Kereskedelmi jog, 1920 (17. évfolyam, 1-22. szám)

1920 / 9-10. szám - Fix ügylet

1916. évi szeptember 9-én hadiszolgáltatás czéljaira igénybe vette. Figyelemmel arra, hogy az alperes vasút e rekvirálást sem elő nem idézte, sem el nem háríthatta és hogy a felperest e rekvirálásból netán ért, vagy érhető károsodás az alperes vasútnak sem szándékos eljárásából, sem vétkes gondatlanságából nem keletkezett: helyes és nem sért anyagi jogszabályt a íelebbezési bíróságnak az a döntése, mely szerint a felperest az alperes ellen irányuló kár térítés iránti követelésével elutasitotla s igy a felperesnek az anyagi jogszabály megsértése miatt tett felülvizsgálati panasza nem alapos. Nem találta alaposnak a magyar Kúria a felperesnek azt a felülvizsgálati panaszát sem: hogy az alperes kártéritési kötelezettsége azon az alapon is megállapítandó lett volna, mert az alperes nem gondoskodott arról, hogy a rekviráló hatóság a térítési összeget kifizesse ; meit az alperest, mint fuvarozót, erre sem az üzletszabályzat, sem az 1912 : 68. t.-cz. rendelkezései nem kötelezik. A kereseti igénynek az a jogalapja pedig, ! hogy az alperes a rekvirálásról a felperest elkésetten értesítette és annak a térítés érvényesítéséhez szükséges elismervényt ki nem szolgáltatta s igy az e mulasztásából eredő kárért felelős, ezúttal elbírálás tárgyává tehető nem volt, mert a felperes térítés iránti igényének az illetékes hatóság részéről való eldöntése nélkül nem állapitható meg, hogy a felperesnek kára egyáltalán merült-e fel, vagy nem? Biztosítás. 56. Alperes s tíz évre kötött kárbiztositási szerződést ké* év eltelte után egyoldalulag felbontván, vitássá vált, hogy alperesnek ehhez joga volt-e, vagy sem, ilietve, hogy a biztosítási szerződés az egyoldalú felbontás daczára fennáll-e, vagy sem ? Erre való tekintettel helyesen mondó ta ki a felebbezési bíróság hogy a felperes jogállapota az alperessel szemben bizonytalanná vált. E bizonytalanság megszüntetése végett tehát a felperesnek szüksége van arra, hogy a felek közötti jogviszony fennállása bíróilag megállapittassék. (Kúria 1872/1919. P. IV. sz. — 1920. márcz. 10.) Indokok: Mint fejben ,. . Nem helytálló ezzel szemben az a felülvizsgálati érvelés, hogy felperesnek módjában áll más társasággal uj biztosítási szerződést kötni, vagy pedig a kárt bevárni es ez után az alperes ellen marasztalás iránti keresetet indítani. Nem helytálló pedig azért, mert amenynyiben a szerződés felbontása jogellenes volt, ugy a felperesnek jogában áll e szerződéshez ragaszkodnia és nem lehet tőle azt követelnir hogy más társasággal, esetleg terhesebb díjfizetési módozatok mellett, uj biztosítási szerződést kössön; ha pedig jogai előzetes megállapítása nélkül a kár bevárására szorítkoznék, jogállapota addig is bizonytalan maradna. De alaptalan az ügyérdemében a szerződés fennállásának megállapítása ellen irányuló panasz is : mert a K. T. 482. §-ának parancsoló rendelkezése szerint részbeni kár esetében a kötvény vissza nem adatik s a szerződés a kár által nem érintett érték erejéig érvényben marad; már pedig a kárbiztositási szerződés feltételei a K. T. 472. § a értelmében a felek kölcsönös jogaira és kötelességeire nézve csak annyiban irányadók, amennyiben azok a K. T. VII. czimének II. fejezetében megállapítva nincsenek. A K. T. 482. §-ának idézett rendelkezésével szemben tehát a biztosítási szerződésben foglalt ellenkező kikötés nem érvényes és az alperesnek nem volt joga ahhoz, hogy az érvénytelen kikötés alapján a szerződést a részleges kár bekövetkezése okából idő előtt, egyoldalulag felbontsa. Csőd. 57. A kereskedelmi üzletnek bűnügyi zár alá vétele, kapcsolatban a kereskedő ellen kieszközölt büntetőjogi biztosítási végrehajtások foganatosításával az állandó bírói gyakorlat szerint is olyan külsőleg felismerhető ténykörülmény, amelyből okszerűen következtethető a fizetésmegszüntetés állapota. (Kúria 1819/1919. P. IV. sz. — 1920. márcz. 3.) 2Í016. Nyomatott az Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaságnál Budapest, VI., Oyár-utcza 40.