Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 7-8. szám - Két kérdés a Kuria joggyakorlatából

Kereskedelmi Jog visszakövetelheíéséröl intézkedik; ha a hengeranyagra a vételi ügylet megkötése idején, a forgalomban bizonyos irányárak ki is alakultak volna, á hivatkozott törvény rendelkezései az irányárak túllépésének eseteire nem alkalmazhatók. A kérdésben levő vételi ügylet lebonyolítása után a felperes által az alperes ellen a közigazgatási hatóságnál árdrágítás miatt tett feljelentés a jelen pernek a kereseti jogalapon való eldöntésére befolyással nincs, a felebbezési bíróság tehát a jelen pernek, a felperes feljelentése folytán netán folyamatban levő kihágási eljárás befejeztéig kért felfüggesztését a Pp. 234. §-a alapján mellőzhette. Vasúti fuvarozás. 51. Ha a feladó és vasút a fuvarlevélben «eg, hogy a berakást a vasút végzi, ugy állapodtak akkor az ennek hiányosságából eredő kárt a vasuirtik kell viselnie. (Kúria 74/1921. P. IV. sz. — 1921. márczius 3.) Indokok: Alperes a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a per folyamán beismerte, hogy a kár kíméletlen tolatás folytán következett be. A jelen perben efbirált esetekben tehát nincs jelentősége annak, hogy a vasúti kocsik sinösszeköttetéseken és váltókon mentek keresztül és nincs jelentősége annak, hogy a szakértő az ilyen veszélyekre való tekintettel a hordók berakásának melyik módját tekintette czélszerübbnek. Ugyanezért helyesen járt el a felebbezési bíróság, amikor csak azt tette vizsgálat tárgyává, hogy általánosságban, melyik berakási mód felel meg jobban a vasúti szállítás követelményeinek és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnak is alapjául szolgál a felebbezési bíróság által, a szakértői vélemény mérlegelésével, megállapított az a tényállás, hogy a C) és F) alatti jegyzőkönyvekben körülirt hordók berakása szabályszerűen és helyesen történt. Az alperesnek ezzel ellenkező irányú felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. De alaptalan a D) alatti tényálladéki jegyzőkönyv szerinti kár megtérítésében történt ma rasztaiás miatti panasz is: mert az 0. Sz. 59. §. 1. pontja szerint a feladó és a vasút a berakásra nézve a fuvarlevélben külön megállapodhatnak; az ilyen, magába a fuvarozási szerződésbe felvett megállapodással pedig a vasút a berakás kötelezettségét egyenesen magára vállalván, a berakás helyességéért, épen ugy, mint a fuvarozási szerződés alapján őt terhelő többi kötelezettségek teljesítéséért, a vasút felelős; és ilyen esetben nem alkalmazható az árudíjszabás I. B) szakasz A) fejezet V. e) pontja, mely nyilván csak arra az esetre vonatkozhatik, amikor a vasút a berakást a fél helyett nem a fuvarlevélbe felvett megállapodással, hanem azon kivül eső, a fuvarozási szerződés megkötése után előterjesztett kérelem folytán vállalta el; és ha az Ü. Sz. 86, §. 3. pontja a fuvar-, levélbe felvett megállapodás szerint a feladó által teljesítendő berakás hiányosságának következményeit a feladóra hárítja, ebből okszerűen az következik, hogy amikor ugyancsak a fuvarlevélbe felvett megállapodás alapján a vasútnak kellett a berakást végeznie, akkor ai ennek hiányosságából keletkezett kárt a vasútnak kell viselnie. Biztosítás. A biztosítási szerződés akkor van megkötve, ha a bizto 52. w . - . sitó társaság az ajánlatot, annak tartalma értelmében jogadja el. Ha azonban a kiáilitott biztosítási kötvény szövegébe az ajánlattól eltérő feltételek vannak befoglalva, a biztosítási szerződés csak akkor jön létre, ha a biztosítási ajánlatot tevő az ujabb feltételekhez kifejezetten hozzájárult, vagy az ujabb feltételeket tartalmazó és neki kézbesitett kötvényt kifogás és észrevétel nélkül elfogadta és megtartotta. (Kúria 99/1921. P. IV. sz. — 1921. márcz.3.) Indokok: A jelen esetben a biztosító társaság a kiáilitott kötvény főszövegében, a biztosítási szerződés hatályba lépését attól az ujabb feltételtől tette függővé, hogy az első díjrészlet lefizetésekor az ajánlatot tevő még életben legyen. E szerint ezen feltétel kikötése folytán a biztosítási szerződést az ajánlat értelmében megkötni nem volt hajlandó, aminek kifejezést adott az által, hogy a K. T. 472. §. értelmében érvényesen kiköthető, fentebb emiitett uj feltételt a kiáilitott kötvény szövegébe bevette. Az ajánlatot tevő azonban még a kötvény kézbesítése előtt meghalt, azt pedig az iratok szerint nem is állította a felperes, s erre nézve tényállás nincs is megállapítva, hogy néhai F. S. a kötvény kiállítása előtt az említett uj feltételnek a kötvény főszövegébe való felvételéhez hozzájárult. Ennélfogva a biztosítótársaság által ujabban ajánlott feltétel, melynek elfogadásához fűződött a biztosítási szerződés megkötése, néh. F. S. által nem lévén elfogadva, közte és a biztosító társaság közt a biztosítási szerződés létre nem jött. Hiszek egy Istenben, hiszek egv hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen24490. Nyomatott az Országot Központi Köziégi Nyomda Réazvénytiraaaágail Budapeat, VI., Oyir-utcza 40.