Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 5-6. szám - A szoczializált vállalatok vagyoni rendezése

58 Kereskedelmi Jog 5—6. ez. 27. Az oly nagyfokú rázkódtatás, mely a vasúti kocsik tolatása közben a kocsiban szállított ló elesését és oly zuzódásokat okozhat, amelyek következményekép a ló el­hullhat, a rendes tolatással járó rázkódást meghaladja, az ily tolatás tehát csakis nagyfokú gondatlanság következ­ménye, amely az U. 8z. 86. §. 3. pontja alapján a vasút vétkességét s ebből folyóan feltétlen kártérítési felelőssé­gét megállapítja. (Kúria 1081/1919. P. IV. sz. — 1920. január 28.) Magyar kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A megállapított tényállás szerint a kőbányai állomáson a tolatás durva módon történt, olyként, hogy az annak folytán beállott rázkódtatás következtében a felperesnek, a to­latott kocsiban szállított egyik lova fejével a kocsi falához ütődve elesett, majd újból lábra állítva, az ismételt erős tolatás által okozott erős rázkódás folytán újból elesett s a zúzó­dások folytán többé fel sem kelt és az ut to­vábbi folyamán elhullott. Az oly nagyfokú rázkódtatás, amely a vasúti kocsik tolatása közben a kocsiban szál­lított ló elesését és oly zúzódások megtörtén­tét okozhatja, amelynek következményekép a ló elhullhat, a rendes tolatással járó rázkó­dást kell meghaladnia, az ily tolatás tehát csakis nagyfokú gondatlanság következménye, amely az Ü. Sz. 86. §. 3. pontja alapján a vasút vétkességét s ebből folyóan feltétlen kár­térítési felelősségét megállapítja. A felebbezési bíróság által megállapított durva és nagyfokú rázkódtatást előidézett tola­tás tehát a vasúti alkalmazottak nagyfokú gon­datlan eljárásából folyóan a vasút terhére eső vétkességet állapítván meg, nem sértett jog­szabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy jelen esetben a V. Ü. Sz. 86. §. utolsó bekezdésé­ben foglalt rendelkezés alapján a V. Ü. Sz. 86. §. (1) 5. és 6., továbbá a (2) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazhatóknak nem találta és az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. A megállapított tényállásból egyúttal kö­vetkezik az is, hogy a kérdéses ló elhullása annál kevésbé hozható összefüggésbe a lónak a vasúti kocsiban miként történt elhelyezésé­vel, mert az állatorvosi főiskolának, a rendel­kezésre álló tényadatok alapján adott szak­véleménye szerint, nincsen alap arra a felte­vésre, hogy a ló elhullásának előidézésében a fej megkötésének szerepe volt volna. Ennél­fogva a vasúti állatdijszabás 48. §. (6.) pont­jában foglalt rendelkezésre alapított felülvizs­gálati panasz sem helytálló. 28. A vasút alkalmazottainak vétkes gondatlansága foly­tán tévesen irányitott benzintartály a katonai hatóság ren­delkezése alá kerülvén 8 az által elrekviráltatván, a vasút az ebből előállott teljes kárt az Ü. Sz. 95. §-a értelmé­ben megtéríteni tartozik. (Kúria 1095/1919. P. IV. sz. — 1920. január 28.) A magyar Kurta: Az alperest felülvizsgá­lati kérelmével elutasítja és végrehajtás terhé­vel kötelezi, hogy a felperesnek felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és az alperes felülvizsgálati kérel­mében, valamint a felperes válasziratában he­lyesnek elismert, tehát a Pp. 534. §. első be­kezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint: A „Vacuum Oil Company" részvénytársa­ság az almásfüzitői állomáson 1915. évi szept. hó 4-én egy tartály petróleum-benzint adott fel a felperes czimére a budapesti Ferencz József-laktanya vasúti állomásra leendő fuva­rozásra és ott a felperesnek leendő kiszolgál­tatás végett, a lecsapoló készülékkel együtt 10468 kor. értékben. E küldemény Budapestre meg is érkezett, a megérkezésről azonban a felperes nem érte­síttetett, neki a szállítmány ki nem adatott, hanem az a vasúti alkalmazottak elnézéséből, mint üres tartálykocsi előbb a Budapest-Ferencz­városi vasúti állomásra, onnan Szolnokra vitetett. Szolnokon pedig a katonai hatóság ren­delkezése alá került és ennek a rendelkezése alapján — mint üres tartálykocsi — Galicziába, Nadvornóra, az üres tartálykocsik gyűjtőhelyére vitetett, a honnan Stanislauba szállíttatván, ott a katonai hatóság által — az alperes elő­adása szerint — rekvirálta tott. E tényállás szerint az alperes vasút alkal­mazottai a szállítmány Budapestre érkezése­kor sem a rakbárczát, sem a kísérőlevelet nem nézték meg gondosan, a petróleum-benzinnel megtöltött tartálykocsit pedig üres tartálykocsi­nak nézték s azt nem rendeltetési helyére, hanem tévesen az útirányon kívül eső helyre irányították és midőn emiatt a kocsiszolgál­tatásnak akadálya merült fel, az alperes vasút erről a felperest nem értesítette. Ennek következménye volt aztán az, hogy a kocsi elhurczoltatott és olyan helyre került, ahol azt — az alperes állítása szerint — a katonai hatóság rekvirálta.. A vasút azonban mindezt kellő gondosság mellett elháríthatta volna s így a Kúria a vas­úti kocsi elhurczolását — ellentétben a feleb­bezési bíróság álláspontjával — a vasúti alkal­mazottak vétkes gondatlanságának minősiti. Az üzletszabályzat 95. §-a értelmében azonban a vasút a vétkes gondatlansága foly­tán keletkezett károkat köteles megtéríteni. Az alperesnek az üzletszabályok rendel­kezéseinek megsértése miatt tett felülvizsgálati panasza tehát alaptalan ; miért is, mellőzve a felebbezési bíróság jogi érvelését, az alperest felülvizsgálati kérel­mével el kellett utasítani és a felperes felül­vizsgálati költségeinek viselésében el kellett marasztalni. 81681, Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Bud8F«=r v:., -T-" HWM W.

Next

/
Thumbnails
Contents