Kereskedelmi jog, 1921 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1921 / 11-12. szám - A szovjetadósságok

11-12. sz. Kereskedelmi Jog 89 azonban kivételeket is enged a szabályozás. Az érdekelt felek biróság és pedig gazdasági szakértőülnökökkel eljáró külön biróság, a kerületi gazdasági biróság előtt a diktatúra alatti ügyleteik felülvizsgálását kérhetik. A biróság a méltányosság szerint fog eljárni, ezt a rendelet kifejezetten biztosítja s a méltányosság bölcs szabályai alapján az ügylet tartalmát módosithatja, az ügyletet érvényben tarthatja vagy érvénytelennek nyilváníthatja s akként rendezheti a dolgokat, amint a méltányos igazságszolgáltatásnak megfelel. Különleges szabálya a rendeletnek, hogy azt a túlságos hasznot, amit a diktatúra az üzemeknek s üzleteknek társadalmi árkülönbözet stb. czimén engedett, vissza kell fizetni, ebből táplálja az állam a diktatúra felszámoló gazdasági szerveinek vagyontömegét. Általában nem kifogásolhatja a vállalat tulajdonosa a diktatúra idejébe a munkabér czimén törtónt folyósításokat sem, abból az okból, hogy akkor a szükségesnél több munkást alkalmaztak nála, hogy a munkások nem dolgoztak, hogy munkásait máshova dirigálták el, nem kifogásolhatja azokat a hitelfolyósításokat sem, amelyeknek összegét a vörös hadseregbe vagy vörös őrségbe bevonult munkásaik vagy ezek családtagjai munkabérére, hadisegítségére, munkabérmegtéritésére vagy más hasonló czélokra használtak fel. Amíg a rendelet látszólagos kegyetlenséggel végez a vállalatokkal — d«Pcsak látszólag, mert aranytálczán nyújtja nekik a biró legmesszebb menő méltányosságát, — addig a Vörös Kereszt gránáttól mentesítő zászlaját húzza fel arra a szerény épületre, amelyben a könyörületesség, az emberszeretet, a művészet s tudomány lakik, mondván, hogy közjótékonysági, emberbaráti, tudományos és művészeti intézményekkel szemben a diktatúra szerveinek cselekményeiből, intézkedéseiből vagy mulasztásaiból s az akkor törtónt szállításokból, hitelfolyósításokból kifolyóan követeléseket támasztani nem lehet. Külön rendeletet bocsátott ki a minisztérium a népköztársaság s a tanácsköztársaság idejében létrejött olyan közszállitás- és közmunkaszinezetü ügyletekről, amelyeket nem az alkotmányos állam törvényes szervei, hanem a forradalmi kormányok s egyéb szervezetek létesítettek. Ezek tekintetében a rendelet azt mondja ki, hogy ezeket az ügyleteket szigorú felülvizsgálatnak veti alá s az állam, a törvényhatóság, a község csak akkor s addig a határig fizet, ha s ameddig az ügylet, a szállítás érdekében állott, szükséges volt s vagyoni előnyhöz jutását eredményezte. Szigorú felülvizsgálatnak veti alá a rendelet a forradalmi időkben létrejött intellektuális, irói, művészi stb. megbízásokat is s azt rendeli ezeknél vizsgálni, nem ütköztek-e jogszabályba, jóerkölcsbe ós összeegyeztethetők-e az állam, a hatóságok czéljával, rendeltetésével, jellegével. Az érintett szabályok szerint tehát de jure nem le3z elismerhető a vörös hadsereg részére történt municziószállitás fejében támasztott sok száz milliós követeléstömeg, illetőleg csak abban a csekély részében lesz elismerhető, ami abból az alkotmányos magyar állam birtokába jutott; nem lesz elismerhető a gazda követelése, ha a vörös katonáknak gabonát adott. A negáczióból eredhető sérelmek orvoslása legfeljebb a rendelet által biztosított, erősen körülhatárolt, igazságos esetekben nyújtható segitő akczióval remélhető, ha az orvoslás elmaradása a hazai közgazdasági életet súlyosan érintené. De csak természetes, hogy az alkotmányos magyar állam a vörös iadseregért jogi felelősséget nem vállalhat. A szovjethagyatók legfontosabb részének rendezésénél is abból indult ki tehát a kormányzat, ami kiindulópontja volt már számos ily dolgot rendező rendeletében, hogy az állam csak az orvos tisztét vállalja, de nem a bankárét. Sokan fogják ezért szidni az államot. De ha mást nem, egyet elér ezzel az alkotmányos állam ; valahogy ezzel is elrettent minden felforgató irányzattól, mondván : vigyázzatok, a mámor után a számla jön s Carlyle mondásával fojtja bele a szót az átkozódóba: „Nem szólhatsz vagy nem tehetsz egyetlen hazugságot, amely hosszabb vagy rövidebb keringés után vissza ne térne, mint egy a természet valódiságára kiállított váltó s ott be ne mutathatnák kifizetéa végett ezzel a válasszal: nem fizettetik ki !" SZEMLE. Hátralékos — néhány — előfizetőnket az előfizetési dij szíves beküldésére kérjük, nehogy a lap továbbküldése beszüntettessék. A budapesti egyesitett városi vasutak ügyében kiadott 3233/921. M. E. számú kormányrendelet az érdekeltek körében nagy megütközést keltett. És ha csak a rendeletet nézzük, kétségtelen, hogy igen sok jogi különlegességet találunk benne. A rendelet egyszerűen közkereseti társaságnak minősít hat részvénytársaságot; ennek a maga csinálta közkereseti társaságnak azonban nyomban elrendeli a felszámolását; ki is rendeli a felszámolóbizottságot, amelynek tagjai tulnyomórészben miniszteri kinevezettek; elrendeli, hogy a felszámolás alatt álló közkereseti társaság kössön méltányos megegyezést a fővárossal a területhasználati dijak tárgyában; kimondja, hogy a közkereseti társaság ellen 1919. aug. 7. előtt keletkezett kötelezettség alapján fellépni nem lehet stb. Nézetünk szerint erről a rendeletről kritikát mondani csak akkor lehet, ha ismerjük azt a helyzetet, azokat a viszonyokat, amelyeket a vasutvállalatok erőszakos egyesítése teremtett. Tudjuk, hogy a Károlyi-forradalom