Kereskedelmi jog, 1922 (19. évfolyam, 1-11. szám)

1922 / 8. szám - A tőzsde reformja ...

124 álláspontunkkal ellenkező ily rendelkezésben, ha az nem vág elébe a törvényhozási szabályozásnak. A vonatkozó külföldi jogszabályok közül a svájci 1920. évi január 27-iki törvény az objektív alapon áll, de lehetővé teszi, hogy a vállalatok biztositék letételére vagy biztosításra köteleztessenek; az 1921. évi német törvényjavaslat objektív alapon áll ugyan, azonban limitálja a kártérítés összegét és amellett módot nyújt arra, hogy a kártéritö követelések biztosítása céljából a vállalatokat szavatossági biztosítás kötésére vagy biztosíték letételére kötelezzék. A Párisban 1919. évi október hó 13-án a velünk hadat viselt államok részéről egymással kötött nemzetközi légi egyezmény rendelkezései szerint mindaddig, mig ebbe az egyezménybe bennünket fel nem vesznek, az egyezményben részes államok légterében magyar légi járómüvek nem közlekedhetnek. A trianoni békeszerződés rendelkezései szerint légi szuverenitásunk teljes birtokába csupán az 1923. évi január hó 1-én jutunk. Eddig az időpontig a szövetséges és társult főhatahnak bizonyos légi járómüveinek, de nem légi fuvarozó vállalatainak átrepülési, fel- és leszállási jogát bizonyos mértékben kötelesek vagyunk tűrni. A békeszerződés rendelkezéseinek félremagyarázásával az entente azonfelül légi közlekedésünkbe azon a cimen is beavatkozik, hogy a polgári légi forgalomban használható légi járóművek teherbíró képességét, repülési magasságát, motorának kellékeit stb. is szabályozza —• amint ezt a Németbirodalomban is megtette —, ami repülőgépiparunk elsorvadására, versenyképességünk megszűnésére és arra is tendál, hogy a kontinentális vagy transzkontinentális légi közlekedésben inferioris gépekkel vehessük fel csak a versenyt, azt is csak akkor, ha az idézett egyezménybe belépnénk s légterükbe szabad bejárást nyerünk. Arra az időre, amikor légi szuverenitásunkat vissza kell nyernünk, gondoskodnunk kell arról, hogy a nemzetközi légi forgalomban országunk légterében a külföldiek ne részesülhessenek más eljárásban, mint a magyar légi járómüvek. ELŐFIZETŐINKHEZ! Tavasz óta a nyomdai kölíségek több mini 100%-kal, a papírbeszerzés 300%-kal emelkedvén, kénytelenek vagyunk ujbó! előfizetőinkéi kérni, hogy ezen borzasztó íerhek viseléséhez legalább részben hozzájárulni szíveskedjenek. A költségtöbhfeJ túlnyomó részét ezúttal is magunkra vállalván, a Kereskedelmi Jog előfizetési diját kénytelenek vagyunk mérsékelten emelni. A KERESKEDELMI JOG ELŐFIZETÉSI DIJA. 1922. év második felére . 400.— kor. Negyedévre 200.— >» Egyes szám ára .... 80.— » A KERESKEDELMI JOG kiadóhivatala. SZEMLE. Az első szövetkezeti kongresszuson, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet kezdeményezésére az 1920: XXX. t.-c. alapján f. évi június hó 9-én tartottak meg, báró Korányi Frigyes mélyen járó előadást tartott a szövetkezeti mozgalom^ helyzetéről a kapitalizmus és szocializmus harcában. Több izben mutattunk reá e lap hasábjain arra, hogy a «szövetkezet» elnevezést heterogén célú és gazdasági alapszerkezetükben egymástól lényegesen eltérő alakulatok megjelölésére használják és igy csak örömmel és elégtétellel kell tudomásul vennünk azt a tényt, hogy az első szövetkezeti kongresszus annak az első tekintetre theoretikusnak látszó, valójában azonban a szövetkezeti mozgalom öntudatosságának sine qua non-ját alkotó kérdésnek megvitatásával foglalkozott, hogy mi is a «szövetkezet" és a "szövetkezeti mozgalom» tulajdonképpeni lényege!? Korányi báró nagyon helyesen látta meg azt a két malomkövet, amely a szövetkezeti eszmét, a maga eredeti tisztaságában, megsemmisüléssel fenyegeti. A szövetkezeti mozgalom reakció a gazdasági szabadság kinövéseivel szemben, mert í'inberi és erkölcsi tartalmat akar bevinni a rideg haszonra-dolgozás birodalmába is. Ennyiben rokon jelenség a szocializmussal. De mereven elválasztja a szocializmustól az a körülmény, hogy azi egyén és magántulajdon szabadságát tiszteletben tartja és magát a gazdálkodást is elvileg az egyén szabad akaratára bizza. Tehát középhelyet foglal el a liberalizmus atomizmusa és a szocializmusnak az egyént, megsemmisítő zsarnoksága között, mert a társas termelés és fogyasztás megteremtésével végeredményében «a kisemberek gazdasági felszabadítására és függetJenitésére» törekszik. Az előadás különösen annak a ténynek kidomboritására helyezett nagy súlyt, hogy Nyugaton és Oroszországban a szövetkezeti mozgalom mindinkább a szocializmus és bolsevizmus céljainak szolgálatába hajlik, amit leginkább a Londonban székelő ''Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségé »-nek eddigi működése igazol. "X. A tőzsde reformja ismét aktuális lett a korona katasztrofális áresésével karöltve felburjánzott vad tőzsdei játék hatása alatt. A kormány radikális lépésre határozta el magát, amidőn a valutaspekulációnak a devizaközpont felállításával aknrt egyszer s mindenkorra véget vetni; hallatszottak azonban hangok, amelyek magának a tőzsdének «megrendszabályozását», sőt «bezárását» is sürgették. Hogy a devizaközpont miként fog prosperálni és milyen szerepet fog betölteni a korona árfolyamának stabilizálása tekintetében, azt a jövő fogja megmutatni. Annyi azonban már most is kétségtelen — és ezt bizonyítják a napról-napra jelentkező nehézségek —, hogy a devizaközpont mostani szervezete és alakja csak félrendszabály. Valutát venni csak a központnak lehet, eladni