Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 9-10. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m. klr. Igazságügymlnlszter. curlai tanácselnök. SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár. ügyvéd, felelős szerkeixtfl. Előfizetési ár: Egész évre. 200 K. Félévre . . . 100 K. Negyedévre . 50 K. Ezen füzet ára 25 K. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 9-10.32. MEGJELENIK MINDEN HÓI-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST , 1921. MÁJUS 1-15. A tisztességtelen verseny problémája. Irta: Kuncz Ödön. I. Mindenekelőtt egynéhány szót a törvényes szabályozás aktuális voltáról. Aki a mai gazdasági élet arczulatát vizsgálja, érthető csodálkozással kérdezheti: mi szükség van arra, hogy mi a „versenyt" a tisztesség medrébe tereljük; tilalomfákat állítsunk fel, amelyek megakadályozzák, hogy a túltengő, illegitim eszközökkel dolgozó „szabad" verseny a tisztességes forgalmat megmételyezze, amikor nincsen verseny, nincsen gazdasági szabadság, hanem a porba sújtott gazdasági élet mesterséges injekcziók (monopóliumok, kompenzációs szerződések, engedélyek, maximálások, tilalmak stb.) segítségével próbálkozik lassanként magához térni! ? De jogosan vethetik fel azt a másik kérdést is, hogy miért ütközzünk mi meg mindaddig a békés idők tulkifinomodott érzékenysége által elitélt kis déloyalitásokon, tulélelmességeken, amig a mai gazdasági életünket megfertőző, súlyos közgazdasági bűncselekmények és visszaélések megakadályozása és megtorlása érdekében nem telttik meg a szükséges lépéseket ! ? Azt hiszem a törvényalkotó nyílt szemmel fogja látni ezt az anachronizmust, valamint a közgazdasági bűncselekményekkel a junktim jogosságát és amikor a verseny tisztességének biztosítására törekszik, nem a jelent, hanem a multat és a jövőt fogja szem előtt tartani. A multat, amely — kereskedelmi etikánk igen nagy hátrányára — elmulasztotta, hogy felvegye az elszánt küzdelmet a tisztességtelen verseny veszedelmes hydrájával1) és a jövőt, amely elalélt gazdasági életünk talpraállitása érdekében érvényesüléshezkell,hogy juttasson mini) Széchenyi már a .Hitel"-ben panaszolja, hogy nincs elég szigor a kereskedői tisztesség kérdésében. den szunnyadó gazdasági erőt, be kell, hogy kap csolja a gazdasági újjászületés nagy folyamatába az ország minden épkézláb testi, szellemi és — ami fő — morális erejét! Az ortodox liberalizmus, a tiszta negativizmus korszaka kétségtelenül lejárt. Az állam nem nézheti tétlen nyugalommal az egyesek önérdekének szabad érvényesülését; nem különösen ott, ahol az önérdek az ember lealacsonyitására, a társadalmi ellentétek kiélezésére és a társadalmi béke állandó veszélyeztetésére vezet. Mindez azonban nem jelentheti a verseny megszüntetését, az egyén tisztességes érvényesülésének bárminő korlátozását, hanem csupán a szabadság szabályozását! A XIX. század liberális jelszavait meg kell toldani Kjellen Rudolf jelszavaival: a .kötelesség, a rend és az igazságosság" gal! A gazdasági megújhodás sem képzelhető tehát el verseny, az egyéni érdek érvényesülni engedése nélkül! Ha pedig lesz verseny, akkor közérdek, hogy nemes verseny legyen — ez az országot megmentő verseny! II. Ha a tisztességtelen verseny leküzdése érdekében törvényt akarunk alkotni, az első kérdés, amely megoldást követelve toppan elénk, hogy mikor tisztességtelen a verseny? Mert azt talán mondanunk sem kell, hogy a verseny, az életnek ez a hatalmas princípiuma — a fejlődés motora, — önmagában még nem tisztességtelen valami, még akkor sem, ha küzdelemmé is fokozódik. Nem az elméleti ember szisztematikai és didaktikai érzéke vezet engem, amidőn a tisztességtelen verseny lényegének elhatárolásában látom a legelső megoldandó problémát. Ez a probléma izig-vérig gyakorlati probléma, mert alapos megvilágítása nélkül egy lépést sem tehet a törvényalkotó; és a törvényből eredő