Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 9-10. szám - A nemzetközi tartozások a békeszerződés javaslatában [2. r.]

KERESKEDELMI J A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. ALAPÍTÓ GRECSÁK KÁROLY ny. m, klr. Igazságügyminiszter. FÖ8ZERKE3ZTÖ: FELELŐS SZERKESZTŐ: BUBLA FERENCZ Dr. SZENTÉ LAJOS curlai tanácselnök. ügyvéd. FŐMUNKATÁRS : Dr. KUNCZ ÖDÖN egyetemi tanár. Előfizetési ár: Egész évre . 120 K. Félévre .... 60 K. Negyedévre. . 30 K. Egy füzet ára . 12 K. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM 9 -10. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1920. MÁJUS 1-15. Előfizetőinkhez. A nyersanyaghiány és drágulás talán egy irányban sem öltött oly horribilis méreteket, mint a papirban. 1919. október óta, midőn lapunkat újból megjelentettük, a lap annyira megdrágult, hogy lehetetlen többé az előfizetés gyökeres revíziója nélkül megjelenni. — Hogy a megjelenés lehetővé tétessék, kénytelenek vagyunk a lap előfizetési diját évi 120 koronában megszabni. A Kereskedelmi Jog előfizetési dija tehát május 1-től kezdve: egész évre 120 korona fél évre 60 korona. Kérjük t. előfizetőinket, hogy az okokat méltányolva, bennünket továbbra is támogatni, azokat pedig, akik már előfizettek, hogy az előfizetési dijat a megfelelő időre kiegészíteni méltóztassanak. A „Kereskedelmi Jog" kiadóhivatala. A nemzetközi tartozások a békeszerződés javaslatában. Irta: Dr. Görög Frigyes ügyvéd, a Pénzintézetek Országos Egyesülése főtitkára. II. Vitás kérdések. Ha igaz az, hogy a magyar közgazdának kevés lelki gyönyörűsége telik a békeszerződés gazdasági rendelkezéseiben, ugy nem kevésbé igaz, hogy a jogász rendszerető elméjének valóságos gyötrelem behatolni abba a rendszertelenségbe, amely a javaslat intézkedéseiben megnyilvánul. A legéletbevágóbb kérdések körének csak egy-egy szegmentuma van szabályozva, a többi az olvasó fantáziájára, eufonikusabban : a jogász értelmező munkájára van bizva. Anélkül, hogy a kazuisztika útvesztőjébe tévednénk, az alábbiakban néhány oly vitás kérdéssel óhajtunk foglalkozni, amelyek gyakorlatilag a legnagyobb jelentőségűek. 1. Miképen egyenlitendők ki a nemzetközi tartozások az esetben, ha az entente-állam nem optál a clearingszerü iebonyolitás mellett? A kérdés azért merül fel, mert a fizetések valuiájára és az átszámítási kulcsra vonatkozó rendelkezés a 231. §. d) pontjában foglaltatik, ez a §. pedig az államközi clearingbe eső követelésekről intézkedik. így az a szabályozás, amely a nemzetközi tartozásoknak az ententeállam valutájában békeparitás szerint történő fizetését rendeli, látszólag kizáróan az esetre vonatkozik, ha a követelések a clearingbe esnek. A kérdés eldöntésénél figyelembe veendők a következők: A tervezet 232. §-a az ententeállamok területén lévő és magyar állampolgárokat megillető „javak, jogok és érdekek" likvidálásáról rendelkezik, aminek lényege az, hogy ezeket az értékeket az entente-állam a maga részére igénybe veheti és az esetben azok ellenértékével jóvátételi számlánkat ismeri el. mig kisajátítást szenvedő állampolgárainkat kötelesek vagyunk kártalanítani. E szakaszra