Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A választott biráskodás

elmi Jog HRZflI JOGGYAKORLAT. Általános. 14. Németországi hitelező részére adóslevél alapján telekkönyvi előjegyzés nem rendelhető el. (Kúria 3641/1920. P. V. sz. — 1920. nov. 9.) Indokok: A német polgári törvénykönyv 873., 883. és 885. §-ai egybevetéséből kitűnően a Németbirodalomban ingatlanságon dologjog telekkönyvi előjegyzés által egyáltalán nem szerezhető, még utólagos igazolás feltétele alatt sem, a jelzálogjog előjegyzése ott csak a jelzálogjog alapítására irányuló személyes (kötelmi) igény biztosítására szolgál és az ily hatályú előjegyzésnek is csak a bíróság ideiglenes intézkedése, a magyar jogbeli zárlat elrendelése vagy az ellenfél engedélye alapján van helye. Abban a tekintetben tehát, hogy a német bíróságok magyarországi hitelező javára olyan adóslevél alapján, mely a jelzálogjog alapítása iránti személyes igényt ki nem mutatja, jelzálogjog előjegyzését megengednék, viszonosság fenn nem áll. Ennélfogva a kérvényhez A. alatt hiteles másolatban és hiteles magyar fordításban csatolt, a jelzálogjog alapítása iránti igényt meg nem alapító adóslevél alapján a jelzálogjog előjegyzését hazai bíróság sem rendelheti cl. 15. Az 1915. évi 3205. M. E. számú rendelet tel a , Haditermény részvénytársaságira, mint alperesre nézve, kötelezően megállapított kivételes hatásköri, illetékességi, eljárási, bizonyítási és felebbvitaii szabályok, törvényes intézkedés hiányában, Kiás alperesekre nem nyerhetnek alkalmazást (Kúria 3033/1920. P. IV. sz. — 1920. decz. 2.) 16. A Kúria állandó joggyakorlata szerint a teljesítés tárgyi vagy gazdasági lehetetlensége esetében nincs jogi akadálya annak, hogy a vevő a kártérítési kérelemre átférhessen. (Kúria 2968/1920. P. IV. sz. — 1S20. decz. 16.) Indokok: A Pp. 188. §-ának utolsó bekezdése szerint a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs, felebbvitelnek nincs helye; és a Pp. 494. §-a szerint azt a kérdést, hogy a felebbezési eljárásban van-e keresetváltoztatás, a 188. §. szerint kell megítélni. De alaptalan a ker. törv. 353. §-ában biztosított választási jog kimerítésének jogkövetkezményeire vonatkozó felülvizsgálati panasz is ; meri a m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a teljesítés tárgyi va'gy gazdasági lehetetlensége esetében nincs jogi akadálya annak, hogy a vevő a kártérítési kérelemre áttérhessen ; ennélfogva, minthogy az alperesek a keresetben eredetileg követelt teljesítésre hajlandóknak nem nyilatkoztak, felperesnek még mindig jogában állott másodsorban a teljesítés meg nem ítélése esetére, az alperesekre nézve különben is előnyösebb kártérítési kérelemre áttérni; a felebbezési biróság tehát a kártérítési kötelezettség megállapításával nem sértette meg a ker. törv. 353. §-ában megadott választási jog gyakorlására vonatkozó jogszabályokat. Árdrágítás. 17. Az a tény egymagában, hogy valaki telepe helyén kívül, ahol fióktelepe részére iparigazolványa nincs, kötött ügyletet, nem teszi a kötött 'jogügyletet érvénytelenné, hanem legfeljebb tparrendészeti kihágást képez. (Kúria 2521/1920. P. IV. sz. — 1920. nov. 24.) Indokok: Az alperes a felebbezési biróság ítéleti tényállását a Pp, fí34. §-ának megfelelően nem támadta meg kifejezetten s így a felülvizsgálati eljárásban ez az Ítéleti tényállás iránytadó. E tényállásból azonban nem állapitható meg, hogy a felperes nyilvánvalóan szükségtelen közbeneső kereskedéssel az eladott áru árának drágulását idézte elő s ennélfogva az alperesnek ily irányú felülvizsgálati panasza alaptalan. Az alperes azt is panaszolja, hogy a NagyKárolyban bejegyzett felperesi czég Budapesten kötötte az alperessel a vételi ügyletet anélkDl, hogy az 1884 : XVII. t. cz. 46. § ának megfelelően Budapesten fióktelepre iparigazolványt szerzett volna. Még ha az alperesnek ez a tényelőadása valónak bizonyulna is, ezen az alapon a felperessel kötött ügyletet érvénytelenség czimén nem támadhatja meg, mivel a fióktelep megnyitásához iparigazolványnak meg nem szerzése iparrendészeti kihágás, aminek elkövetése az- egyébként kereskedelmi jogügylet kötésére jogosított kereskedői czégnek ügyletét nem érvényteleníti.