Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám - A munkavállalók nyereségben részesitése

96 Kereskedelmi Jog 11—12. sz. Ekként az alperes által bizonyítani kivánt az a körülmény, hogy a hajóállomások parancsnokai és a szomszédos városok „nemzeti tanácsai" az uszálynak Újvidékről Budapestre továbbítását megakadályozták, az ügy eldöntésére befolyással nem bírván, a bizonyítás mellőzésével a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. Végül súlytalan az alperes által felhozott az a körülmény is, hogy a lefoglalás már a fegyverszünet megkötése után történt, amikor ellenséges hadicselekmények már helyt nem foghattak; mert a biztosítási feltételek nem korlátozzák az alperes felelősségét az olyan károkra, amelyek a hadijog és a nemzetközi jog szabályainak betartása mellett keletkeztek. Vasúti fuvarozás. 71. Az árunak fuvarozás végeit a vasúton történt feladását csak a fuvarlevél s a feladó vevény kiállítása bizonyítja, de nem az átvételi elismervény is, ameEyiyel a vasút csak a fuvarozandó árunak nála történt elhelyezését tanúsítja. A vevő tehát oly esetben, ha a vételár fizetésének feltételeként a fuvarozás végetti feladás köttetett ki, a fuvarlevél vagy a feladó vevény bemutatása nélkül a vétel árt kifizetni nem tartozik. (Kúria 927/1921. Rp. IV. sz. — 1921. április 14.) Indokok: (Mint fejben . ..) Minthogy azon* ban felperes az alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy a keresetben megjelölt kötés feltételei szerint az áru Debreczen-Péterfia vasúti állomáson részére feladandó volt s minthogy az általa B) aiatt csatolt levél tartalma szerint ezt az ügyletet a köztük fennálló szokásra való utalással kötötték, a 3., 4. alatti levelek szerint pedig a köztük korábban létrejött ügyletek tekintetében az volt a gyakorlat, hogy alperes szállítási kötelezettségének igazolása czéljából csak vasúti elismervényeket mutatott be s felperes ezek ellenébea a nem vitás tényállás szerint a vételárat kifizette, nincs elfogadható alapja annak a felperesi érvelésnek, hogy alperes a keresetében megjelölt vételi ügylet tekintetében a vasúti elismervények bemutatása ellenében teljesítendő fizetést nem igényelhetett. Helyesen állapította meg tehát a másodbiróság, hogy felperes a vételár kifizetésének megtagadásával alperesnek az ügylettől való elállásra jogos okot szolgáltatott s igy a nem teljesítésből származtatott kárának megtérítését alperestől nem követelheti. 72. „Más drágaságok" kifejezés alatt mindazokat a tárgyakat kell érteni, amelyek méretükhöz és súlyukhoz képest akár anyaguknál, akár kidolgozásuknál és elkészítésük módjánál, vagy más tulajdonságuknál fogva, egyéb tárgyakhoz viszonyítva, különösen értékesek s amelyeket éppen ez oknál fogva, közönséges életfelfogás Is drágaságoknak tekint. A közönséges életfelfogás szerint a perzsa szőnyeg általában véve drágaságnak nem tekinthető. (Kúria 591/1921. P- IV. sz. — 1921. április 21.) Indokok: (Mint fejben . ..) Következésképen valamely perzsaszőnyeg, az imént előadottakhoz képest drágaságnak csak abban az esetben volna minősíthető, ha az méretéhez és súlyához képest anyagánál vagy netáni különleges kidolgozási módjánál avagy valamely rnás különleges tulajdonságánál fogva egyéb tárgyakhoz viszonyítva, nagy értékkel birna. Az irányadó tényállás szerint a jelenlegi esetben egy 27 kilogramm sulyu, tehát nyilnyilvánvalóan nagyobb méretű és jelentékeny sulyu perzsaszőnyegről van szó, amely fuvarozás czéljából, 1919. évi január hó 31-én történt feladása idején 15.0C0 K értékkel birt. Ez az értékösszeg, a most jelzett időben fenforgott általános értékviszonyokra is figyelemmel, a szőnyegnek jelzett méretéhez és súlyához képest nem képez olyan nagy értéket, hogy a kérdéses szőnyeg pusztán ennél az értékénél fogva, egyéb tárgyakhoz s ezeknek akkori értékéhez viszonyítva, a közönséges életfelfogás szerint drágaságnak minősíthető lenne. Váltó. 73. A váltótörvény 3. §-a 5. pontjában a váltó egyik lényeges kellékéül megkívánja a kibocsátó név- vagy czégaláirását. A váltó előlapján előforduló névirás érvényes kibocsátói aláírásnak tekintendő, ha a váltó tartalmából kétségtelenül kitűnik, hogy a névaláírás az íntézvényezetthez szóló felhívásra vonatkozik. Evégett pedig szükséges, hogy a név a szöveg aiatt álljon, vagy legalább a szöveg alatt kezdődjék. (Kúria 542/1921. P. IV. sz. — 1921. ápr. 14.) Indokok: (Mint fejben . . .) A jelen ügyben kibocsátóként perelt I. r. alperes neve a kereset alapjául szolgáló váltón az íntézvényezetthez szóló felhívás szövege alatt áll; és ennek az aláírásnak kibocsátói minőségét nem ronthatja le az a körülmény, hogy ez az aláírás nincs közvetlenül a szöveg alatt, hanem az csak K. A. neve után, ez alatt áll; mert K. A. az a személy, aki a váltón intézvényezettnek van megjelölve és igy az ő nevének minden hozzáadás nélkül a váltóra történt irása nem kibocsátói aláírásnak, hanem a váltótörvény 21. §. 3. bek. értelmében elfogadásnak tekintendő. Ennélfogva és mert nincs tényként megállapítva, hogy oly megállapodás jött volna létre, mely szerint K. A.-nak kellett volna a váltót kibocsátóként, I. r. alperesnek pedig más váltókötelezettként aláírnia; alaptalan a lényeges kellékül előirt kibocsátói aláírás hiányzására vonatkozó felülvizsgálati panasz. 2i90!. Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapest, VI., Gyár-utcza 40.