Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 15-18. szám

A HITELJOQ MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ : GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ ny. m, klr. Igazságügymlnlszter. curlal tanácselnök. SZERKESZTIK Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár. ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre. 200 K. Félévre . . . 100 K. Negyedévre . 50 K. Ezen füzei ára 25 K. TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM 15-18.8Z. MEGJELENIK MINDEN HÓI-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1921. SZEPTEMBER 1-15 A „szerencsés megérkezés" fenntartá­sának jogi jelentőségéről. Irta: Dr. Szladits Károly, egyetemi tanár. A kőzépeurópai nemzetközi közvetítő ke­reskedelem szokásai a német kereskedelemből indultak ki. A német kereskedelmi nyelvből származó szerződési kikötések és záradékok jogi jelentőségének elbírálásánál tehát azoknak a német kereskedelmi szokásokban kifejlődött értelmét mindenesetre különös figyelemmel kell kisérni. Ilyen eredetű a „glückliche Ankunft vor­behalten" záradék is szállítási szerződéseknél. A „szerencsés megérkezés" záradékának értelmezésére nézve is tehát irányadó jelentő­ségű az a felfogás, amely a német birodalmi birói gyakorlatban fejlődött ki. Ennek vizsgá­lata előtt azonban kíséreljük meg a kikötés jogszerkezeti minősítését. A „szerencsés megérkezés" fenntartásával — mint más felszabadító záradékokkal — az eladó felelősségét feltételessé kívánja tenni. Vagyis: felszabadulását köti ki azon feltétel be­állta esetére, ha a máshonnan szállítandó árut megérkezése előtt baj éri. Ez más szóval kocz­kázatátháritás. Az eladó felelősségmentességet köt ki magának lehetetlenülés esetére, ugy, hogy nem is tartozik magát exculpálni. Nyil­vánvaló tehát, hogy a záradék csak olyan kö­telemre, illetőleg a kötelemnek olyan stádiu­mára alkalmazható, amelyben a lehetetlenülés egyáltalában szóba jöhet. Ez a logikai levezetés mutatja, hogy a záradék tiszta fajlagos kötelemre nézve mind­addig tárgytalan, amig a szolgáltatás tekinte­tében nem állott be a konczentráczió. az egye­diesftés. Genus perire non censetur. Lehetet­lenülésről és koczkázatátháritásról fajlagos kö­telemnél szükségképen csak attól fogva lehet beszélni, amikor a kötelemben a felelősség egyedi tárgyra korlátozódott. Ez pedig törvény szerint csak akkor áll be, ha az adós a maga részéről mindent megtett a teljesítésre, neve­zetesen helyközi vételnél az áru feladásával. Szerződésileg természetesen a konczentráczió már korábbi időpontra, másnemű egyediesitési módra is kiterjeszthető. (A fajkötelem konczen­trácziójáról 1. Grosschmid: Fejezetek II. köt. 1013. 1.) Ellenben zárt fajlagos kötelem esetében a záradéknak meg van az alkalmazhatósága kon­czentráczió előtt is, mert az adós bizonyos mértékben az egész zártíajért felelős. (1. Gros­schmid: Fejezetek, I. köt. 2. kiadás 615. 1.) Ezen elméleti megállapítások előrebocsá­tása után lássuk a „szerencsés megérkezés* fenntartásának gyakorlati érvényesülését a német judikaturában. Az első kérdés, hogy milyen események beállta esetére mentesíti a záradék az eladót ? A német bíróságok e részben abból a szabályból indulnak ki, hogy a záradék csak a szállítás veszélyei ellen óvja njeg az eladót, így Plum (Der Einfluss des Krieges auf schwe­bende Liefervertráge. Juristische Wochenschrift 1917., 948. 1.) idézi a következő jellemző ese­tet: „Die Klausel „glückliche Ankunft vorbe­halten" hat nach „Recht" 1916. S. 78. Nr. 121; nicht díe Bedeutung, dass der Verkáufer von der Lieferung frei wird, wenn ihm die Einfuhr der für die Lieferung bestimmten Wa­ren infolge irgendwelcher Massregeln der feind­lichen oder neutralen Lánder oder aus anderen Gründen nicht möglich ist. Mit der Vertrags­bestimmung „glückliche Ankunft vorbehalten" will sích der Verkáufer in der Regei gegen die Gejahren des Transports bei der Einfuhr der Waren schützen." Későbbi esetekben ugyan a záradék alá

Next

/
Thumbnails
Contents