Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése

58 Kereskedelmi Jog 5—6. ez. 27. Az oly nagyfokú rázkódtatás, mely a vasúti kocsik tolatása közben a kocsiban szállított ló elesését és oly zuzódásokat okozhat, amelyek következményekép a ló elhullhat, a rendes tolatással járó rázkódást meghaladja, az ily tolatás tehát csakis nagyfokú gondatlanság következménye, amely az U. 8z. 86. §. 3. pontja alapján a vasút vétkességét s ebből folyóan feltétlen kártérítési felelősségét megállapítja. (Kúria 1081/1919. P. IV. sz. — 1920. január 28.) Magyar kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A megállapított tényállás szerint a kőbányai állomáson a tolatás durva módon történt, olyként, hogy az annak folytán beállott rázkódtatás következtében a felperesnek, a tolatott kocsiban szállított egyik lova fejével a kocsi falához ütődve elesett, majd újból lábra állítva, az ismételt erős tolatás által okozott erős rázkódás folytán újból elesett s a zúzódások folytán többé fel sem kelt és az ut további folyamán elhullott. Az oly nagyfokú rázkódtatás, amely a vasúti kocsik tolatása közben a kocsiban szállított ló elesését és oly zúzódások megtörténtét okozhatja, amelynek következményekép a ló elhullhat, a rendes tolatással járó rázkódást kell meghaladnia, az ily tolatás tehát csakis nagyfokú gondatlanság következménye, amely az Ü. Sz. 86. §. 3. pontja alapján a vasút vétkességét s ebből folyóan feltétlen kártérítési felelősségét megállapítja. A felebbezési bíróság által megállapított durva és nagyfokú rázkódtatást előidézett tolatás tehát a vasúti alkalmazottak nagyfokú gondatlan eljárásából folyóan a vasút terhére eső vétkességet állapítván meg, nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy jelen esetben a V. Ü. Sz. 86. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a V. Ü. Sz. 86. §. (1) 5. és 6., továbbá a (2) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazhatóknak nem találta és az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. A megállapított tényállásból egyúttal következik az is, hogy a kérdéses ló elhullása annál kevésbé hozható összefüggésbe a lónak a vasúti kocsiban miként történt elhelyezésével, mert az állatorvosi főiskolának, a rendelkezésre álló tényadatok alapján adott szakvéleménye szerint, nincsen alap arra a feltevésre, hogy a ló elhullásának előidézésében a fej megkötésének szerepe volt volna. Ennélfogva a vasúti állatdijszabás 48. §. (6.) pontjában foglalt rendelkezésre alapított felülvizsgálati panasz sem helytálló. 28. A vasút alkalmazottainak vétkes gondatlansága folytán tévesen irányitott benzintartály a katonai hatóság rendelkezése alá kerülvén 8 az által elrekviráltatván, a vasút az ebből előállott teljes kárt az Ü. Sz. 95. §-a értelmében megtéríteni tartozik. (Kúria 1095/1919. P. IV. sz. — 1920. január 28.) A magyar Kurta: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és végrehajtás terhével kötelezi, hogy a felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és az alperes felülvizsgálati kérelmében, valamint a felperes válasziratában helyesnek elismert, tehát a Pp. 534. §. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint: A „Vacuum Oil Company" részvénytársaság az almásfüzitői állomáson 1915. évi szept. hó 4-én egy tartály petróleum-benzint adott fel a felperes czimére a budapesti Ferencz József-laktanya vasúti állomásra leendő fuvarozásra és ott a felperesnek leendő kiszolgáltatás végett, a lecsapoló készülékkel együtt 10468 kor. értékben. E küldemény Budapestre meg is érkezett, a megérkezésről azonban a felperes nem értesíttetett, neki a szállítmány ki nem adatott, hanem az a vasúti alkalmazottak elnézéséből, mint üres tartálykocsi előbb a Budapest-Ferenczvárosi vasúti állomásra, onnan Szolnokra vitetett. Szolnokon pedig a katonai hatóság rendelkezése alá került és ennek a rendelkezése alapján — mint üres tartálykocsi — Galicziába, Nadvornóra, az üres tartálykocsik gyűjtőhelyére vitetett, a honnan Stanislauba szállíttatván, ott a katonai hatóság által — az alperes előadása szerint — rekvirálta tott. E tényállás szerint az alperes vasút alkalmazottai a szállítmány Budapestre érkezésekor sem a rakbárczát, sem a kísérőlevelet nem nézték meg gondosan, a petróleum-benzinnel megtöltött tartálykocsit pedig üres tartálykocsinak nézték s azt nem rendeltetési helyére, hanem tévesen az útirányon kívül eső helyre irányították és midőn emiatt a kocsiszolgáltatásnak akadálya merült fel, az alperes vasút erről a felperest nem értesítette. Ennek következménye volt aztán az, hogy a kocsi elhurczoltatott és olyan helyre került, ahol azt — az alperes állítása szerint — a katonai hatóság rekvirálta.. A vasút azonban mindezt kellő gondosság mellett elháríthatta volna s így a Kúria a vasúti kocsi elhurczolását — ellentétben a felebbezési bíróság álláspontjával — a vasúti alkalmazottak vétkes gondatlanságának minősiti. Az üzletszabályzat 95. §-a értelmében azonban a vasút a vétkes gondatlansága folytán keletkezett károkat köteles megtéríteni. Az alperesnek az üzletszabályok rendelkezéseinek megsértése miatt tett felülvizsgálati panasza tehát alaptalan ; miért is, mellőzve a felebbezési bíróság jogi érvelését, az alperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani és a felperes felülvizsgálati költségeinek viselésében el kellett marasztalni. 81681, Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Bud8F«=r v:., -T-" HWM W.