó 26-tól november hó 7-ig az egyesület központi palotájában (IV., Deák Ferenc-utca 5) gyakorolható. Hirdetések felvétetnek a lap kiadóhivatalában. Hungária könyvnyomda és kiadóüzlet nyomása Budapest, V., Vilmos császár-ut 34.