Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 5-6. szám

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ : GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m, klr. Igazságügymlnlszter. curlal tanácselnök. SZERKESZTIK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár. ügyved, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre. 200 K. Félévre . . . 100 K. Negyedévre . 60 K. Ezen füzet ára 26 K. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 5-6. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1921. MÁRCZIUS 1-15. Mult számunk — a nyomda hibájából — még a mai viszonyok között is silányabb papíron jelent meg, mint kellett volna. Ezt csak a lap expediálása után vettük észre. Kérjük tehát előfizetőink utólagos szíves elnézését. — Hátralékos előfizetőinket kérjük, hogy az előfizetései dijat postán beküldeni szíveskedjenek. A részvénytársaság és a szövetkezet vagyonváltsága. Irta: Kuncz Ödön. Súlyos betegségben sínylődő gazdasági életünk orvosa — miután a diagnózist a legnagyobb lelkiismeretességgel megállapította — előterjesztette véleményét a gyógyítás módjáról. Az operáczió elkerülhetetlen. A beteg szervezet egy részét fel kell áldozni, mert különben menthetetlenül elpusztul az egész. Aki ma leadja vagyonának egy kis részét, az holnap a megmaradt nagyobb résszel szilárdabb gazdasági helyzetbe fog jutni, mint aminőt neki addigi egész vagyona biztosított. Kristálytiszta logika! Meg kell, hogy értse szuggesztív igazságát nemcsak a közgazda, hanem minden „okos önzéssel" gondolkozó állampolgár is. A pénzügyminiszter ur hatalmas gazdasági programmja nemcsak azért érdemli meg mindenkinek vak bizalmát, mert ellenállhatatlan logikán alapul, hanem azért is, mert olyan ember vállalkozott a keresztül vitelére, aki kitűnő pedagógus, tehát — kiváló államférfiú. Az a pénzügyminiszter, aki a szakemberekkel megtartott konzílium után mindjárt a nagyközönséghez siet és az asszonyok és újság irók kritikáját kéri ki terveinek helyességéről, nagyon jól tudja, hogy a legszebb „pénzügyi terv* is homokra épül, ha megvalósítását nem teszi simává az adózók lelkében kialakuló kedvező atmoszféra a hit, a bizalom és az Önérdek helyes mérlegeléséből fakadó adómorál! Még nem volt soha olyan pénzügyi kampányunk, amelytől annyi'minden ffiggne, mint a mostanitól ; soha nemesebb, emberibb és magasztosabb motívumok nem állottak a rideg „vagyon-elvétel" háta mögött, mint a mostaniénál : a nemzetfentartó középosztály kiemelése borzalmas és reménytelen nyomorúságából és ezzel a magyar kultúrának ismét szóhoz juttatása, az épitő nagy munka meginditása, egyszóval : az ország megmentése, a szó legvelősebb értelmében! Ha minden ugy sikerül, amint azt Hegedűs Lóránt tervezi és amint azt mindnyájan óhajtjuk, — „Magyarország feltámadása" a megvalósulás alakját ölti fel. * * é Ebben a czikkemben nagy vonalakban szeretném nyomon követni a „Vagyonváltságról szóló I. törvényjavaslatának (J) a belföldi részvénytársaságokra és szövetkezetekre vonatkozó intézkedéseit: Í. A részvénytársaság és a szövetkezet vagyonváltságának szabályozásánál a következő általános szempontokat kell figyelembe venni. A váltság alapja nem lehet az alaptőke vagy az üzletrésztőke, mert e társaságok „vagyona" csak a legritkább esetekben szokott egyenlő lenni e tőkék összegével. Az igazságos uűgyo/i-váltságnak tehát a „vagyont" és nem a csak számtanilag szereplő „tőkét" kell megragadni. A váliság minden olyan megvalósítása, amely a vállalatot megfosztja diszponibilis' „üzemtőkéjétől", feltétlenül kerülendő, mert könnyen megölheti a vállalatot; a jövő .adóalanyát." Kell tehát olya n mődot találni, ;imeiy