Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 3-4. szám - A választott biráskodás

3—4 84. Kereskedelmi Jog 31 tok nem egészségesek. Nem feltétlenül osztjuk tehát azt a nézetet, melyet perjcgunkrak egyik legkiválóbb müvelője, Dr. Magyary Oéza vall, hogy t. i. minél fejlettebb a gazdasági élet, annál nagyobb feladatok várnak a választott birói eljárásra,1) Ugy véljük, hogy a fejlett gazdasági élet kívánatossá teszi, hogy a birák a kereskedelmi forgalommal is megismerkedjenek (szakelőadások, gazdasági intézmények tanulmányozása, esetleg néhány havi kötelező kereskedelmi gyakorlat, stb. által), kötelességévé teszi a bírónak, hogy az élet lüktetését állandóan figyelemmel kisérje, ebből a szempontból ajánlatos lehet részben korábban gyakorlati pályán működőit (ügyvédek) birák kinevezése; nem szabad azonban, hogy a gazdaság fejlődésével a választott bíráskodás jelentősége fokozódjék és ami ezzel együtt jár, az állami bíráskodás háttérbe szoruljon. Épp a fejlett gazdasági élet absolut jogbiztonságot igényel és nem nélkülözheti a jogszabályok értelmezésének és alkalmazásának bizonyos állandóságát, következetes joggyakorlat kialakulását, — ami az ötletszerűen összeállított választott bíróságoktól alig remélhető. Dr. Fabinyi Tihamér, aki kiváló, alapos, a kérdés egész anyagát feldolgozó munkát irt a választott bíráskodásról,2) a választott bírás kodás fokozottabb igénybevételét tartja valószínűnek. E mellett szól szerinte elsősorban bíróságaink nagy túlterheltsége és eljárásuknak ebből következő lassúsága. Ebben kétségtelenül igaza is van. Ez azonban csak a háborús restancziák eredménye s bizonyára nem egyéb átmeneti állapotnál, mert az írásbeliség megszüntetése és az uj perrendtartás számos egyéb reformintézkedése megteremtette a gyors bíráskodás előfeltételeit. Kétségtelen, hogy a szénhiány megszűnte s a birák magánviszonyainak, a drágaság okozta bajoknak elmúlása is szükséges volna a bíráskodás gyorsítása érdekében. A választott bíráskodás igénybevételének másik okát Fabinyi a rendkívüli gazdasági viszonyokban látja, melyek jogszabályok merev alkalmazása helyett inkább méltányosság szerint való döntést igényelnek. Ezzel is egyetérthe*) „A választott bírósági eljárás az uj polgári perrendben". Irta Magyary Géza. Jogi dolgozatok a Jogtudomáuyi Közlöny ötven éves fennállásának emlékére. Budapest, 1916. 426. 1. 2) „A választott bíráskodás.* Irta dr. Fabinyi Tihamér. Budapest, 1S20. Szerző kiadása. tünk, habár azt kívánatos állapotnak éppen nem mondhatjuk. Sokkal jobban szeretjük, ha az állami b ró sem ragaszkodik a jogelvek merev alkalmazásához és figyelemoe veszi a méltányosság követelményeit. Épp a rendkívüli viszonyok közepette szeretnők a bírót, mint a perlekedők bizalmának letéteményesét, az állami tekintély utolsó mentsvárát látni, amint a szinte chaotikus gazdasági viszonyok közepette jog és méltányosság szerint igazságot oszt és ezzel elősegíti a viszonyok konszolidálódását. Feltehető, hogy a valutaviszonyok stabilizálódásával a mai állapot megváltozik s az érdekelt felek megnyugvással fognak az állami birósághoz fordulni. Nem emlit Fabinyi egy további okot, nyilván annak kényes természetére való tekintettel, amely pedig manapság nem ritkán vezet választott bíróságok igénybevételéhez. Az okirati illetékek nagy mértékben való felemelése hozza- magával, hogy az ügyletkötő felek'gyakran nem mutatják be szerződéseiket illetékkiszabás végett s ugyanabban a szerződésben válásztott bíróság illetékességét kötik ki, hogy ilykép lehetőleg elkerüljék a szerződésnek közhatóság elé kerülését és ennek következtében illeték, ül, bírság kiszabását. Uyképen a választott bíróságok a kincstár megkárosításához is hozzájárulnak, ami ismét csak amellett szól, hogy ennek az intézménynek fejlődése nem kívánatos. Teljesen egyetértünk Fabinyival, midőn az állandó választott bíróságoknak az alkalmi választolt bíróságokkal szemben mutatkozó előnyeire utad. Nem mellőzhetjük azonban azon megjegyzést, hogy ezek tulajdonkép nem is választott bíróságok és éppen ebben rejlenek előnyeik. Itt a fél csak egy állandó listából választhat ki néhány bírót — szabad választásról tehát nem lehet szó — s így oly egyének ítélkeznek,. kik a szükséges gyakorlattal birnak és kik az Ítélkezésben bizonyos következetességgel járnak el s így állandó joggyakorlat kifejlődését teszik lehetővé. Bizonyos fokig exponált a helyzetük, s így a felelősség súlyát jobban érzik, mint ad hoc választott bíró, sőt a tözsdebirót joggyakorlatunk\közhivatalnoknak tekinti, kire a Btk. 461. §-a is alkalmazandó. Az ijyen'állandó választott biróságok/.ha a törvényhozás által bizonyos külön szabályozást nyernek, voltaképen állami szakbiróságokká válnak. Ezeknek korlátolt számban való létesítése